A kosztümök mögött – Öt békebeli magyar film, ahol mégis zavar van az erőben

A Napszálltában gigantikus kalapok, habos-babos ruhák és hótiszta keszkenők mögött kísért a jövő. Európa a 20. században ritkán állhatott meg rövid lélegzetvételekre, egy tébolyult elme, agresszív ideológia, szovjet vagy náci csizma előbb-utóbb újra végigmasírozott rajta. A békeidők szülötteiből válogattunk, magyar filmekből, melyek egy-egy kiváltságos, nyugodt pillanatot rögzítenek: többségük mélyén azonban már ott tátong ennek a lüktető, változó történelmi tájnak közeledő hullámvölgye. A kosztümök mögött – Öt békebeli magyar film, ahol mégis zavar van az erőben Szindbád (1971, Huszárik Zoltán) Huszárik színpompás filmje a magyar filmművészet egyik kulcsműve, melyben emlékmozaikokból, idősíkok keveredéséből, álomból és képzeletből épül fel Krúdy Gyula sajátos világa. Az őszülő Latinovits Zoltán a magát örök fiatalnak álmodó Szindbád alakjából irigylésreméltó és sajnálnivaló alakot gyúr egyszerre, aki nők nélkül képtelen élni, úgy eszi a forró levest és a velős csontot, hogy a nyálunk kicsordul, és egyszerűen átlebeg időn és téren, mint a szellemalakok. Mégsem szereti a kort, amiben élni kénytelen, visszavágyik a régiek közé. A filmben a magasművészeti erények mellett valóságos haute couture-parádét láthatunk: a szerelemre vágyakozó nők - tizennyolctól hatvanig - csodálatos korabeli kosztümöket és kalapokat hordanak, mégsem mennénk vissza az időben, hogy velük együtt vessük magunkat Szindbád karjaiba. Béketárgyalás, avagy az évszázad csütörtökig tart (1989, Balogh Zsolt) 1900 első csütörtökéig, hiszi naivan a tévéfilm hamvas hősnője, hiszen aznap írja alá az összes európai nagyhatalom feje az örök békéről szóló okiratot, és utána nincs más dolgunk, mint hallelujázni a végítéletig. Mi, történelmi leszármazottak utólag persze bölcsek vagyunk, és tudjuk, hogy a béke évszázadának szánt 20. századnál globális értelemben kegyetlenebb, vérgőzösebb idők még sosem köszöntöttek az emberiségre. Szegény Viola ( Marozsán Erika ) tinédzser lelkén azonban fognak a demagóg szólamok, s így bátran beleszeret az Osztrák-Magyar Monarchia ellenségébe, a montenegrói Montague-család sarjába ( Piri Béla ), akivel nem sokáig lehet boldog. Balogh Zsolt filmje a világháborúk előtti Európa utolsó másodperceit dokumentálja, azokat az éveket, amikor az emberiség végleg elveszítette ártatlanságának hímporát. Ketten Párizs ellen (2015, Papp Gábor Zsigmond) 2015-ben végre sorozatformába öntötték az egyik legszórakoztatóbb magyar ifjúsági regényt. Radonyi Laci és Pali ( Sándor Péter, Barna Zsombor ) forrófejű ifjú legények, akik &bdquo;szerencsésen és meggondolatlanul” Budapestről Párizsba teleportálnak. A két gimnazista lyukas zsebbel, de nyitott szívvel ténfereg Nyugat-Európa legendás városában, és természetesen percenként csüngenek szerelmes tekintettel valami kalapos, szipkacigarettás, napernyős francia hölgyön. Vaszary Gábor regényének könnyed és vidám hangvétele megmarad az adaptációban is, annak ellenére is, hogy az egész hemzseg a dekadenciától: a két csóró srác szinte ki se kerül a világváros nyomorgó kerületeiből és lepukkant bérházaiból, a nők átlépnek rajtuk, a magyar emigránsok pedig, akikkel kapcsolatba kerülnek, sosem találják meg a számításukat messzi idegenben. Félvilág (2016, Szász Attila) Nem szűkölködik dekadenciában Szász Attila filmje sem, sőt, tulajdonképpen az egész felépítmény erre az alapra épül. Az eredetileg tévébe szánt, füstös-fülledt hangulatú noir pozitív fogadtatása miatt került moziforgalmazásba és szépen is teljesített. A feszesre komponált, nyomasztó sztori – és méltó képi megjelenítése - Mágnás Elza luxuskurva halálának rejtélye köré rendeződik, de nem elégszik meg a zsáner nyújtotta izgalmakkal. Aprólékos jellemrajzot kínál a legkisebb mellékalak számára is, és vitalitással tölti meg a kurtizán-komorna-cseléd sztereotip szentháromságát. A filmben ráadásul olyan színészgárda bújt korabeli jelmezekbe ( Kovács Patricia , Gryllus Dorka , Kulka János, Fekete Ernő, Döbrösi Laura, Elek Ferenc, Takács Katalin vagy Hajduk Károly ), hogy bármelyik casting director sárgulhatott irigységében. Kincsem (2017, Herendi Gábor) A legsikeresebb magyar film kakukktojás a listán a maga 19. századával és szerelmi hepiendjével, de azért ebből a kosztümös kalandfilmből sem hiányzik a nyomasztás, bár ennek oka disztópikus jóslat helyett inkább a múltban keresendő. Ferenc József ( Fekete Ernő ) parancsuralmi módszerekkel és – ha szép szóval nem megy – erőszakkal igyekszik betörni az alattvalókat, s ebbe természetesen nem fér bele egy rebellis magyar úr fiának (pontosabban a lovának) győzelme. A tarka cicussal szelidített Kincsem azonban zabla nélkül sem állítható meg, úgyhogy tűzben hamvad el a gazda ( Nagy Ervin ) tulajdona, a kastély, az ezüsteszcájg, és Petrik Andrea gondosan kreált toilette-je. De legalább a ló és a macska életben maradnak.