Beoltassam vagy sem?

Beoltassam vagy sem?

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

Az egészségügyi kiskönyv szerint egy gyerek egyéves koráig négy, nagykoráig tíz kötelező oltást kap. De van még egy sor választható is, melyekkel elkerülhetünk jó pár kórságot. Beadassunk mindent? Vagy inkább semmit?

Mindjárt itt az influenzaszezon, ráadásul a szokásos fertőzéssel együtt támad a sertésinfluenza – hivatalos nevén új influenzaA (H1N1) –, melynek első áldozata egy hétéves mexikói kisfiú volt. Dr. Bujdosó László, hazánk járványügyi felelőse, a magyar pan-démiás bizottság elnöke kétféle oltást ajánl: egyet-egyet anor-mál és az új típusú influenza ellen. (Apandémia világjárványt jelent – a szerk. megjegyzése.) Dr.Kollár László csobánkai há-zi gyermekorvos – aki 1200 gyereket lát el – szin--tén mindkét vak-cinát javasolja, de megjegyzi: kiderülhet, hogy az új járvány nem veszélyesebb vagy súlyosabb a szezonális influenzá-nál, így oltásra sincs szükség. Ehhez viszont hónapok kellenek. Pitrolffy Tamara írása

Keveset tudnak még a szakértők
Soha nem látott járvány fenyegeti a világot. Idehaza tavasszal jelent meg az új vírus, július végén szedte első áldozatát: egy 41 éves tüdő- és szívbeteg férfit. Szakértők szerint járványossá várhatóan csak november végén, december elején válik a hazai helyzet.

Az új vírus okozta betegség általában enyhébb lefolyású a szokásos influenzánál, de előre már csak új összetevői miatt sem lehet megítélni, hogy kinél milyen szövődménnyel járhat. Az augusztus végi nemzetközi statisztikák szerint 1000 fertőzöttből legfeljebb ketten halnak meg – nem többen, mint a normál influenzás meg-betegedésben.
Veszélye inkább gyors terjedésében rejlik, és még azt sem tudjuk, mennyire fog mutálódni, kialakulnak-e pusztítóbb változatai.
Jakab Zsuzsanna, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója szerint az új vírussal szemben az embereknek nincs védettsége. A világszervezet ajánlására épp ezért kicsiket és nagyokat is be kellene oltani, de erről – vagyis arról, hogy mindenkinek biztosítanak-e védőoltást vagy csupán az alap-infrastruktúrában (egészségügy, vízművek, gázművek, elektromos művek satöbbi) dolgozóknak, az időseknek, a krónikus betegeknek – a tagállamok saját hatáskörükben döntenek.

Dr. Bujdosó László arról tájékoztat, hogy itthon mintegy 4 millió veszélyeztetett embernek – köztük a kismamáknak, a krónikus betegeknek, a 60 éven felülieknek, az alap-infrastruktúrában dolgozóknak – ingyen jár majd a védőoltás, de patikában is kapható lesz a vakcina, várhatóan 1200–1600 forint körüli áron. Az új típusú vírus elleni vakcina egyébként az első olyan influenzaoltás, amely féléves kortól beadható – a korábbiakat csupán a 3 évesnél idősebb gyerekekre tesztelték. A mostani világjárványt annyira veszélyesnek minősítették a szakemberek, hogy jobbnak látták babákon és kismamákon is kipróbálni az oltó-anyagot: sikerrel.
A szezonális és az új típusú influenza elleni két oltás dr. Bujdosó László szerint egyidejűleg beadható a bal, illetve a jobb vállba. A kétféle ingyenes oltóanyag várhatóan szeptemberre elkészül, ezt a háziorvosoknál lehet igényelni, patikában pedig októbertől lesz kapható a szer.

A kötelező védőoltások értéke
A gyermekek életkor szerinti oltási rendjét az 1950-es években vezették be. A célbetegségek jó megválasztásával és a magas át-oltottsági aránnyal a pár évtizede még járványos mér-tékű fertőzések mára látványosan visszaszorultak: nem hal meg kis-gyermek kanyaróban, nem nyomorodik meg senki gyermekbénulás következtében. Mégis sokan ellenzik a kötelező védőoltásokat.
„Járványügyi biztonságban könnyen divattá válhat az oltástól való ódzkodás. Más lenne a helyzet, ha hazánkat nem kerülnék el az állandó fertőzéshullámok” – véli dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) járványügyi főosztályvezetője. Ennyire kedvező járványügyi biztonság csak a legfejlettebb országokat jellemzi, például Svédországot vagy Norvégiát. Nagyszüleink generációja még ismeri a szamárköhögést vagy a torokgyíkot, a fiatalabb korosztályokat a több évtizedes oltási gyakorlat jóvoltából azonban már nem veszélyeztetik ezek a betegségek. A legutóbbi, 2001-es kanyarójárványban például csupán 13-an betegedtek meg. Dr. Ócsai Lajos úgy véli: akkor nő-ne a védőoltások ázsiója, ha a gyerekek idehaza kevésbé volnának biztonságban.
Szerinte manapság divatos a mellékhatások miatt vonakodni az oltásoktól, pedig nincs mitől tartani: 20 évvel ezelőtt például az in-jekcióhoz még lázcsillapító járt, ám mára szinte tökéletesítették az oltóanyagokat. A tesztek és a tapasztalatok azt mutatják: agyere-kek többségénél még csak hőemelkedést sem váltanak ki. Akötelező ol-tásokat folyamatosan fejlesztik a gyártók, az állami hatóságok pe-dig rendszeresen felülvizsgálják a vakcinákat, és apiacon kap-ható legjobbra cserélik őket. Jelenleg Magyarországon törvény kö-telezi a szülőket és a gyerekorvost a kötelező oltások beadására. Az oltóanyagért a családnak nem kell fizetnie.

Az ajánlott oltások nem fontosak?
Az ajánlott oltások népszerűségéről az elmúlt években több fel-mérést is végeztek gyerekorvosok. Kiderült, hogy nagy a különbség a választható oltások kedveltsége között: az évtizedek óta forga-lomban lévőket jobban ismerik az emberek, a legújabbakat kevésbé. Meghatározó a gyermekorvos ajánlása, a család anyagi helyzete (ezek a szerek többnyire néhány ezer forintba kerülnek), a szülők iskolai végzettsége – és magáról a betegségről, valamint a betegség súlyosságáról kialakult közhiedelem is. Statisztikák szerint átlagosan minden harmadik gyermek kap a kötelezőkön túl is oltásokat – nagyvárosokban többen, vidéken kevesebben.
Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet fő-igazgatója szerint az orvosok és a laikusok egy része éppen a hazai korszerű és magas átoltottság miatt érzi úgy, hogy a kötelező oltások fontosak, az ajánlottak pedig csak luxuskategóriájú, ki-hagyható termékek, ami óriási szemléletbeli hiba. Nincs egyetlen vé-dőoltás sem, amely biztosan fölösleges volna, és nincs egyet-len olyan megelőzhető fertőzés sem, amelyet érdemes volna át-vészelni, ha ki is lehet kerülni. Dr. Mészner Zsófia állítja: nagyság-rendekkel kisebb kockázattal jár bármelyik oltás, mint a betegség, amely ellen kifejlesztették. Tévhit, hogy a védőoltás pusztán jó üzlet a gyártónak. A betegség sokkal nagyobb biznisz lenne, agyógy-szerek ugyanis jóval drágábbak a vakcináknál.
Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az oltások szükségessége eltérő: attól is függ, hogy az adott gyereknél járhat-e a fertőzés az átlagosnál is nagyobb kockázattal. Ilyen például az ekcémás bőrű gyerekeknél a bárányhimlő: esetükben a betegség sokkal kellemetlenebb és elhúzódóbb lehet, mint azoknál, akiknek nincs ilyen problémájuk. De vannak életkori sajátosságok is, például arotavírus-fertőzés elleni vakcinát csak félévesnél fiatalabbaknak van értelme beadni.

Mitől függ a szülő döntése?
„Azok a szülők, akik megtagadják gyermekeiktől a kötelező védőoltást, a többi gyermek kockázatára részesülnek előnyben, hiszen a magas átoltottság miatt a kórokozó nem cirkulál, így gyermekük sem kapja el a fertőzést” – mondja dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára. Minél több azonban a renitens, annál nagyobb a veszély, hogy mégiscsak megjelenik az egyik, már kiszorítottnak hitt kórokozó (a harmadik világban valamennyi megtalálható, és a mai migrációs viszonyok között bármi bárhonnan bárhova bármennyi idő alatt eljuthat).
Dr. Medgyaszai Melinda a kötelezőkön kívül nem javasolja az összes ajánlott oltást, apneumococcus elleni védőoltást azonban mindenféleképpen támogatja. Abetegség jelenleg az egyik leg-gorombább fertőzés, amely számos szövődménnyel járhat, szemben a legtöbb – meg-felelő higiéniával és természetes gyógymóddal kiheverhető – kisgyerekkori fertőzéssel. Az ajánlott oltásokról azt mondja: sok szülő úgy van velük, mint ajáték vásárlással – a lehető legtöbbet akarja megadni agyermekének.
„Főleg az orvoson múlik, hogy milyen oltásokat adatnak be aszülők” – állítja dr. Kollár László. Tapasztalata szerint ahozzá-tartozók többsége megfogadja tanácsát. Szerinte az orvos felelőssége aszülőket tájékoztatni az ajánlott oltásokról. Jogszabály ugyan nincs, ami erre kötelezné az orvost – legfeljebb az esküje, hogy mindent megtesz a gyógyítás érdekében. Kollár doktornál azonban ebbe a körbe tartoznak az ajánlott oltások is: praxisában minden gyermeknek már újszülött korában összeállít egy úgynevezett alternatív oltási rendet, ez tartalmazza a gyermek valamennyi későbbi oltását. „Nem várom meg, hogy a szülők nehezteljenek rám, amiért nem javasoltam ezt vagy azt a készítményt” – mondja. Újabban arra készül, hogy a praxisában minden gyermek hozzátartozójának valamennyi ajánlott oltásról több oldalas tájékoztatót ad, és egyúttal nyilatkozatot írat alá a szülőkkel: kérik-e vagy sem az injekciót.
Dr. Németh Ágnes, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa pár évvel ezelőtt az Európai Gyermek-gyógyász Kongresszuson hallott frappáns indokot a védőoltások szükségességére: a számítógépet is védjük minden vírustól, akkor miért éppen a gyerekkel ne tennénk ezt? A közelmúltban kezelt egy 10éves kislányt, akinél abárányhimlő és a sebek felülfertőzése riasztóan súlyos bőr- és nyálkahártya-elváltozásokhoz vezetett. Azt mondja, a háziorvosok többsége nem találkozik a betegség ilyen súlyos formájával, ezért annak következményeit sem tudja alapvetően felbecsülni. Aki viszont már látott eldurvult, de amúgy megelőzhető fertőzést, on-nantól kezdve biztosan ajánlja a nem kötelező oltásokat is.
Dr. Mészner Zsófia úgy látja: a védőoltásokkal foglalkozó tudomány, a vakcinológia rohamosan fejlődő, új határterület, amivel a háziorvosoknak a rengeteg napi munka mellett kevés ideje jut foglalkozni. Az ország körülbelül 1500 házi gyermekorvosából ugyanaz a 300–400 jár el rendszeresen szakmai rendezvényekre, ahol megismerkedhetnek a legújabb vakcinákkal. A főigazgató ugyanakkor azt tapasztalja, hogy egyre kevesebb azoknak az orvosoknak a száma, akik idegenkednek minden új ismerettől és új védő-oltástól, és megelégszenek az évtizedek óta bevált gyakorlatukkal.

Jobb megelőzni, mint gyógyítani
Dr. Taracközi István, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke szerint kevés az olyan természetgyógyász, aki elle-nezné avédőoltásokat, ugyanis mindannyian vallják: jobb meg-előzni, mint gyógyítani abetegséget. S bár hallani az oltások következtében kialakuló betegségekről – ilyen például az autizmus–, erre nincs tudományos bizonyíték. A beadott védőoltások szövődményei jóval kisebbek, mint a védőoltás hiányában kifejlődött betegségek, járványok szövődményei.
Béky László természetgyógyász sem utasítja el az oltásokat, de hozzáteszi: mindenkinél egyedileg – a szervezetétől, a fejlettségtől függően – kell megvizsgálni az oltás beadásának idejét és szükségességét. A törvénynek – mondja – rugalmasabbnak kellene lennie, hogy a szülő és az orvos legalább az oltás beadásának idejéről dönthessen, a gyerek állapotától függően.
(Erre szűk határok között bár, de ma is megvan a lehetőség, sőt, komolyabb betegség esetén kötelező elhalasztani a soros oltást – a szerk. megjegyzése.)

Éva, 2009. október. Fotó: Photolybery.com. Minden jog fenntartva.

Tovább olvasok
Malála nővérei: nyolc világhírű aktivista gyereklány

A 2012-ben Nobel-díjjal jutalmazott Malála Júszafzait, akit a tálibok sem tudtak megállítani a lányok oktatásáért vívott küzdelmében, már mindenki ismeri. Az utóbbi időben a környezetvédő Greta Thunberg is – jól megérdemelten – egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. De nincsenek egyedül a harcukban, sorra ismerhetünk meg gyereklányokat, akik azért kampányolnak, hogy a világunk jobb hely legyen.

És te jógaoktató vagy már?

Ha beírod az Instagram keresőjébe, hogy #yoga, 70 millió bejegyzést dob fel az oldal. A képek nagy részén csinos, trendi nőket látsz majd. Van ott minden: mérlegállás a sziklán, gyertya a vízesésnél. Nálunk rövid két évtized alatt zajlott a bumm, de manapság mintha mindenki jógázna, és egyre több ismerősödről derül ki, hogy maga is jógaoktató. Sokarcú, érdekes világ ez, mesélünk róla kicsit – a teljesség igénye nélkül.

Napi horoszkóp szeptember 16.: az Ikreknek semmi nem szegheti a jókedvét, a Szüzek a szeretteikre számíthatnak

A hét első napján is érdemes néhány percet a horoszkópodra szánnod, hisz ismét izgalmas üzeneteket olvashatsz, amelyek egyenesen a csillagoktól jöttek!

Hét balfácán szülő, aki megpróbálta iskolába vinni a gyerekét (vagy elhozni onnan)

Amíg még nem jár a gyerek oviba-suliba, a gyanútlan szülő azt feltételezi, hogy odavinni és érte menni az egyszerűbb feladatok közé tartozik. Nagyobbat nem is tévedhetne.

7 híres ember, aki súlyos autóbalesetet élt túl

Egy baleset örökre megváltoztathatja egy ember életét. A fizikai és a lelki sérülések örökre megmaradnak. Vannak hírességek, akik átélték az autóbalesetek borzalmát, de képesek voltak az újrakezdésre.

Tizenkét idézet a takarításról, annak minden öröméről és nyűgéről

2019-ben szeptember 21-ére esik a takarítás világnapja. Már csak ezért is...

3 húsmentes meleg saláta az ősz jegyében

Az egyik kedvenc elfoglaltságunk őszi estékre: pokróccal és finomságokkal körbe véve magunkat sorozatot nézni a kanapén. Ilyenkor persze nem árt, ha nem csak finomak, de egészségesek is azok a harapnivalók.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Nem kell választanod! Két kedvenc magazinodat most egy áráért kapod meg. Fél év (5 lapszám) Éva + ajándék fél év (5 lapszám) InStyle 7950 Ft helyett 3180 Ft

Csak 3180 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem