Folyton lázas a gyerekem! – A szakértő válaszol

Borítókép: Folyton lázas a gyerekem! – A szakértő válaszol Forrás: Getty Images
Dr. Németh Ágnes gyermekgyógyász, klinikai főorvos válaszol olvasónk kérdésére.

"9 éves kisfiam elég gyakran szokott hirtelen belázasodni úgy, hogy más baja, más tünete nincs. Sok helyen hallani, hogy nem egészséges azonnal lázcsillapító gyógyszerhez nyúlni – vannak-e esetleg más lázcsillapító alternatívák, amiket ilyenkor alkalmazni lehet? (A hűtőfürdőt szoktuk alkalmazni.) Illetve mikor van az, amikor már muszáj gyógyszert adni? Hány fok felett és mennyi idő után? És mi lehet ennek a sok láznak az oka? Lehet akár pszichés eredetű is? Ki tudják ezt vizsgálatokkal deríteni?"

A láz a szervezet jelzése arról, hogy valami nincs rendben. Hasonlóan a köhögéshez, figyelemfelhívó jelentősége van és nem feltétlenül tesz kárt a szervezetben. Vannak gyermekek, akik nagyon hamar belázasodnak, hirtelen ugrik fel a lázuk magasra, és persze vannak, akik kevésbé „lázongók” – ez családi örökség, egyéntől függ.
Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet meghaladja a 38,5 C értéket. Ez esetben a „köpeny” hőmérsékletről beszélünk, amit a hónalj alatt tartott hőmérővel mérünk.

Amennyiben a kis beteg lázas, akkor a beteg állapotától függően érdemes a lázat csillapítani.
A magasabb hőmérséklet alkalmas lehet arra, hogy bizonyos, elsősorban vírusok okozta betegségekben a kórokozót elpusztítsa, illetve olyan anyagcsere változásokat indítson el, amely riasztja a szervezet védekező mechanizmusait. Innen ered az a vélemény, hogy hagyjuk, hadd legyen a gyermek lázas, mert az „jót tesz”. Azonban a lázcsillapítás szükségességét mindenképpen a beteg állapota dönti el. Amennyiben a beteg magasabb testhőmérséklet esetén kielégítően érzi magát, nyugodtan lehet várni a testhőmérséklet csökkentésével. Viszont ha a beteg elesett, aluszékony, bágyadt, nem akar enni, inni, fejfájás gyötri – azaz szenved –, mindenképen csillapítsuk a lázat.
Akinek a családjában előfordult lázgörcs, vagy éppen az adott betegnek volt már lázból eredő görcsös rosszulléte, azoknál a lázcsillapítást hamar el kell kezdeni. Hasonlóan kell eljárni krónikus betegségek esetén is, ahol a kórkép velejárója lehet láz. Gyorsan kialakuló és rövid lefolyású betegség esetében (például lázzal járó vírusfertőzésben), valamint akkor, ha nincs krónikus betegsége a gyermeknek, a körkörös, azaz rendszeresen 6-8 óránként történő lázcsillapítás nem indokolt.

A lázcsillapításnak vannak gyógyszeres és fizikai beavatkozással járó módozatai.
Ha lázasak vagyunk, mérsékelt keringés átrendeződés alakul ki a szervezetben. Ezért van az, hogy úgy érezzük a gyermeknek lángol a teste, közben pedig a végtagjai hidegek.
Első lépésként biztosítani kell a szervezet hőleadásának lehetőségét, azaz a gyermek ruháit lehetőség szerint vegyük le és ne takargassuk be, mert utóbbival megnehezítjük a hőleadást.
Ha a gyermek nem túlzottan bágyadt, és a láz nem ér el extrém értékeket (pl. 40 C-t), várhatunk a lázcsillapítással. Szerencsés esetben egyéntől és betegségtől függően bizonyos idő elteltével önmagától is csökken a hőmérséklet. Fontos: láz esetén a folyadékvesztés nagyobb mértékű, így a folyadékot bő itatással pótolni kell!
Ha tartósan, 1 óra múlva is fennáll a 38,5C-t meghaladó hőmérséklet, elsősorban a gyógyszeres lázcsillapítás javasolt!
Első választandó gyógyszer lehet a paracetamol, amelynek dózisa testsúlytól függ. Ez egy litikus, azaz lassan, a keringést kímélve ható gyógyszer. A beadást követően 60 perc múlva érdemes „visszamérni” a hőmérsékletet. Általában 6-8 óra a hatástartama.
A második, kicsit gyorsabban ható lázcsillapító csoport az ibuprofen, szintén testsúlynak megfelelően kell adagolni. Ez is 30-60 perc alatt normalizálja a testhőmérsékletet kb. 6-8 órás időtartamra.
Magyarországon még mindig elterjedt az amidazophen használata, ami a veszélyei miatt – amelyek ritkák – a nemzetközi szakirodalomban nem javasolt.
A régebben használt aszpirin származékok használata gyermekkorban nem ajánlott, mert vírusfertőzés esetén súlyos állapotot okozhat – különösen csecsemőknél.

A fizikális lázcsillapításnak is több fokozata illetve formája ismert.
Ha a gyógyszeres lázcsillapítás mellett a hőmérséklet nem csökken vagy még felfelé is mozog, alkalmazhatjuk a hűtőfürdőt vagy a hűtő borogatást.
A hűtőfürdő esetén a klasszikus eljárás, hogy kevés kellemesen meleg vízbe ültetjük a gyermeket és lassan locsolgatjuk a hátát és a mellkasát, végtagjait. A forró testről a víz elpárolgása elvonja a hőt és csökkenti a lázat. A másik megoldás, hogy a kellemesen meleg vízbe óvatosan belefektetjük a gyermeket, úgy, hogy az egész testet ellepje, és mellé helyezzük a vízbe a zuhanyt. A hideg víz lassú hozzáadásával a testhőmérséklet is lassan csökkenni fog. Ez az eljárás 20-30 perc alatt vezethet eredményre.
A hűtőborogatást mindig a teljes törzsre alkalmazzuk! A csuklókra, fejre helyezett hideg vizes borogatás nem elegendő és nem lesz hatékony. A fizikális hűtés – mivel stresszhelyzetet okoz a gyerkőcnél – csak végső esetben javasolt, akkor, ha a gyógyszerek hatástalanok.

Ha a lázas állapotok rendszeresen visszatérnek, mindenképpen javasolt a kivizsgálása annak, hogy nem bújik-e meg a háttérben valamilyen krónikus megbetegedés.
Ha gondos fizikális vizsgálattal sem találunk gyulladásra utaló jeleket, és a láz tartósan fennáll, illetve vissza-visszatér, akkor vizeletből és vérből végzett laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek annak eldöntésére, hogy baktérium okozta vagy vírus okozta fertőzésről, vagy egyéb gyulladásos folyamatról van-e szó.
Mindenféleképpen szükséges részletes kivizsgálás olyan esetben, amikor 4 hét folyamatos lázas állapot áll fenn, aminek látszólag külső oka nem ismert. Ez az úgynevezett FUO (fever of unknown origin) vagy ismeretlen eredetű lázas állapot. Ezt számos alattomosan lappangó krónikus, az immunrendszer kóros működése által okozott megbetegedés elő tudja idézni, melyeket ki kell zárni. Az esetek egy kis részében a lázas állapot hátterében semmilyen betegség nem mutatható ki. Ezekben az esetekben akár arról is szó lehet, hogy a szervezet hőmérsékletét koordináló központi idegrendszeri folyamatok magasabb hőre „állítják be” a testhőmérsékletet, ami, ha már minden lehetséges kórképet kizártunk, nem jelent az adott egyénnél kóros állapotot.

Melyik növények kerülhetnek be a gyerekszobába? A galáriából kiderül.