Dr. HALMOS PÉTER
Fül-orr-gégész szakorvos, 27 éven át (1978-tól 2005-ig) a salgótarjáni megyei kórház osztályvezetője (a kórház ma a Szent Lázár nevet viseli).

Azt a szülőt, aki virraszt a fülfájással forgolódó gyermeke mellett, kevéssé vigasztalja, hogy a baj nem egyedi. Sőt. A középfülgyulladás az egyik leggyakoribb gyerekbetegség – a kicsiknek majdnem háromnegyede esik át rajta legalább egyszer még az iskoláskor előtt. Dr. Halmos Péter fül-orr-gégész szerint alkati kérdés is, hogy egy gyerek mennyire van kitéve a fülgyulladásoknak. Elmondása szerint gyermekkorban a két leggyakoribb fülbetegség a középfül- és a hallójárat-gyulladás.

A hallójárat-gyulladás
Laikusok számára így fordíthatnánk le: ez a külső fül megbetegedése. Leginkább nyáron fordul elő, vagyis abban az időszakban, amikor a gyerekek
a tengerben, tavakban, strandokon lubickolnak. Ezt a betegséget ugyanis a legkönnyebben a fertőzött víztől lehet elkapni. Vannak, akik egészségesebbnek tartják a természetes vizeket, és úgy gondolják,
a strandok medencéiben könnyebb elkapni valamilyen betegséget. Ez a hallójárat-gyulladásra nem feltétlenül igaz: a vízforgatós medencékben, ahol rendszeresen, kémiailag vizsgálják a vizet, kisebb az esély a megbetegedésre. A doktor elmondása szerint a forrásvízzel táplált medencék (például az egri uszodában) olyanok, mint ha naponta tízszer cserélnék bennük a vizet. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valahol „Fürödni tilos” feliratot látunk, vegyük komolyan – még akkor is, ha a víz sekély, és semmilyen szemmel látható veszély nem fenyeget. A vízminőséget a természetes vizek esetében is rendszeresen ellenőrzik, és nemcsak az örvényes vagy mély vizet jelölik ezzel a táblával, hanem azokat a helyeket is, amelyek fertőzöttek.
A hallójárat szűk, és már önmagában ez is kedvező környezetet teremt a kórokozóknak. Növeli a fertőzésveszélyt, ha fellazul vagy megsérül a járatot borító hám. Ez akár attól is bekövetkezhet, hogy vizet érzünk a fülünkben, ezért megpiszkáljuk, és közben megsértjük a hámot a körmünkkel. De persze mindez nem jelenti azt, hogy távol kell tartani a gyerekeket a víztől.
Dr. Halmos azt mondja, el kell felejteni azt a szokást, hogy a megelőzés érdekében vattát tömnek a gyerekek fülébe. A vatta ugyanis magába szívja a vizet, és így csak ront a helyzeten. Lehet viszont csináltatni gyerekek részére is egyéni fülvédő illesztéket. Ezt bármelyik hallókészülék-szalonban meg lehet rendelni, de ha orvosilag indokolt, akkor receptre is felírják. A nem méretre készített füldugók a vízben nem sokat érnek. A szakorvos azt is hangsúlyozza, hogy a hallójáratot nem szabad tisztogatni. A fölösleges fülzsír az állkapocsmozgással távozik, a babaolajjal átitatott fültisztító pálcikával elég a hallójárat bemenetét és a fülkagyló redőit pucolni. Ma már fültisztító spray is kapható, ami szintén hasznos segítség lehet.
Ha olyan helyre utazik a kisgyerekes család, ahol nagyobb az esély a fertőzésre (például tenger- vagy tópartra), akkor érdemes a bőröndbe pakolni hallójárat-gyulladás elleni cseppeket, fültisztító spray-t, orrcseppet, láz- és fájdalomcsillapítót. Antibiotikummal viszont nem érdemes készülni, annak adagolását ugyanis csak az orvos tudja megállapítani.

A középfülgyulladás
Ez a betegség évszaktól függetlenül felléphet, bár a szeptember, október táján induló hurutos időszakban többször fordul elő. A középfülgyulladás tipikusan a csecsemőket és a kisgyerekeket támadja meg: a kicsik fülkürtje rövidebb és tágabb, mint a felnőtteké, ezért a kórokozók, illetve az azokat hordozó anyagok könnyebben bejutnak a középfülbe. És amint közösségbe kerülnek, ugrásszerűen megnő annak az esélye, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzéssel találkozzanak. Az óvodáskor legelején még a szervezet védekezőképessége sem teljes: az immunrendszer körülbelül négy-öt éves korra fejlődik ki. „Szkafanderben nem lehet élni” – jelenti ki Halmos doktor, de hozzáteszi: érdemes a megelőzésre törekedni – nagyobb korban lehet az immunrendszert erősíteni, s jó módszer még a sport: gyerekkorban legjobban az úszás ajánlott.
Fülfájást más betegségek is okozhatnak, pusztán a fájdalomból tehát nem lehet arra következtetni, hogy középfülgyulladása van a gyereknek. Következzék tehát néhány tünet és jel, amire érdemes figyelni! Mint a gyulladásokat általában, ezt is hőemelkedés vagy láz kíséri. A nagyobb gyerekek már el tudják mondani, mit éreznek, hol fáj – de azt már nem biztos, hogy jelezni tudják, ha rosszabbul hallanak. Pedig ez is sajátos tünet, de akkor igazán feltűnő, ha a gyulladás mindkét fület érinti. A beszélni még nem tudó kicsik önkéntelenül is a fülükhöz kapkodnak, ha ott fájdalmat éreznek. Ha azonban megnyomkodjuk a csecsemő fülét, és a gyerek fájdalmat jelez, még nem biztos, hogy középfülgyulladása van: ennek a résznek ugyanis körülbelül 1 éves korig nem fejeződik be a csontosodása, a nyomás tehát ráterjed a belső fülre, ezért mindenképpen fájdalmat okoz, ha megnyomják.
Kötelező fülvizsgálatot végezni viszont akkor, ha nem fejlődik jól a gyerek; de akkor is lehet arra gyanakodni, hogy középfülgyulladás van a háttérben, ha megváltozik a baba székletének minősége. Az is utalhat a betegségre, ha a kicsinek állandóan folyik az orra, huzamosabb ideig köhécsel, gátolt az orrlégzése vagy éjszaka horkol. A középfülgyulladásnak akár a nátha is lehet az előfutára, ezzel kapcsolatban dr. Halmos Péter a helyes orrfújás fontosságát emeli ki. A csecsemőknél orrszívást kell alkalmazni, míg a nagyobb gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy felváltva fújják ki az orrukat.
Bár a tünetek alapján a szülők is gyanakodhatnak középfülgyulladásra, a diagnózis felállítását orvosra kell bízni. Halmos doktor tapasztalata szerint sokan rögtön szakorvoshoz fordulnak, pedig érdemes először a házi gyerekorvossal konzultálni, hiszen ő követi nyomon a gyerek fejlődését. Ráadásul ma már ők is vizsgálják a dobhártyát – arról nem beszélve, hogy az optimális betegút mindenképp a háziorvosnál kezdődik.
Az akut fertőzéseket elsősorban antibiotikumokkal kezelik. Ha azonban visszatérő a fertőzés, érdemes megvizsgálni az immunrendszert is: a vérből meg lehet mondani, csökkent-e az ellenálló képesség. Az egyre jobb gyógyszereknek köszönhetően az utóbbi időkben drasztikusan csökkent a fülműtétek száma. Dr. Halmos elmondása szerint régebben csak Eger körzetében évente körülbelül száz operációra volt szükség, mostanában körülbelül négy-öt, de maximum tíz ilyen eset fordul elő. Elkerülhetetlen a műtét akkor, ha a dobhártyán maradandó nyílás alakult ki – egyrészt azért, hogy elkerüljék a halláskárosodást, másrészt azért, mert az fokozza
a további fertőzések veszélyét.
A dobhártya a mögötte felgyülemlett folyadéktól szakadhat át. Általában gombostűfejnyi nyílás jön létre, amely magától is visszazáródhat – ez akkor is így van, ha nem középfülgyulladás miatt, hanem például ütéstől vagy búvárkodás közben alakul ki a lyuk. Ha az orvos által meghatározott várakozási időn belül nem záródik be a nyílás, akkor van szükség műtétre.
A fül felszúrásával a dobhártya mögött felgyűlt folyadék távozását szokták elősegíteni. Vannak, akik vitatják ennek hasznosságát, sőt úgy tartják, többet árt, mint használ. Dr. Halmos Péter szerint azonban ha a dobhártyát már annyira előredomborítja a folyadék, hogy elkerülhetetlenül ki fog szakadni, akkor jobb, ha szúrnak. A dobhártya azon részén nyitnak utat, amely mögött nincs hallócsont. Az orvos véleménye szerint jóval több veszéllyel jár az Egyesült Államokban szokásos módszer, amelynek során hosszú heteken, akár hónapokon keresztül antibiotikumot szed a beteg, ez ugyanis gyengíti az immunrendszert.
Az idült savós középfülgyulladásnál ventilációs tubust ültetnek be, amely a dobüreg légcseréjét oldja meg, és a fülkürt működési zavarait hárítja el. A tubus körülbelül 3 hónap múlva általában magától kilökődik: ha ez mégsem történik meg, eltávolítják.
Az elhanyagolt, kezeletlen középfülgyulladásnak lehetnek komoly, hosszú távú következményei. Az orvos véleménye szerint ebből a szempontból is sokat javult a helyzet, de rossz esetben a gyulladásnak szemészeti szövődményei is lehetnek, sőt agytrombózis vagy agytályog is kialakulhat (ez utóbbiban szenvedő beteget Halmos doktor maga is operált). Ezek természetesen extrém esetek, melyek gondossággal elkerülhetőek.
Dr. Halmos Péter nem utasítja el az alternatív gyógymódokat, de hozzáteszi, ezeket a klasszikus kezelések mellett és nem helyett érdemes alkalmazni.
A kövirózsa olaja – amelyből néhány cseppet szoktak a beteg fülbe cseppenteni – fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Nagyon jót tesz gyulladás ellen a helyileg alkalmazott meleg. Régen melegített sót használtak, ami kissé kényelmetlen lehet, de hatásos. Ma már kapható olyan sapka, amelynek a fülénél egy kis tasak van: oda felmelegített párnácskát lehet rakni. Az orvos azonban hangsúlyozza, hogy csak a száraz meleg használ. Praxisa során sokszor találkozott olyan esettel, amikor a szülők – valószínűleg a növény gyulladáscsökkentő hatásában bízva – kamillával gőzölték a beteg fület. A párás meleg, a gőz azonban nem tesz jót. Arra is volt példa, hogy hajszárítóval melegítették a gyulladt területet, de ez kifejezetten káros!

Vízparti utazáshoz vigyél magaddal:
Hallójárat-gyulladás elleni cseppeket, fültisztító spray-t, orrcseppet, láz- és fájdalomcsillapítót, valamint szükség esetén egyéni fülvédő készüléket.

Gyermeked fülének védelmében...
ı Vedd komolyan a „Fürödni tilos!” táblákat.
ı Ne tegyél vattát a kicsi fülébe, és fültisztító pálcikával se nyúlj bele.
ı Nézesd meg orvossal a gyermeked, ha fáj a füle, lázas, rosszabbul hall, megváltozik a székletének minősége, állandóan folyik az orra, huzamosabb ideig köhög, gátolt az orrlégzése vagy éjszaka horkol.
ı A csecsemőnek orrszívóval tisztítsd az orrát, a nagyobbakat tanítsd meg a helyes, váltott orrfújásra.
ı Fülfájás esetén használhatsz kövirózsacseppeket, melegített sót vagy gyógyszertárban kapható fülmelegítő sapkát – ellenben ne alkalmazz kamillás gőzölést vagy hajszárítóval történő melegítést.

Szöveg: Blastik Noémi, Fotó: Europress

Ez a cikk az Éva magazin 2007. augusztusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.