3 online női közösség, amik most fontosabbak számomra, mint valaha

online,női közösség,támogatás Forrás: Getty Images
Mindig is többre értékeltem az élő kapcsolatokat, mint a virtuális találkozásokat, de az elmúlt években több olyan közösségnek is tagja lettem, amelytől számtalan alkalommal kaptam támogatást, biztatást vagy jó tanácsot.

1. Gyerünk, Anyukám!

2018-ban lettem gyerünkanyukámos, és onnantól nincs megállás. Egy Szuperhas, egy Popsizom, egy Spárta, egy Pilates Guru, egy Formatorna Deluxe és számtalan Expressz20 program után bátran állíthatom, hogy az online torna (és az általa az életembe költöző stabilitás) addiktív. (Jelenleg az egyik azok közül a tényezők közül, amelyek segítenek megőrizni az ép eszemet.) Bár havi videótárukból is lehet szemezgetni, én a 8 hetes programjaik közül szoktam választani, és most már úgy vagyok vele, hogy akkor érzem jól magam, ha mindig éppen benne vagyok egyben (csakúgy, mint a könyvekkel).

De a Kádár-Papp Nóra nevével fémjelzett Gyerünk, Anyukám több, mint sokrétű online edzésprogramok rendszere. Nóra és csapata az évek során komoly közösséget épített, olyat, ahová jó tartozni. Sőt, az éppen futó programoknak külön-külön is van zárt Facebook-csoportjuk, ahol biztatjuk vagy éppen szórakoztatjuk egymást. Nem egyszer történt már, hogy valaki beírt este 10-kor: „Nem bírom rávenni magam a tornára, de csak most van időm rá, jön valaki velem?” És jöttünk, és együtt megcsináltuk. Vagy amikor az első fecske, aki már reggel 6-kor lenyomja az aznapi penzumot, bedobja: „Gyertek, nagyon jó a mai, és 10 perc 3 másodpercnél István elárulja, hogy korábban DJ volt Ibizán!” És olykor az üzenőfalon a mozgás kapcsán azért a mindennapjaink is szóba kerülnek férjekkel, gyerekekkel, az élet kihívásaival, néha véresen komolyan, néha visítva röhögősen, és még egyetlen egyszer sem tapasztaltam, hogy valaki ne szeretettel, elfogadással és támogatással állt volna a másikhoz.

Ha kíváncsi vagy Nóri stílusára, itt közöltünk tőle egy írást, még 2016-ban.

2. Rhyme Time

Az úgy volt, hogy a kislányom két és fél éves korában elkezdtem olyan helyet keresni, ahol angolul „tanulhatna”. Ez a hely végül a saját otthonunk lett, mert egy olyan módszerre bukkantam, amely a baba-mama angolozásra épül. Hogy mi is a kétnyelvű nevelés és a baba-mama angolozás lényege, arról itt írtunk bővebben.

Ezt a birodalmat két anyuka és nyelvtanár (a többi diplomájukat most nincs hely felsorolni) építette fel: Gulácsi Annamária és Petri Barbara. Mára már több ezer család kapcsolódik hozzájuk – és egymáshoz is. Az egyes online kihívásaik beharangozójában 0-24-es elérhetőséget ígérnek, és ez nem vicc. Még nem volt olyan este 11 órás időpont, amikor a „hogy van a cicakaki angolul?” beírásra Ancsa ne írt volna vissza pár percen belül. Ancsa altatás utáni live webinárjai is emlékezetesek: úgy érzem, mintha együtt üldögélnénk a konyhájában, és beszélgetnénk az életről, mindenféle máz nélkül.

Mi, angolozó anyukák egymással is megosztjuk a történeteinket (jellemzően angolul, így mi is fejlődünk), elbüszkélkedünk a gyerekeink fejlődésével, vagy éppen megosztjuk egymással a csüggedt pillanatainkat is – mert ez azért egy rögös út. A sorstársak biztató szavai már engem is többször kirángattak egy-egy mélypontról, amikor majdnem feladtam, amiért nem lehetek elég hálás.

(Ancsát és Barbit személyesen is van szerencsém ismerni – Ancsa óráira a fizikai valóságban is járunk, és most online is, hiszen ez az oktatói csapat arra is képes, hogy az angoltanulás élményét az online térben valósítsa meg.)

3. Uzsokiban szültem

„Sípolósan szuszog a kétnapos babám, nálatok is volt ilyen?”, „A 10 hónapos babám szopi végén mindig fájdalmasan megharapja a mellemet, mit tegyek?”, „A háromévesem még nem szobatiszta, és dühöng, ha szóba hozom a témát.”, „Lelki fröccsért jöttem, magas kockázatot mutat a Down-szűrés eredménye.”, "Nálatok miket rajzolnak a négyévesek? Az enyém még csak arcot, test nélkül, normális ez?” Ilyen és hasonló posztok sorakoznak a zárt Facebook-csoportban, ahol együtt vagyunk mi, akik ugyanabban a kórházban szültük meg a gyerekeinket.

Hiába tudod, hogy nők milliárdjai élték át a szülés élményét és nevelnek kisebb-nagyobb gyerekeket, mégis vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzed, egyedül vagy a világon: ilyen problémája, élménye, kalandja senki másnak nincs. És akkor kiderül, hogy de. Hogy más is pont ezzel küzd, más is megoldotta, és el is meséli, hogyan. Jó tudni.

A csoport fő motorja Sződy Judit szoptatási tanácsadó és pszichológus, aki amellett, hogy ezer kérdésre válaszol, még a türelmes, elfogadó és jó szándékú kommunikációra is folyamatosan példát mutat. (Egy korábbi cikkünben is jól összefoglalta, mi az erőszakmentes kommunikáció lényege.)

Köszönöm nektek, lányok! Hamarosan találkozunk a képernyő előtt!

Mondta valaki, hogy a női barátságok nem erősek? Ki merészelte?