Érdekes, hogy a 25. évemet egy valóságos vízválasztónak éreztem. Eddig sosem hittem abban, hogy egy életkor mennyire döntően meg tudja változtatni az eddigi életmódot vagy világról alkotott elképzelést. Pedig így van!

Nekem ez most jött el! S hogy mi az összegzés, amit mindenképp meg szeretnék veletek osztani? Íme:

1.

Nem izgulok folyton a jövő miatt és nem rágódom a múltban elkövetett baklövéseimen. Valahogy elkezdett "működni" az elengedő funkcióm, a bizalmam a jelenben maximális: igen, megtanultam értelmezni a MOST frenetikus jelentését!

2.

Ha az otthonban a tisztaság és a rend uralkodik, akkor a lelkem is kevesebb vihart fog produkálni. Legyen minden átlátható és békés, így a kavargó gondolataim is seperc alatt lenyugszanak!

3.

Végre tudsz nemet mondani és olyan döntéseket is meghozni, amiknek nem biztos, hogy mindenki fog örülni. De jól van így, hiszen ez a Te életed, a Te döntéseiddel! Szerintem inkább csalódjon más benned, mint Te saját magadban...

4.

Egyedül utazni ugyan első hallásra ijesztőnek tűnhet, de a tapasztalatok, amiket a kalandozásaid alatt átélsz, eszméletlenül sokat segítenek abban, hogy jobban megismerd önmagad. Egyik nyáron kibéreltem egy kis faházat és egy hétig nem csináltam mást, csak piacra jártam, főztem, zenét hallgattam és sokat olvastam. Csodálatos volt hazajönni!

5.

Ha valami nem szolgálja a lelki egyensúlyodat, akkor hagyd el, hagyd abba, ereszd el! Legyen az a munkád, a párkapcsolatod, egy távoli terv. Ha boldogtalan vagy és tudod, miből ered, azonnal fejezd be!

6.

Az életet egy picit mindig lazábban kell venni, mint ahogy éppen látod. Eltávolodni a dolgoktól=objektívabban látni. Az élet nem egy maratoni futóverseny! A tökéletességhez (vagy az ahhoz vezető úthoz) idő kell és sok-sok tanulás. De végre ezt is tisztán látom már! Na és Te?