Tündérország fejedelme Csepel-szigeten

Borítókép: Tündérország fejedelme Csepel-szigeten
A ráckeveiek, természetesen. Ha ellátogatunk június első hétvégéjén a Duna-parti városba, magunk is részesei lehetünk e legendának.

Mese és valóság
1774-ben született itt egy Horváth Nepomuki János nevezetű, korán elárvult molnárlegény, aki felcsapott katonának, és végigharcolta a napóleoni háborúkat. Hamar hírnévre és rangra tett szert a hadseregben, még a pápa is kitüntette őt. Szülővárosában hagyta hátra kedvesét, nevelőapja leányát, Piringer Juliskát, akiben az itteni emberek Iluskát tisztelik. S miképpen kapcsolják kettejük történetét Petőfi költeményéhez? Ács Károlyon, a szabadságharc szintén ráckevei hősén keresztül, aki Petőfi barátja volt. Nem érdemes a sztori hitelességét latolgatni. Akár ez ihlette a János vitézt, akár nem, minden évben mulatságot rendeznek itt a hős tiszteletére.

Vásári forgatag
A Savoyai kastély háta mögött színes kavalkád fogadja a vendégeket. Kirakodóvásár, ugrálóvár és az elmaradhatatlan lovas programok: harcászati bemutatók, ügyességi versenyek hosszú sora követi egymást. Egy ideig csodáljuk a gyönyörű paripákat, majd gyermekeink után nyargalunk, akik mindent feledve törnek a tó felé. Egy kis kavicsdobálás után felkerekedünk, hogy megkerülve a kastélyt, elérjük a város – nekünk legalábbis – legfőbb látványosságát: a Duna-partot.

Műemlékek között
Sétálunk a Kossuth Lajos utcán, minden egyes parti pihenőnél megállva. ARáckevei Dunaág gáttal elzárt állóvizén emberhez szokott vadkacsák és szárcsák úszkálnak kicsinyeikkel. A víz mellett széles sétány vezet tovább. Ez az egyik kedvenc helyünk. Piacnapokon az út zsúfolásig megtelik árusokkal és bámészkodó vásárlókkal, de most lehet szaladgálni és fűzfagallyal horgászni. Amikor kellően belefáradt mindenki az eredménytelen pecás kísérletekbe, aváros felé vesszük az irányt. A kanyargós kis utcákon haladva a reneszánsztól abarokkon át aszecesszióig (városháza!) sokféle stílusú épületet megcsodálhatunk. Alegszebb a késő gótikus szerb templom, mely Mátyás idejéből származik. Falait gazdagon borítják a 18. századi freskók. Nehéz betelni a látvánnyal, hazafelé pedig kiderül, hogy a gyermeki fantáziát mennyire megragadták a bibliai történeteket elmesélő képek. Nem elég hosszú az út ahhoz, hogy mindent kellőképpen megbeszéljünk.

Szerző: Horváth Zsuzsa, Illusztráció: László Zsuzsi
Ez a cikk
Tündérország fejedelme címmel az Éva magazin 2010. évi júniusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.