Boldogság és hormonok
A szervezet számos boldogsághormont termel, melyeket a kutatók már azonosítottak.
Legfontosabb közülük ahangulatjavításban jelentős szerepet játszó szerotonin és dopamin, valamint az elsősorban fájdalomcsillapító hatású endorfin. Ezek igazából nem is hormonok, hanem úgynevezett neurotranszmitterek: olyan közvetítő molekulák, melyek az agyban termelődnek, az idegek között kapcsolatot teremtenek – és nélkülözhetetlenek.
A boldogsághormonok számos elégedettséget adó tevékenység – például sport, szexuális együttlét – során aszokásosnál jóval nagyobb mennyiségben termelődnek az agyban. De mindez fordítva is igaz. Ha a szerotonin és a dopamin szintje alacsonyabb, jelentősen esik a hangulatunk. Egyes neurológiai betegségekben, így depresszióban és Parkinson-kórban kóros mértékben csökken a boldogsághormonok mennyisége.
Azt is bebizonyították, hogy akinek felborul a cirkadián ritmusa, azaz anappali ébrenlét és éjszakai alvás ciklusa (mert éjszaka dolgozik vagy rosszul alszik), annak szintén alábbszáll aboldogsághormonszintje.

Boldog evés
Ma már közhely, hogy az étkezés örömforrás. Ahogy Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) fogalmazta meg a maga szellemes módján: „A boldogság... jó bankszámla, jó szakács és jó emésztés.” A boldogtalanságban szenvedők nem véletlenül kárpótolják magukat irracionális falánksággal és járnak rá ahűtőszekrényre, sokszor éjszaka, titokban. A hirtelen szénhidráttámadásnak kitett szervezetben ugyanis megnő az addig kórosan alacsony szerotoninszint. Ilyen esetekben a boldogságot falánksággal – és szerotoninszintünk megemelésével– próbáljuk elérni.
Számos ételről kiderítették, hogy följebb viszik a boldogsághormonok szintjét, mert fogyasztásukkor sok szerotonintermelődésért felelős aminosav jut el az agyba. Közéjük tartoznak többek között a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek, a főtt tészták, az aszalt gyümölcsök, de a banán is.

Gyógyszerek és álgyógyszerek
Az igazi pszichiátriai betegségekben használt, kedélyt javító antidepresszánsok jelentős része a szerotoninszinten át hat. Ezeket azonban csak szakorvos írhatja fel igazi betegeknek, elrendelésük nem a laikus kompetenciakörébe tartozik.
Arról mindenkit lebeszélek, hogy farmakológiai úton jusson az öröm állapotába. Számtalan ilyen szer van forgalomban, és folyamatosan nő a népszerűségük. A bizonyítékokon alapuló modern orvostudomány vitatja hasznosságukat, elismerve, hogy (normális dózisban) leglábbis nem ártanak. De illúziót keltő pótszerek ezek, melyek nem helyettesítik az értelmes, egészséges életet – a test és lélek harmóniájával megszerzett örömöt.

Test és lélek pszichoszomatikus egysége
A psziché és a szervezet kölcsönhatását a negatív példák bizonyítják igazán meggyőzően. A testi bajok, a betegségek köztudottan lelket nyomorítanak, de ez fordítva is igaz: a kiegyensúlyozatlan, feszült, végső soron boldogtalan ember előbb-utóbb megbetegszik, úgynevezett pszichoszomatikus tünetei lesznek.
Megugrik a vérnyomása, gyengül az immunrendszere, így könnyebben kap el különböző fertőző megbetegedéseket. Még a boldogtalanság és a rákos betegségek összefüggésére is vannak tudományos módon, statisztikailag igazolt bizonyítékok.
Mindenképpen van tehát személyes felelősségünk abban, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ami persze nem mindig könnyű, de az aranyigazság minden élethelyzetben érvényes: apihentető alvás, az egészséges étkezés, szervezetünk és szellemünk állandó működtetése, karbantartása bizonyosan jó hatást gyakorol közérzetünkre.

Szerző: Dr. Nemes János, fotó: Europress