Az UV és alfajai
A napozással az ártalmas ibolyán túli sugárzást (UV) szokás együtt emlegetni. Mit is kell tudnunk róla? A Nap sugarainak mintegy 710 százaléka az UV-tartományba esik, s ezeknek egy része a Föld felszínét is eléri. Az UV-sugarak az emberi szervezetre részben káros, részben jótékony biológiai hatással vannak. Bizonyos elemeik nélkül a testben nem képződne D-vitamin, más összetevőik azonban olyan bajokat okoznak, mint az öregedés, különböző allergiák, bőrrák. Ha a napsugarak szűrés, azaz az ózonréteg védelme nélkül érnének minket, szervezetünk nem lenne képes ellenállni romboló komponenseiknek. Mivel a környezetszennyezés, a légkörbe jutó káros anyagok elvékonyították a minket védő ózonpajzsot, az kevésbé képes kiszűrni a nem kívánatos sugarakat, ezért alakul ki manapság több bőrrák, különféle allergia és szemészeti hályog. Az UV-sugárzás gyengíti a fertőzések leküzdésében nagy szerepet játszó immunrendszert, melynek működését az óvatlan napozás akár 24 órára megváltoztathatja, az ismételt UV-besugárzás pedig tartósan károsíthatja.
A nap sugarai nem azonos hullámhosszon érkeznek hozzánk. Az UV spektrumát a tudósok hullámhossz szerint három sávra osztják: az UVA, az UVB és az UVC tartományra. Az UVA-sugarak segítik a pigmentképződést, szerepet játszanak a gyors lebarnulásban, az UVB-sugarak a leégés, a bőrrák és egyéb betegségek felelősei, az UVC sugarakat viszont kiszűri az ózonréteg, így nem érik el a Föld felszínét. A két káros sugárfajtából a hatalmas energiájú, így a bőrön könnyen áthatoló és a sejtmagok genetikai állományát közvetlenül veszélyeztető UVB sugarak a kockázatosabbak, ezek okozzák a bőr fájdalmas gyulladásait, a leégését, valamint a rosszindulatú bőrdaganatokat. A kisebb energiájú UVA-sugarak sokáig csak jótékony tulajdonságaikról voltak ismertek, mára azonban kiderült, hogy komoly veszélyeket rejtenek, és bőrünket jelentős mértékben – de csak hosszabb távon észlelhetően – károsítják: ezeknek a számláját terheli a bőrsejtek idő előtti öregedése, a ráncok kialakulása vagy a napallergia. Ráadásul az UVA-sugarak felerősítik az UVB-hatást, így tehát maguk is bűnösek a bőrrák kifejlődésében.

Milyen a jó naptej?
A napozáshoz tehát nélkülözhetetlen a védelem. De hogyan igazodjunk el a különféle készítmények erdejében? Dr. Papp Ildikó szerint magára valamit adó kozmetikai cég ma már legalább 15 faktoros napvédőt (lásd keretes írásunkat) tesz a termékeibe, hogy ezzel is megakadályozza a leégést. Szerencsére a ragacsos napolajak, melyek elzárják a bőr pórusait és megakadályozzák légzését, kezdenek kikopni a kereskedelmi forgalomból. A napvédő termékek között – mondja a bőrgyógyász – az 50+ faktorosak a legerősebbek, különféle bőrbetegségekben szenvedőknek, tengerpartra készülőknek, illetve olyan gyógyszereket szedőknek, amelyek érzékenyebbé tesznek a napra, minimum 20 faktoros készítményeket ajánlott használni. Zsíros bőrre a gél javasolt, vegyes bőrűeknek jobb a lágyabb naptej, a száraz bőrt pedig a kenőcs védi a legtökéletesebben. A 15-ösnél alacsonyabb faktorszámú krémeket a bőrgyógyászok nem is tartják számon, ha ilyennel találkoznánk, ne kísérletezzünk vele. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vízálló napvédők sem örök életűek, fürdés után azokat újra kell kenni, akárcsak az összes többi készítményt.
Kertészné Kovács Éva kozmetikus szerint azok a jó naptejek, melyeknek nagy a nedvességtartalma, ezért könnyen felszívódnak. Ha ilyen terméket használunk, testünk magát a hidratáló anyagot izzadja ki, és nem a bőr vízkészletéből fogyaszt, ezért megmenekülünk a felszíni vízhiány kialakulásától. A napkrém töményebb készítmény, mint a naptej, és az a rendeltetése, hogy a májfoltokat, festékes anyajegyeket, szemölcsöket elrejtse a nap elől. A kozmetikus arra is figyelmeztet, hogy akinek kozmetikai hibái, anyajegyei napozás hatására megváltoznak (például megpirulnak vagy nedvezni kezdenek), azonnal forduljon orvoshoz az esetleg veszélyes bőrelváltozások kiszűrése érdekében. Akinek a bőrén nagyon sok anyajegy található, vagy szedesse le őket, vagy csak pólóban menjen a napra.
A napvédő termékek mellett létezik egy sokak számára gyanús kozmetikumfajta: az úgynevezett önbarnító krém. Ez egy cukorszármazékokat tartalmazó festékanyag, amely a bőr felső rétegében fejti ki hatását. A festék körülbelül egy hétre megkötődik a bőr felső hámrétegében, és annak természetes elhalásával fokozatosan távozik. (Az önbarnításról következő számunkban írunk részletesebben – a szerk.)
Napozás, szolárium, önbarnítás: mindhárom módszert csakis mértékkel szabad alkalmazni. Nemcsak a barnaság hódít, hanem a porcelánfehér bőr is: a barnák fehérítenek, a fehérek barnítanak. De a lényeg az, hogy éljünk békében a testünkkel, ne akarjunk olyannak látszani, amilyenek nem lehetünk. Nincs szebb a természetes színeknél, nincs fontosabb a józan mértéknél és önmagunk elfogadásánál.

Éva magazin, 2009. május. Fotó: Folio-id.com, Jágfai Eszter, Ribánszky Katalin