(Cikkünk 2010-ben jelent meg az evamagazin.hu oldalon. A szerk.)

A nemzetközi filmszakma Polanski letartóztatását követően két táborra szakadt. A Polanskit védelmező prominensek, akik a házi őrizetben levő idős mester azonnali szabadon bocsátását követelték, úgy vélik, a rendező személyes sorsa ógörög sorstragédiák sorozatához hasonlatos: édesanyja Auschwitzban lelte halálát, feleségét, Sharon Tate modell-színésznőt 9 hónapos terhesen brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a Charles Manson-féle sátánista-hippi szekta tagjai. Tate-et 16 késszúrás érte, gyilkosai a színésznő vérébe mártott törölközővel a „Disznók” szót írták fel a Tate villa falára. Nem csoda, hogy a magzatot sem sikerült megmenteni.

A Polanski oldalán állók úgy vélik, hogy a rendező a csapásokat soha nem volt képes feldolgozni, és ezekre a traumákra vezethetők vissza szexuális kicsapongásai és önpusztító életmódja is. Mások Polanski kiadatása és bíróság elé állítása mellett kardoskodtak, szerintük a tragikus személyes sors nem lehet kifogás bűncselekmények elkövetésére.
Az utóbbiak táborát erősítette Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó is: „A filmrendező köztiszteletben álló ember, akinek magam is nagy rajongója és tisztelője vagyok. Ennek ellenére úgy gondolom, vele is úgy kell bánni, mint bárki mással. Tetteiért a törvény előtt annak is felelnie kell, aki híres színész vagy ismert rendező és producer.”
2010 májusában két másik asszony – a nálunk leginkább a Lost – Eltűntek című sorozatból megismert Charlotte Lewis, valamint az amerikai ex-modell és ex-magazinszerkesztő Edith Vogelhut – is nemi erőszakkal vádolta meg Polanskit, aki tagadja, hogy szexuális kapcsolata lett volna bármelyikükkel is.

Svájcé a végszó
Polanski több mint két hónapig ült előzetesben, majd óvadék ellenében házi őrizetbe helyezték. Ezután is többször kérvényezte az amerikai bíróságtól, hogy ne kelljen megjelennie az Egyesült Államokban ahhoz, hogy ítélet szülessen az ügyében, de ezeket a kérvényeket a bíróság elutasította. Polanski 2010 májusában közleményt adott ki Bernard-Henri Lévy filozófus honlapján (a közlemény magyarul itt található), amelyben tiltakozott a szerinte igazságtalan kiadatási kérelem ellen, és azt állította, hogy a jelenlegi bírónak személyes érdekei fűződnek mindehhez.
A svájci igazságügyi hatóságok 2010. július 10-én meghozott döntése értelmében Svájc mégsem adja ki a neves rendezőt az Egyesült Államoknak. Indokként a kiadatási kérelem és az amerikai igazságügyi hatóságok által benyújtott egyéb jogi dokumentumok hiányosságát hozták fel, valamint azt, hogy a rendező már letöltötte a büntetését, amikor az amerikai bíróság által elrendelt pszichiátriai vizsgálat során 42 napot ült börtönben.
Polanski tehát fellélegezhet. Legújabb filmje, a Szellemíró Pierce Brosnan és Ewan McGregor főszereplésével nagy szakmai és közönségsikert aratott. A direktor körül zajló botrány nemhogy ártott volna a filmnek, hanem még lendített is népszerűségén: a mozi sokszorosan behozta a ráfordított 45 millió dollárt.
Polanski élete és művészi pályája zenitjén mégis leginkább múltjának és jelenének démonaival kénytelen megküzdeni, és a nyilvánosság előtt is tisztáznia kell sok mindent ahhoz, hogy ne csak rendezőként, hanem emberként is felnézzen rá az utókor.

Cikkünk előző részét itt találod.

A rendező sajtónyilatkozata a letartóztatásával kapcsolatban magyarul.

Te mit gondolsz, jól döntött a svájci bíróság? Írd meg a véleményedet a cikk alján található mezőbe vagy emailben.

Szöveg: Pócsik Judit, fotó: profimedia.hu. Ez a cikk az evamagazin.hu számára íródott. Minden jog fenntartva.