6 gyakori kérdés a válóperes ügyvédhez

Borítókép: 6 gyakori kérdés a válóperes ügyvédhez
Hogy a válás – ha tényleg elkerülhetetlen – minél egyszerűbb legyen.

Fájdalommentes válás nem létezik, viszont ha józanul, indulatoktól mentesen vágunk bele a folyamatba, és tisztában vagyunk az alapvető "játékszabályokkal", jelentősen leegyszerűsíthetjük a procedúrát. Segítségül íme 6 olyan kérdés és válasz, amelyek gyakran elhangzanak a témával kapcsolatban. Kérdéseinket Dr. Krepsz Edina válóperes ügyvéd válaszolta meg.


Fotó: Suradej Chuephanich/500px.com

1. Hogyan segít a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat?
Aki nem tud megfizetni egy válóperes ügyvédet, az a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz fordulhat. Itt először szóbeli tájékoztatást kap, és ha a tájékoztatás után is úgy gondolja, hogy szüksége lesz ügyvédre, az állam azt is biztosítja. Az állami ügyvéd munkadíját a rászorultaknak részben vagy egészben elengedik, ezt azonban külön kérelmeznie kell egy erre a célra szolgáló nyomtatványon. Amennyiben valaki a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ügyvédi díját sem tudja megfizetni, a bíróságok ingyenes panasznapot tartanak, ahol jegyzőkönyvbe mondhatja a keresetet.

2. A válás kimondása előtt, de a válóper folyamatában lehet-e láthatást érvényesíteni?
Ideiglenes intézkedésért akkor lehet folyamodni, ha a házasság felbontása iránti per már folyamatban van. Ekkor a bíróságtól bármely fél kérheti a gyermek átmenetileg nála történő elhelyezését, ha megfelel az ideiglenes intézkedés törvényi feltételeinek.

3. Mi az asszonytartási díj? Mikor ítélik oda?
Hivatalosan házastársi tartásnak nevezik, mert bármely házastárs jogosult lehet rá abban az esetben, ha önhibáján kívül szorul rá. Nem jogosult azonban házastársi tartásra a rászoruló fél, ha a házasság időtartama alatt tanúsított magatartása miatt a tartásra érdemtelenné válik. A házastársi tartás nem veszélyeztetheti azonban a volt házastársnak és az általa eltartott(ak) megélhetését. Amennyiben a tartásra jogosult újabb házasságot köt, akkor a jogosultsága megszűnik.

4. Mikor ítélnek oda valakinek kizárólagos lakáshasználatot?
Ha a lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog őt illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek nála van elhelyezve. Kizárólagos lakáshasználatra jogosítja fel továbbá a bíróság valamelyik házastársat, amennyiben a lakás közös tulajdonba tartozik, vagy közös bérlet, ám a bíróság a lakáshasználatot nem tudja rendezni annak megosztásával.

5. Külföldi fizetésből is lehet-e tiltani a gyerektartást?
Természetesen lehetséges, csak a mértékének kiszámítása tér el a megszokottól. Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett külföldön dolgozik, és nem rendelkezik belföldi jövedelemmel, akkor a bíróság a tartásdíj megállapításánál a korábbi belföldi jövedelmét veszi alapul a tartásdíj kiszámításához. Tartós külföldi tartózkodás esetén viszont az azonos munkakört betöltő munkavállaló ugyanazon időszakra vonatkozó átlagjövedelmét kell figyelembe venni. Mivel a külföldi keresetek általában nagyobb mértékűek, mint a magyarországi keresetek, a Kúria állásfoglalása szerint, ha a külföldön élő kötelezett jövedelme a magyarországi átlagkereseteket lényegesen meghaladja, akkor a gyermek korának megfelelő szükségleteinek alapul vételével kell meghatározni a tartásdíj mértékét.

6. A nagyszülők láthatáshoz való jogát szokás-e szabályozni?
Főszabály szerint, a másik szülő mellett a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülők is jogosultak. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük ebben a kérdésben, akkor a gyámhivatal, illetve a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek korának, egészségi állapotának, tanulmányi előmenetelének megfelelő érdekeket.

Még több kérdés és válasz a válóperrel kapcsolatban az Éva magazin októberi számában! Szeptember 18-án már az újságárusoknál!

Szöveg: Szabó Judit Nikoletta