Mi köze az 5G-nek a koronavírushoz és a húszfontos bankjegyhez?

5G,koronavírus,hullám,húszfontos,húsz,font,világom,tudomány Forrás: Getty Images
Várhatóan egyre nagyobb teret hódít majd az 5G, vagyis az ötödik generációs mobilhálózathoz kapcsolódó technológia. Mint sok más innovációval megesik, az 5G-hez is számos tévhit és összeesküvés-elmélet kapcsolódik. A legvadabb az új húszfontos bankjeggyel „igazolja” állítását, miszerint az 5G tehető felelőssé a koronavírusért. Mutatjuk, mire is gondoltak az elmélet hívei!

Az 5G szupergyors internetet biztosít majd – de olyan gyorsat képzelj el, hogy egy teljes évad Hatalmas kis hazugságok pár másodperc alatt fog letöltődni. Persze nem ez lesz a legfőbb haszna: segítségével egész flottányi vezető nélküli autó közlekedhet majd az utakon egymással folyamatosan kommunikálva, balesetmentesen. Vagy: operációkat hajtanak majd végre úgy, hogy a műtétet irányító orvos és a tényleges beavatkozást végző robot esetleg más földrészen található éppen. (Megjegyezzük, hogy mindez már ma is létezik, legfeljebb nem tömeges jelenségről van szó – egyelőre.)

Hogyan is működnek a mobiltelefonok? Az elektromágneses hullámok közé tartozó rádióhullámokkal. Az elektromágneses hullámokat egyébként hullámhosszuk alapján a következő kategóriákba soroljuk (az egyre sűrűbb, azaz nagyobb frekvenciájú hullámok felé haladva): rádióhullámok, mikrohullámok, infrahullámok, a látható fény tartománya, ultraibolya hullámok, röntgenhullámok, gammahullámok. Az utóbbi három akár sejt- és DNS-károsodást is okozhat.

Bizonyára ez az oka annak, hogy sokan aggódnak az 5G térnyerése miatt, bár az ötödik generációs technológia által használt hullámhossz még mindig bőven a rádióhullámok kategóriája, igaz, azon belül a sűrűbb, nagyobb frekvenciájú hullámoké.

(Attól függően, hogy térben vagy időben szeretnénk-e megjeleníteni a hullámokat, beszélünk hullámhosszról – méterben, vagy frekvenciáról – hertzben. A hossz értelemszerűen a hullám nagyságát jeleníti meg csúcstól csúcsig számítva, a frekvencia pedig azt, hogy egy adott időegység alatt egy fix ponton hány hullám halad keresztül. Míg a hosszabb hullámok követik a Föld görbületét, a rövidebbek nem, így esetükben sűrűbben elhelyezett jeladó vagy átjátszó tornyokra van szükség.)

Egy kis G-történelem:

1G (1980-as évek): 150 megahertz

2G: 450 megahertz

3G és 4G: 450 megahertztől 3 gigahertzig

5G: 600 megahertztől 38-90 gigahertzig

Ahogyan terjed az 5G, egyre több tévhit is szárnyra kap, sokan féltik az egészségüket vagy épp a Föld élővilágát. Nem véletlen, hogy világszerte több tüntetés is zajlott már az 5G ellen, bár jelentős egészségkárosító hatásról egyelőre a jelenlegi tudományos álláspont szerint nincs tudomásunk.

5G,koronavírus,tüntetés,világom,tudomány
Forrás: Getty Images

Az egyik félelem a madarakkal kapcsolatos. Az 5G-ellenesek gyakran idéznek egy 2014-es Nature-cikket arról, hogy az elektromágneses zaj megzavarhatja a költöző madarak belső iránytűjét. Valóban lehet erről szó, de ez a tanulmány éppenséggel a hosszabb hullámhossz hatásairól szólt, tehát pont nem az ötödik generációs technológia által alkalmazott rövidebb hullámhosszakra vonatkozott.

Ám a legvadabb elmélet szerint a koronavírust is az 5G okozza. Az elképzelés hívei szerint elég megtekinteni egy húszfontos bankjegyet, hogy az állítás igazáról meggyőződjünk. Nézd meg te is a galériában, hogy miről is van szó:

Az összeállítás forrása részben: AsapSCIENCE