„Tarthat-e örökké a szerelem?" – kérdezi a főszerkesztő

Borítókép: „Tarthat-e örökké a szerelem?" – kérdezi a főszerkesztő
Pócsik Anita levele a július-augusztusi Évában.

Az egyik legcsodálatosabb dolog, ami történhet velünk, megtalálni azt az embert, aki bennünk, velünk találja meg a boldogságát. Akinek tökéletesek vagyunk. Akinek a szemén át mi is tökéletesnek kezdjük látni magunkat, mert egy pillanatra sem hagyja, hogy ne ilyennek lássuk.

Végtelen lehetőségek nyílnak meg ilyenkor. A szerelem mindent legyőz, erőt és tartást ad. És ha szerencsések vagyunk – ásó, kapa, nagyharang –, örökké tart. Soha nem akarod elengedni ezt az embert, és ő soha nem akar elengedni téged.
Tudom, sokan ezt másképp látják. Vagy azért, mert nem találják az igazit, vagy mert nem hisznek benne, vagy csak elmennek egymás mellett, vagy szükségük van a folyamatos vadászatra.
Tarthat-e örökké a szerelem? Lehet-e együtt élni 40–50 évig tiszteletben, szerelemben, őszintén, tisztán?
Hiszem, hogy lehet, és remélem, így lesz velem is.


A július–augusztusi Éva már az újságárusoknál!