„Egész testében remegett a négy és fél éves"

Borítókép: „Egész testében remegett a négy és fél éves" Forrás: europress
Egy nagymama története. Ti mit tettetek volna a helyében? Szavazzatok!

Kétszer egy héten dzsúdóra jár ovi után a négy és fél éves unokám. Ezeken a napokon én megyek érte az óvodába, én viszem az edzésre. Tegnap feldúltan jött ki a csoportszobából, ezzel a hírrel: Az a nagyfiú azt mondta, hogy ha nem tudom a (nem tudom milyen játék) kódját, akkor ki fognak jönni a szörnyek, lefognak és kivágják a szívemet. És remegett egész testében. Próbáltam megnyugtatni, mondtam, hogy ez mekkora egy hülyeség, és ő okos gyerek csak nem hiszi el ezt a nyilvánvaló butaságot. De erősködött, hogy ez igaz, mert az a nagyfiú mondta, és ő tényleg nem tudja a kódot.

Bekukkantottam a nyitott ajtón a szobába, miközben noszogattam, hogy öltözzön már, s láttam a nagyfiút békésen vonatozni a szőnyegen. Unoka nagy nehezen felöltözött, indultunk az edzésre. A negyedórás úton minduntalan visszatért a szív kivágás témájához. Én meg csak mondtam a magamét, hogy de hát ilyen nincs, ez biztosan valami direkt ijesztő meséből vagy filmből való marhaság.

[cikk=43342]

Az edzésen jó sokat rohangált, küzdött, totál lefáradt, megéhezett, s hazafelé egy szó sem esett a szív kivágásáról. Este otthon azért eszembe jutott, hogy az amúgy is nehezen elalvó gyerek vajon hogyan küzd meg az esetleg újra előbukkanó, fenyegető rémképpel?
Mit kellett volna tennem? Beszélni a nagyfiúval? Vagy az óvónénivel? Még most sem késő? Szerintetek?

te mit tennél egy ilyen kényes helyzetben?Szavazz!
Beszélek a nagyfiúval
Beszélek a nagyfiú szüleivel
Beszélek az óvónénivel
Semmit, másnapra úgyis elfelejtődik az egész
Nem tudom
Megosztom az eredményt