Mindjárt itt az influenzaszezon, ráadásul a szokásos fertőzéssel együtt támad a sertésinfluenza – hivatalos nevén új influenzaA (H1N1) –, melynek első áldozata egy hétéves mexikói kisfiú volt. Dr. Bujdosó László, hazánk járványügyi felelőse, a magyar pan-démiás bizottság elnöke kétféle oltást ajánl: egyet-egyet anor-mál és az új típusú influenza ellen. (Apandémia világjárványt jelent – a szerk. megjegyzése.) Dr.Kollár László csobánkai há-zi gyermekorvos – aki 1200 gyereket lát el – szin--tén mindkét vak-cinát javasolja, de megjegyzi: kiderülhet, hogy az új járvány nem veszélyesebb vagy súlyosabb a szezonális influenzá-nál, így oltásra sincs szükség. Ehhez viszont hónapok kellenek. Pitrolffy Tamara írása

Keveset tudnak még a szakértők
Soha nem látott járvány fenyegeti a világot. Idehaza tavasszal jelent meg az új vírus, július végén szedte első áldozatát: egy 41 éves tüdő- és szívbeteg férfit. Szakértők szerint járványossá várhatóan csak november végén, december elején válik a hazai helyzet.

Az új vírus okozta betegség általában enyhébb lefolyású a szokásos influenzánál, de előre már csak új összetevői miatt sem lehet megítélni, hogy kinél milyen szövődménnyel járhat. Az augusztus végi nemzetközi statisztikák szerint 1000 fertőzöttből legfeljebb ketten halnak meg – nem többen, mint a normál influenzás meg-betegedésben.
Veszélye inkább gyors terjedésében rejlik, és még azt sem tudjuk, mennyire fog mutálódni, kialakulnak-e pusztítóbb változatai.
Jakab Zsuzsanna, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója szerint az új vírussal szemben az embereknek nincs védettsége. A világszervezet ajánlására épp ezért kicsiket és nagyokat is be kellene oltani, de erről – vagyis arról, hogy mindenkinek biztosítanak-e védőoltást vagy csupán az alap-infrastruktúrában (egészségügy, vízművek, gázművek, elektromos művek satöbbi) dolgozóknak, az időseknek, a krónikus betegeknek – a tagállamok saját hatáskörükben döntenek.

Dr. Bujdosó László arról tájékoztat, hogy itthon mintegy 4 millió veszélyeztetett embernek – köztük a kismamáknak, a krónikus betegeknek, a 60 éven felülieknek, az alap-infrastruktúrában dolgozóknak – ingyen jár majd a védőoltás, de patikában is kapható lesz a vakcina, várhatóan 1200–1600 forint körüli áron. Az új típusú vírus elleni vakcina egyébként az első olyan influenzaoltás, amely féléves kortól beadható – a korábbiakat csupán a 3 évesnél idősebb gyerekekre tesztelték. A mostani világjárványt annyira veszélyesnek minősítették a szakemberek, hogy jobbnak látták babákon és kismamákon is kipróbálni az oltó-anyagot: sikerrel.
A szezonális és az új típusú influenza elleni két oltás dr. Bujdosó László szerint egyidejűleg beadható a bal, illetve a jobb vállba. A kétféle ingyenes oltóanyag várhatóan szeptemberre elkészül, ezt a háziorvosoknál lehet igényelni, patikában pedig októbertől lesz kapható a szer.

A kötelező védőoltások értéke
A gyermekek életkor szerinti oltási rendjét az 1950-es években vezették be. A célbetegségek jó megválasztásával és a magas át-oltottsági aránnyal a pár évtizede még járványos mér-tékű fertőzések mára látványosan visszaszorultak: nem hal meg kis-gyermek kanyaróban, nem nyomorodik meg senki gyermekbénulás következtében. Mégis sokan ellenzik a kötelező védőoltásokat.
„Járványügyi biztonságban könnyen divattá válhat az oltástól való ódzkodás. Más lenne a helyzet, ha hazánkat nem kerülnék el az állandó fertőzéshullámok” – véli dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) járványügyi főosztályvezetője. Ennyire kedvező járványügyi biztonság csak a legfejlettebb országokat jellemzi, például Svédországot vagy Norvégiát. Nagyszüleink generációja még ismeri a szamárköhögést vagy a torokgyíkot, a fiatalabb korosztályokat a több évtizedes oltási gyakorlat jóvoltából azonban már nem veszélyeztetik ezek a betegségek. A legutóbbi, 2001-es kanyarójárványban például csupán 13-an betegedtek meg. Dr. Ócsai Lajos úgy véli: akkor nő-ne a védőoltások ázsiója, ha a gyerekek idehaza kevésbé volnának biztonságban.
Szerinte manapság divatos a mellékhatások miatt vonakodni az oltásoktól, pedig nincs mitől tartani: 20 évvel ezelőtt például az in-jekcióhoz még lázcsillapító járt, ám mára szinte tökéletesítették az oltóanyagokat. A tesztek és a tapasztalatok azt mutatják: agyere-kek többségénél még csak hőemelkedést sem váltanak ki. Akötelező ol-tásokat folyamatosan fejlesztik a gyártók, az állami hatóságok pe-dig rendszeresen felülvizsgálják a vakcinákat, és apiacon kap-ható legjobbra cserélik őket. Jelenleg Magyarországon törvény kö-telezi a szülőket és a gyerekorvost a kötelező oltások beadására. Az oltóanyagért a családnak nem kell fizetnie.

Az ajánlott oltások nem fontosak?
Az ajánlott oltások népszerűségéről az elmúlt években több fel-mérést is végeztek gyerekorvosok. Kiderült, hogy nagy a különbség a választható oltások kedveltsége között: az évtizedek óta forga-lomban lévőket jobban ismerik az emberek, a legújabbakat kevésbé. Meghatározó a gyermekorvos ajánlása, a család anyagi helyzete (ezek a szerek többnyire néhány ezer forintba kerülnek), a szülők iskolai végzettsége – és magáról a betegségről, valamint a betegség súlyosságáról kialakult közhiedelem is. Statisztikák szerint átlagosan minden harmadik gyermek kap a kötelezőkön túl is oltásokat – nagyvárosokban többen, vidéken kevesebben.
Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet fő-igazgatója szerint az orvosok és a laikusok egy része éppen a hazai korszerű és magas átoltottság miatt érzi úgy, hogy a kötelező oltások fontosak, az ajánlottak pedig csak luxuskategóriájú, ki-hagyható termékek, ami óriási szemléletbeli hiba. Nincs egyetlen vé-dőoltás sem, amely biztosan fölösleges volna, és nincs egyet-len olyan megelőzhető fertőzés sem, amelyet érdemes volna át-vészelni, ha ki is lehet kerülni. Dr. Mészner Zsófia állítja: nagyság-rendekkel kisebb kockázattal jár bármelyik oltás, mint a betegség, amely ellen kifejlesztették. Tévhit, hogy a védőoltás pusztán jó üzlet a gyártónak. A betegség sokkal nagyobb biznisz lenne, agyógy-szerek ugyanis jóval drágábbak a vakcináknál.
Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az oltások szükségessége eltérő: attól is függ, hogy az adott gyereknél járhat-e a fertőzés az átlagosnál is nagyobb kockázattal. Ilyen például az ekcémás bőrű gyerekeknél a bárányhimlő: esetükben a betegség sokkal kellemetlenebb és elhúzódóbb lehet, mint azoknál, akiknek nincs ilyen problémájuk. De vannak életkori sajátosságok is, például arotavírus-fertőzés elleni vakcinát csak félévesnél fiatalabbaknak van értelme beadni.

Mitől függ a szülő döntése?
„Azok a szülők, akik megtagadják gyermekeiktől a kötelező védőoltást, a többi gyermek kockázatára részesülnek előnyben, hiszen a magas átoltottság miatt a kórokozó nem cirkulál, így gyermekük sem kapja el a fertőzést” – mondja dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára. Minél több azonban a renitens, annál nagyobb a veszély, hogy mégiscsak megjelenik az egyik, már kiszorítottnak hitt kórokozó (a harmadik világban valamennyi megtalálható, és a mai migrációs viszonyok között bármi bárhonnan bárhova bármennyi idő alatt eljuthat).
Dr. Medgyaszai Melinda a kötelezőkön kívül nem javasolja az összes ajánlott oltást, apneumococcus elleni védőoltást azonban mindenféleképpen támogatja. Abetegség jelenleg az egyik leg-gorombább fertőzés, amely számos szövődménnyel járhat, szemben a legtöbb – meg-felelő higiéniával és természetes gyógymóddal kiheverhető – kisgyerekkori fertőzéssel. Az ajánlott oltásokról azt mondja: sok szülő úgy van velük, mint ajáték vásárlással – a lehető legtöbbet akarja megadni agyermekének.
„Főleg az orvoson múlik, hogy milyen oltásokat adatnak be aszülők” – állítja dr. Kollár László. Tapasztalata szerint ahozzá-tartozók többsége megfogadja tanácsát. Szerinte az orvos felelőssége aszülőket tájékoztatni az ajánlott oltásokról. Jogszabály ugyan nincs, ami erre kötelezné az orvost – legfeljebb az esküje, hogy mindent megtesz a gyógyítás érdekében. Kollár doktornál azonban ebbe a körbe tartoznak az ajánlott oltások is: praxisában minden gyermeknek már újszülött korában összeállít egy úgynevezett alternatív oltási rendet, ez tartalmazza a gyermek valamennyi későbbi oltását. „Nem várom meg, hogy a szülők nehezteljenek rám, amiért nem javasoltam ezt vagy azt a készítményt” – mondja. Újabban arra készül, hogy a praxisában minden gyermek hozzátartozójának valamennyi ajánlott oltásról több oldalas tájékoztatót ad, és egyúttal nyilatkozatot írat alá a szülőkkel: kérik-e vagy sem az injekciót.
Dr. Németh Ágnes, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa pár évvel ezelőtt az Európai Gyermek-gyógyász Kongresszuson hallott frappáns indokot a védőoltások szükségességére: a számítógépet is védjük minden vírustól, akkor miért éppen a gyerekkel ne tennénk ezt? A közelmúltban kezelt egy 10éves kislányt, akinél abárányhimlő és a sebek felülfertőzése riasztóan súlyos bőr- és nyálkahártya-elváltozásokhoz vezetett. Azt mondja, a háziorvosok többsége nem találkozik a betegség ilyen súlyos formájával, ezért annak következményeit sem tudja alapvetően felbecsülni. Aki viszont már látott eldurvult, de amúgy megelőzhető fertőzést, on-nantól kezdve biztosan ajánlja a nem kötelező oltásokat is.
Dr. Mészner Zsófia úgy látja: a védőoltásokkal foglalkozó tudomány, a vakcinológia rohamosan fejlődő, új határterület, amivel a háziorvosoknak a rengeteg napi munka mellett kevés ideje jut foglalkozni. Az ország körülbelül 1500 házi gyermekorvosából ugyanaz a 300–400 jár el rendszeresen szakmai rendezvényekre, ahol megismerkedhetnek a legújabb vakcinákkal. A főigazgató ugyanakkor azt tapasztalja, hogy egyre kevesebb azoknak az orvosoknak a száma, akik idegenkednek minden új ismerettől és új védő-oltástól, és megelégszenek az évtizedek óta bevált gyakorlatukkal.

Jobb megelőzni, mint gyógyítani
Dr. Taracközi István, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke szerint kevés az olyan természetgyógyász, aki elle-nezné avédőoltásokat, ugyanis mindannyian vallják: jobb meg-előzni, mint gyógyítani abetegséget. S bár hallani az oltások következtében kialakuló betegségekről – ilyen például az autizmus–, erre nincs tudományos bizonyíték. A beadott védőoltások szövődményei jóval kisebbek, mint a védőoltás hiányában kifejlődött betegségek, járványok szövődményei.
Béky László természetgyógyász sem utasítja el az oltásokat, de hozzáteszi: mindenkinél egyedileg – a szervezetétől, a fejlettségtől függően – kell megvizsgálni az oltás beadásának idejét és szükségességét. A törvénynek – mondja – rugalmasabbnak kellene lennie, hogy a szülő és az orvos legalább az oltás beadásának idejéről dönthessen, a gyerek állapotától függően.
(Erre szűk határok között bár, de ma is megvan a lehetőség, sőt, komolyabb betegség esetén kötelező elhalasztani a soros oltást – a szerk. megjegyzése.)

Éva, 2009. október. Fotó: Photolybery.com. Minden jog fenntartva.