Kiss Tibor (44)

– gitár, ének, mandolin, zongora

Miről festettél legutóbb?

Legutóbb a vécé falára rajzoltam egy törpe jetit, de mostanábansokat alkotunk közösen a kisfiammal is. Túl vagyunk mára hálószobán, nemrég a konyhafalnak estünk neki – ő hozzaa szabad gyermeki energiákat, én pedig összefűzöm és képpészerkesztem a vizuális gondolatokat. Sokan nem szeretik, haa gyerek zsírkrétával támad a selyemtapétára vagy a konyhabútorra,nálunk ez hétköznapi és megengedett. Amúgy megelég jól is néz ki. Fő közös témáink a dinoszauruszok és azautók világából kerülnek elő. T-rexet már becsukott szemmelis tudunk festeni.

VARGA LIVIUS (44)
– ütőhangszerek, rap, vokál

Enni adni a legteljesebb érzés a világon: egy hajléktalannak,a barátoknak egy bográcsgulyás a kertben, vagymegteríteni a vacsoraasztalt...

És kinek adtál legutóbb enni?
A kisfiamnak zsíros kenyeret. Most egyéves, három hónapos.

KÁRPÁTI JÓZSEF „DÓDI” (57)
– trombita

Ha választanod kéne egy másik történelmi kort, amelybenélnél – mert mondjuk üldözne az időrendőrség –, melyikvolna az és miért?
Ha választanom kéne, először is megállapítanám, hogy mindenőrültsége ellenére érdekes korba születtem, amiből végtelenülsokat tanulhatok, szóval jó lenne maradni... Emellett érdeklődésema jelenkor mellett egy jövőbeli kor felé is mutat. Azlenne a legizgalmasabb – vagy ha mindenképpen a múltba kellenemenni, hát legyen a 19. század. Ez onnan jutott eszembe,hogy a turnébusz helyett most például utazhatnék egy vándorcirkusznaka szekerén is, amely városról városra halad.

GERDESITS FERENC „FASZI” (46)
– dob

Mi az, ami most a legjobban lelkesít a zenén kívül?
Talán furán hangzik, de az lelkesít a legjobban, hogy egészenközel élhetek a természethez, mert az elképesztő energiát ad,valamint értelmet is a létezésnek, amit bent a városban márnemigen éreztem. Lehet köd, eső, borús idő vagy szikrázónapsütés, forróság, hajnal vagy naplemente, a természet mindigrengeteg szépséget tartogat.

BALANYI SZILÁRD „SZISZI” (41)
– zongora, orgona, szintetizátor, vokál

Hogy látod magad 10 év múlva, mit fogsz éppen csinálni?
Arra tippelek, hogy nagyjából ugyanezt. Dalokat írok magamnak,a Quimbynek, másoknak, koncertezem, zenét hallgatok,utazom, élvezem az életet. Én megtaláltam azt, amit gyerekkéntkerestem. Ennél nem kell több.

MIKULI FERENC „FEFE” (44)
– basszusgitár

Ami a legjobban nyomaszt, az a gyermekeim jövője. Nem isanyagi szinten, hanem a lehetőségek szintjén. Naponta jönnekaz előrejelzések arról, hogy meddig lesznek nyersanyagok,mikor népesedünk túl, meddig marad életben az emberiség– félek, hogy az 50–100 évek, amiket jósolnak, túl optimisták.

A teljes interjúsorozat a decemberi Éva magazinban!