Kínzó dolog a hosszú, forró nyár, ha nem tengerben pancsikolva töltjük. A főváros gőzölgő aszfaltján trappolva, elromlott légkondijú villamoson vagy munkahelyen aszalódva, panellakás hetedik emeletén szaunázva garantáltan átérezzük a zombilét elviselhetetlenségét: csak akkor kezdjük ismét embernek érezni magunkat, amikor estefele szelídülni kezd ahőség. Ilyenkor felkerekedünk, és meglátogatjuk kedvenc kerthelyiségünket. A fővárosban szerencsére van miből válogatni, minden kerületnek megvan a maga tipikus placca, többségük gyerek-, kutya- és biciklibarát. Van, ahol pörgős élőzene megy, máshol óriási balkáni hamburgereket árusítanak, a jégkockákkal telehintett limonádé, a habzó sör és a hosszúlépés pedig mindenütt alapvető túlélési kellék. A dizájn a nyolcvanas évekből itt maradt, kopott bútortól a hipermodern angolszász berendezésig terjed, atörzsközönségben pedig megtalálható a magányos, három sör után életvezetési tanácsokat osztogató negyvenes, avidáman sörözgető család futkosó kisgyerekekkel, a huszonéves bringás lány, avihorászó harmincas szinglihorda és a pulttámasztó hímtársaság is. Mozinak sem utolsó.

https://romkocsmak.hu/

Szöveg:Hegedüs Barbara, fotó:Europress.