Jé, ezt nem is tudtam!

Borítókép: Jé, ezt nem is tudtam!
Csillagképekről, szénsavról

Ki fedezte fel a π-t?
A π a görög perimetrosz (kerület) szóból ered: a kör kerületének és átmérőjének arányát adja meg. Hétköznapi számításokban általában 3,14-nek vesszük. ez csak durva közelítés: Pontos értékét akárhány tizedessel is csupán megközelíteni lehet, hiszen – iskolai tanulmányainkból emlékezhetünk rá – a π irracionális szám (azaz végtelen, nem szakaszos tizedes tört). Ezt a régi egyiptomiak még nem tudták, de magát a számot már ők is használták, és értékét alig két századdal hibázták el. Az ókori Kínában több közelítés is forgalomban volt, végül az egyiket törvénybe iktatták: attól fogva tilos volt mással számolni! Európában Ludolph van Ceulen holland matematikus a XVII. század elején egy élet munkájával 35tizedesig számította ki az értékét: róla nevezték el Ludolph-féle számnak. Mai nevét a nagy svájci matematikustól, Leonhard Eulertől kapta: 1737-ben ő használta jelölésére a π betűt.

Melyek a nyári égbolt legszebb csillagképei?
A nyári éjszakák különösen alkalmasak a csillagos ég megfigyelésére: ha egy tisztáson hanyatt fekve az égboltra emeljük tekintetünket, csodákat láthatunk. Kalandozásunk kiindulópontjául érdemes a Göncölszekeret választani. Ennek rúdját követve szemünk gyorsan megtalálja a ragyogó Arcturust és mellette az Északi korona csillagfüzért. Ettől balra fekszik a Herkules csillagkép: a hős fejjel lefelé látható, lábát a hosszú farkú Sárkány csillagképen nyugtatja. Herkules jobb lába és a sárkány feje között tündököl a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega – a Lant csillagkép vezércsillaga. És ha még tovább haladunk Nyugat felé, hamarosan beleütközünk a kitárt szárnyú madarat formázó Sas csillagképbe, melynek „feje” a nyári ég másik ragyogó ékköve, az Altair.

Miért bizsergetik anyelvünket a szénsavas italok?

Korábban azt hitték, az elpattanó kis buborékok csiklandozzák a száj belső receptorait, ezt az elméletet azonban a tudósok egy elmés kísérlettel megcáfolták. Túlnyomásos kamrában szénsavas italokat itattak a kísérleti alanyokkal, és noha az italban a nagy nyomás miatt nem képződtek buborékok, a résztvevők mégis beszámoltak bizsergésről. De ha nem a buborékok elpattanása okozza a különös érzést, akkor micsoda? A megfejtés kulcsa egy enzim, amely a nyálban szénsavvá alakítja az italban lévő, oldott szén-dioxidot. Agyenge sav finoman csipkedi a nyelv receptorait: ez az enyhe fájdalom váltja ki a bizsergést, ami oly élvezetessé teszi abuborékos italok fogyasztását.

Szerző: Móray Gábor, fotó: SAFA.
Minden jog fenntartva.