Sokkolta és megosztotta a közvéleményt Angelina Jolie története, de rengeteg kérdést is hagyott maga után. Mint arról beszámoltunk, a színésznő New York Times-ban adta a világ tudtára, hogy az elmúlt hónapokban megdöbbentő beavatkozásokon esett át: kivetette a petefészkét és eltávolíttatta mindkét mellét. A 37 éves Jolie azért döntött így, mert az orvosok egy olyan hibás gént (BRCA1) találtak nála, amely miatt 87 százalék az esélye a mellrákra és 50 százalék a petefészekrákra.

fotó: Pinterest

Sokan arról cikkeznek, hogy Jolie írása „felvirágoztatta” a mellrákbizniszt. Tény, hogy ő úgy döntött, a műtétet választja, azonban még mielőtt a példáján felbuzdulva tömegek rohannának génvizsgálatra vagy konzultációra, nem árt tisztázni, pontosan miről is van szó. Az idén az év onkológusának választott Dr. Dank Magdolnát, a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika docensét kérdeztük.

– Pontosan mit tudhatunk a Jolie által említett BRCA1-ről?
– Az összes felismert emlőrákos megbetegedés körülbelül tíz százalékának hátterében állhat öröklött genetikai elváltozás, azaz mutáció. Ilyen génmutáció előfordulásakor az emlő- és petefészekrák kialakulásának esélye szignifikánsan nagyobb, nagyjából ötszörösére emeli a rizikót. A megbetegedések elsősorban a BRCA1 és BRCA2 génekhez kapcsolhatók, de az említetteken kívül még 6-7 másik gén is felelős lehet a kialakulásban. Azt mondhatjuk tehát, hogy megközelítőlegesen az összes emlőrák 4-6 százalékát okozza a két említett gén.

– Mikor gyanakodhat valaki arra, hogy ő is hordozza a mellrákra hajlamosító hibás gént?
– Ha a családban két elsőfokú rokonnál (nagyszülő, szülő, testvér, beleértve a férfiakat is) előfordult korábban kettő vagy annál több mellrákos megbetegedés, és közülük az egyikük 50 éves kora előtt betegedett meg, akkor érdemes szakemberrel konzultálni, és együtt felmérni a kockázatokat. Egyes népcsoportoknál egyébként – ilyenek az askenázi zsidók – sokkal gyakoribb a hibás gén előfordulása.

– Az Angelina Jolie által említett vizsgálat 3000 dollárba kerül az Egyesült Államokban. Itthon mi a helyzet?
– Kevés helyen ugyan, de lehetőség van társadalombiztosítás által finanszírozott tesztre, természetesen csak azokban az esetekben, amikor a már említett kockázati tényezők fennállnak. Ha valaki pusztán félelemből vagy kíváncsiságból szeretné elvégeztetni a tesztet, arra magánklinikákon van lehetősége.

– Van statisztika arra vonatkozóan, hogy a vizsgálatot elvégeztető páciensek közül hánynál bizonyosodik be a hibás gén létezése?
– Igen, egy friss adat szerint nálunk, az egyetemen nyolcvanból mindösszesen két esetben találták meg a hibás gént.

Fotó: Pinterest

– Tegyük fel, hogy valakinél megtalálják a BRCA1-et vagy BRCA2-t. Mi a teendő?
– Fontos hangsúlyozni, hogy még ilyenkor sem beszélhetünk 'betegről,' csak 'páciensről'. Ez azt jelenti, hogy továbbra is egészséges emberekről van szó, akiknél bebizonyosodott, hogy magas a kockázata a mell – vagy petefészekrák kialakulásának. Az orvos feladata ilyenkor a tájékoztatás és az elfogadás: megoldási javaslatokat vázolhat az illetőnek, annak pszichés állapotát is figyelembe véve. Ezek közül az egyik lehetőség a műtét, amely kizárólag egy úgynevezett 'onkoteam' bevonásával valósulhat meg: ennek a sok szakértőből álló csapatnak a feladata annak felmérése, hogy valóban indokolt-e a műtéti beavatkozás.

– A műtét teljesen megszünteti a kockázatot?
– Jelentősen csökkenti, de meg nem szünteti. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy attól még, hogy valaki átesett egy ilyen beavatkozáson, más daganatos megbetegedések is előfordulhatnak nála, nagyobb ezeknél az eseteknél például a hasnyálmirigy-, gyomor- vagy vastagbélrák kockázata is.

– Van kevésbé drasztikus lehetőség is?
– Igen, a gyakoribb szűrés. Ilyen esetekben a pácienssel konzultálva döntünk arról, hogy félévente vagy évente végezzük-e el nála a mammográfiát vagy az MR-t. Fontos azt is tudni, hogy a BRCA által okozott daganatos megbetegedések sokkal agresszívebbek, mint egyébként, és nagy valószínűséggel 40-50 éves kor alatt alakulnak ki.

– Ön mit gondol: Angeline Jolie esetében ez egy jó döntés volt?
– Ha őt ez megnyugtatja, és ezáltal a lelki egészsége helyreáll, akkor igen. De hangsúlyozom: nincs kizárólag jó vagy rossz döntés, mindig az adott személy testi-lelki állapota az irányadó.