A katolikusok a húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra.

Fotó: Pinterest

Nagypénteken a katolikusok szigorú böjtöt tartanak, azaz háromszor szabad enni és ebből egyszer jóllakni, és ezen a napon is tilos a húsfogyasztás. Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják, ill. nem húzzák föl; úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.

A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához (délután 3 óra) igazodott. Nagypénteken az egyházban nincs szentmise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót, majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát.