Horkolás és alvásvizsgálat

Borítókép: Horkolás és alvásvizsgálat
A horkolással két baj van: a horkoló nem kap rendesen levegőt, a többieket pedig idegesíti. Számos megoldási lehetőséget hirdetnek a piacon.

A horkolás oka
Jellegzetes hang képződik, amikor a beszívott levegő rezgésbe hozza a nyelvgyök és a garat nyálkahártyáját. Egyesek szerint ennek az oka a nyelv, a szájpadlás és a garat izomzatának túlzott lazasága alvás közben. Ez önmagában nem elegendő magyarázat, mert az alvásnak éppen az a lényege, hogy pihenni tudjon a szervezet, tehát további hajlamosító okokat kell keresnünk. Elhízáskor a fej-nyak környékén, a nyálkahártyák alatt is felhalmozódik a zsírszövet, emiatt szűkebb lesz a levegő útja, ezért könnyebben berezonál a szerkezet. Ugyanilyen hatása van a megnagyobbodott orrmandulának is (csecsemőknél természetes a horkolás, mert kicsi a hely az adenoid mellett). Alkohol, altatók, nyugtatók is ernyesztik a simaizomzatot. Dohányosoknál, allergiásoknál a nyálkahártya állandó izgalomban van, megvastagodik, ettől könnyebben rezonál. Felnőttkorban viszonylag hirtelen kialakuló horkolásnál tumorra is gondolni kell.

--pagebreak--

Alvási apnoÉ
Szerencsére egyre ismertebb, de még mindig bőven aluldiagnosztizált betegség: a horkolók legalább egytizede szenved benne. Lényege, hogy a levegő nehezített áramlása miatt oxigénhiányban szenvedünk alvás közben, sőt, rövidebb-hosszabb légzéskimaradások is előfordulnak. Az alvási apnoé (angol neve obstructive sleep apnoe syndrome, ebből származó, elterjedt rövidítése: OSAS) következményei közül a legismertebb az örökké kialvatlan, és ezért folyton álmos gépkocsivezető közlekedési balesete, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Az éjszakai fel-felébredések (többségükre nem emlékszünk) miatt elégtelen lesz az alvás, ami károsítja a kognitív funkciókat. Emellett az oxigénhiány stressz a szervezet számára, és hosszú távon egyes hormonális tényezők állandó izgalmához vezet. Ennek következtében megnő többek között a cukorbetegség és a magas vérnyomás előfordulása is, ami a végzetes szív- és érrendszeri eseményeknek, a szívinfarktusnak és a stroke-nak a kockázatát is fokozza. Az alvási apnoé tehát rendkívül komolyan veendő betegség.
Az elhízás OSAS-ra hajlamosít, az OSAS pedig a kedvezőtlen anyagcserehatásokon keresztül elhízásra, ez tehát egy olyan ördögi kör, melyből csak megfelelően megválasztott életmóddal és kezeléssel lehet kilépni. Több tanulmány igazolta a horkolás és a szexuális aktivitás csökkenése közti összefüggést. Nem világos azonban, hogy melyik okozza melyiket (esetleg mindkettő egy közös harmadiknak, talán az elhízásnak a következménye?).

Mennyire súlyos?
A horkolás jellegzetessége, hogy nem emlékszünk rá, körülményeit pedig még kevésbé tudjuk megfigyelni. Valaki másnak kell tehát megállapítania, mennyire súlyos horkolók vagyunk.
Ez lehet az alváslabor dolgozója, de a legalapvetőbb megfigyeléseket álmatlanul forgolódó hálótársunk is el tudja végezni. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire gyakran (minden éjjel?), melyik testhelyzetben, és mennyire hangosan horkolunk, továbbá, hogy vannak-e légzéskimaradásaink (apnoé). Az alváslaboratóriumi vizsgálat során pedig az is kiderül, hogy mennyire mély az alvásunk, el tudjuk-e egyáltalán érni a kielégítő alvási szinteket, vagy az állandó fel-felébredések miatt mindig a felületes tartományban szunyókálunk. Emellett fény derül például arra is, ha elmarad az éjszakai vérnyomáscsökkenés, ami fokozott éjszakai stresszre utal.

A kezelés alapjai
A horkolók, alvási apnoéban szenvedők kezelésének első lépése a fej magasítása: akár félig ülő helyzetre is szükség lehet (ilyenkor nem esik hátra a nyelvgyök, ami a légúti szűkület legfőbb oka). Jó még, ha oldalt vagy hason alszunk. Alkoholt ne igyunk, ne szedjünk nyugtatókat (főleg ne ún. benzodiazepin-típusúakat), altatókat. Ha nem tudunk alkohol, gyógyszer nélkül aludni, az már függőség, ilyenkor lehetőleg addiktológustól kérjünk segítséget. Szükség van fül-orr-gégészeti vizsgálatra is, mert a megnagyobbodott orrmandula, a megvastagodott orrkagyló, az orrsövényferdülés is képezhet az akadályt.

Horkolásellenes eszközök
Számos feltaláló hirdeti horkolásgátló csodaszerkezetét. Bár ezek a vállalkozások sajnos nem mindig törekszenek rá, hogy találmányuk hasznosságát ellenőrizhető adatokkal alátámasszák, ismertetünk közülük néhányat. Van például egy szellemes szerkezet, amely a fix felső fogsorhoz rögzíti az alsót. Ezen keresztül az állkapocs, tehát a nyelvgyök sem csúszik hátra. Súlyos horkolásban (az tartozik ide, aki egész éjjel horkol) és 30-as testtömegindex (BMI) felett nem használ, és nem javasolják azoknak sem, akik a fogukat csikorgatják. Ezen kívül azonban aligha van mellékhatása. Hirdetnek egy karóraszerű szerkezetet is, amely mikrofonjával érzékeli a horkolást, és enyhe áramütéssel válaszol rá. A páciens a kellemetlen ingert igyekszik elkerülni, ezért testhelyzetet változtat. Néhány hét alatt a kellemetlen ingertől való félelmünkben önkéntelenül megtanuljuk azokat a fogásokat, amelyekkel elkerülhető a horkolás. A módszer hátránya, hogy felébreszti a pácienst, ezáltal az apnoéhoz hasonló kialvatlanságot idéz elő.

Sebészi beavatkozás
Akkor van értelme, ha egy jól meghatározott fizikai akadály okozza a horkolást. Voltak próbálkozások a garat és a nyelvcsap különösebb indok nélküli farigcsálására is, ám ezek a nyálkahártya receptorainak kiirtása miatt inkább rontottak az izomtónus egyensúlyán. Eltávolítható képletek: orrmandula, tumor, orrkagylók. A krónikus orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) is néha csak műtéti úton gyógyítható. A hagyományos műtéti technikák mellett megjelennek a nem-mechanikus módszerek is. A nagy energiájú lézersugárzás hatására a megcélzott szövet elpusztul, elválik. Sokkal kisebb a vérzés veszélye, és sokkal gyorsabb a sebgyógyulás, mint a klasszikus, késes technika esetén. Egyes esetekben már az OEP is támogatja. A rádiósebészet nem tévesztendő össze a lézeres technikával. Itt kis energiájú hullámot alkalmaznak, ezért a szövetek nem égnek meg, hanem a rezonancia következtében pusztulnak el. E technika hívei szerint ilyenkor még a lézernél is kevesebb a mellékhatás, ám minden ilyen beavatkozás költségét a páciensnek kell fedeznie.

CPAP
Eredetileg az alvási apnoé kezelésére fejlesztették ki, de hasznos lehet sima horkolás (tehát amikor nincs légzéskimaradás) esetén is. A felső légutakat kilégzéskor az áramló levegő szétfeszíti, belégzéskor azonban a tüdő szívóhatása miatt a légutakban a nyomás csökken (alacsonyabb lesz a külső légnyomásnál: erre használjuk a „negatív nyomás” kifejezést). Ezért van az, hogy a horkolás belégzéskor jelentkezik. A CPAP (continous positive airway pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás) nevű készülék a levegő áramlásából tudja, mikor van belégzés, és ilyenkor egy kicsit rásegít, hogy a nyomás ne essen a légköri alá. Ehhez kell egy maszk, amely légmentesen a páciens szájára-orrára illeszkedik. A készülék segítségével folyamatosan tágak maradnak a légutak, ezért nincsen légzéskimaradás. A páciens napközben kipihentebb, javulnak a szellemi funkciók, mérséklődnek a kedvezőtlen anyagcserehatások. A nagyobb doboznyi eszköz egész éjjel halk, duruzsoló hangot hallat, nem is beszélve az áramoltatott levegő hangjáról. Ez azonban még mindig sokkal kellemesebb, mint a horkolás, tehát a hozzátartozók is jól járnak.

Általában nem vesszük észre, amikor horkolunk, így nem is zavar minket. Ha valaki mégis megsúgja a nagy igazságot, vagy nappali fáradékonyságunk miatt magunk jövünk rá, hogy nem alszunk
rendesen, mindenképpen érdemes a végére járni a dolognak. Sok pár, ha teheti, külön szobában alszik, illetve füldugó vagy más, romantikusnak nem nevezhető eszközök kerülnek elő. A viselkedésterápia során a hozzátartozó megtanul hozzászokni az eredetileg tolerálhatatlan hangosságú horkoláshoz. Szükség lehet a horkolás miatt megromlott párkapcsolat kezelésére is. ı


Alváslaboratóriumok

Budapesten:
ı Állami Egészségügyi Központ, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ: 212-1846, 457-0980 ı Madarász Utcai Gyermekkórház, Koraszülött- és Csecsemőosztály, Alváslaboratórium: 450-3700, 450-3763 ı Országos Korányi TBC
és Pulmonológiai Intézet, Alváslaboratórium: 391-3356 ı Országos Alvásterápia Központ: 06-70-623-5890,
06-70-619-8859 ı Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Pszichoszomatikus Ambulancia: 323-0933
ı Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Alváslaboratórium: 355-9733/7058
ı SomnoCenter: 786-3045, 06-30-336-5161 ı Törökbálinti Alvásdiagnosztikai Laboratórium: (06-23) 511-570/157, 103
Vidéken:
ı Debrecen: DEOEC, Neurológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium: (06-52) 316-454 ı Pécs: PTE, Neurológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium: (06-72) 535-961 ı Szeged: SomnoCenter Szeged: (06-62) 540-799 ı Szombathely: Markusovszky Kórház, Tüdőgyógyászati Osztály, Alváslaboratórium: (06-94) 515-607

Szöveg: Dr. Eörsi Dániel, fotó: Folio-Id.com. Ez a cikk a 2008. évi áprilisi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.