„Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej” - szavaltuk annak idején lelkesen az irodalomórán Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versét, majd meghatódva állapítottuk meg, hogy a költő, mint egy vátesz, előre megjósolta halálának körülményeit, hiszen 1849. július 31-én, mindössze 26 évesen veszett nyoma a segesvári csatában.

Orlai Petrich Soma: Petőfi

Meghalni ugyan senki sem látta, mégis így tanították mindenhol több mint 150 éven át. Bár már a 19. században keringett egy történet arról, hogy a költőt Szibériába hurcolták orosz hadifogolynak, sőt, egyes állítások szerint újra is nősült ott, bizonyítékok híján hamar üres koholmánynak nyilvánították a mendemondákat. A tudomány eddigi álláspontja szerint tehátPetőfi elesett a segesvári csatában.

Nos a tudományos álláspont a mai napon hivatalosan is megdőlt: bebizonyosodott, hogy Petőfi valóban Szibériában hunyt el, méghozzá valószínűleg 1856-ban. „25 év elteltével bizonyossággal állítható, hogy a Szibériában megtalált csontok valóban Petőfi Sándor földi maradványai. Orvosi szakértői vélemény alapján a maradványok és a vér szerinti leszármazottak mintája között 99,9% az egyezés” - olvasható a MEGAMORV-Petőfi Bizottság friss sajtóközleményében. Az irodalomtörténeti jelentőségű bejelentéssel kapcsolatban délelőtt sajtótájékoztatót is tartottak.

Lotz Károly: Petőfi halála

De nézzük sorrendben az eseményeket, amelyek a bizonyítékig vezettek:

1. 1989. júliusában expedíció indult Szibériába, Petőfi vélt sírhelyének felkeresése céljából. Július 17-én tárták fel a sírt, több nemzetközi antropológus készített szakértői véleményt, megerősítették és megállapították – hagyományos módszerekkel –, hogy Petőfi Sándort találták meg, ezt július 23-án jegyzőkönyvbe is vették.

2. A feltárást követően pár nappal a Petőfi kutatás magyarországi ellenzői bejelentették, hogy a megtalált maradvány nő. Azonban – ahogy azt a mai napon nyilvánosságra hozták – dokumentumok bizonyítják, hogy az ezt igazoló méreteket meghamisították.

Hegedűs László: Petőfi halála

3. Több éves kutatómunka eredményeként a Petőfi Bizottság felkutatta a költő leszármazottait Európában, családfa elemzéssel, anyakönyvi kivonatok alapján. A vér szerinti rokonoktól közjegyző előtt vérmintát, a Petőfinek tulajdonított csontokból pedig kontrollmintát vettek DNS vizsgálat céljából.

4. A Kínai Igazságügyi Minisztérium Shanghai-i Orvos szakértői Intézetében elvégzett DNS vizsgálat bebizonyította, hogy 99,9% DNS azonossággal Petőfi Sándor földi maradványait találták meg 1989-ben Szibériában.

Petfői szobra Makón

És ez még semmi: a bizottság állításai szerint több dokumentum igazolja, hogy Petőfi Sándor nem 1849-ben hunyt el, ugyanis 1856-ig, 33 éves koráig élt Szibériában. (Többek között Dr. Straub Imre és Dr. Kiszely István foglalkozott Petőfi vélt további életének és munkásságának kutatásával, több tanulmányt és könyvet is írtak róla, ezek közül az egyik legátfogóbb a Meghalt Szibériában című. Az 1989-es Petőfi-expedíció is az ő nevükhöz fűződik.)

Persze a most napvilágot látott bizonyítékok semmit sem változtatnak a lényegen: Petőfi Sándor továbbra is minden idők egyik legnagyobb magyar költője marad, és reméljük, hogy még évszázadok múlva is bérelt helye lesz az irodalomkönyvekben.