Amit ültethetünk
Ha a kertünket gazdagon mézelő virágokkal díszítjük, biztos menedéket teremtünk az arra járó méheknek. Radványi Andrásné kertészmérnök elsősorban afűszernövényekre hívja fel azoknak a figyelmét, akik szeretnének táplálékot nyújtani e hasznos rovaroknak. A fűszernövények ugyanis zamatos nedűt tartalmaznak, többnyire kellemes illattal lengik be a kertet és a konyhában is hasznosíthatók. Ilyenek a menta, a citromfű, a kakukkfű, az oregánó, a levendula, a borsikafű, a mustár és a macskamenta. A dísznövények között is akad bőven améheknek kedvező fajta. Szinte mindenhol megél és tökéletesen igénytelen abársonyvirág, közismertebb nevén a büdöske. A porcsinrózsa vagy kukacvirág igen kedvelt, hiszen szerteágazó száraival és tarka virágaival színpompás szőnyegként borítja a talajt. Fűszernövényeket, bársonyvirágot és porcsinrózsát balkonládában, erkélyen is nevelhetünk. Kertünk éke lehet egy magasra megnövő évelő virág, a csillagfürt, de jó mézelő a szagosbükköny dísznövényváltozata is.

Amit inkább ne irtsunk ki
Vannak gaznövényeink, melyek kéretlenül kerülnek ágyásaink közelébe, de mutatósak és a rovarok is szívesen látogatják őket. Ilyen például az aranyvessző, mely két-három méteresre is megnő, ezért én például soha nem tépem ki a kerítésünk mentén, hiszen takar, díszít és nektárjával bőven élteti a hártyásszárnyúakat. A selyemfű főleg az Alföld síkvidékén elterjedt gaznövény, különleges zamata miatt egyre népszerűbb abelőle készült méz. A facélia vagy mézontófű, mint neve is mutatja, különleges helyet foglal el a mézelő virágok között. Hazánkban az elmúlt néhány évtizedben kezdett elterjedni, több helyen méhlegelőnek termesztik, de látványos virága és elbűvölő illata miatt virágoskertünknek is dísze lehet. Hosszan nyílik a nyári orgona, melyet imádnak a gyerekek az állandóan rajta csüngő gyönyörű pillangók miatt. Ne feledkezzünk el a klasszikus mézforrásokról sem: a hárs, az akác és a szelídgesztenye nagyra nő, és lombja alatt kellemesen elpihenhet az egész család. A napraforgó nemcsak améheknek, de énekesmadarainknak is tápláló élelmet nyújt. A gyümölcsfák pedig szimbiózisban élnek a méhekkel, az ő szorgos beporzásuk nélkül nem örülhetnénk atermésüknek.

Amit még tehetünk
Gondoskodunk tehát a nektárról, de ezen kívül is figyeljünk még néhány dologra! Az egyik a víz. Könnyen csinálhatunk méhitatót: néhány lécet rács alakba összeszögelünk, és egy vízzel teli tál tetejére helyezzük, így a méhek biztonsággal leszállhatnak a lécekre inni. A tálat tegyük félreeső helyre, hogy ne zavarjuk egymás köreit.
Minthogy a méhek rendkívül érzékeny állatok, és létfeltételük a tiszta, vegyszer nélküli környezet, valósítsuk meg kicsiben azt, amin a világ fáradozik: virágzás idején kerüljük a rovarirtó szerek használatát. Ha ez valamiért nem lehetséges, permetezzünk méhkímélő eljárással, vagyis naplemente után, amikor a méhek már nem repülnek. Reggelig a vegyszer felszívódik, így remélhetőleg nem okozunk komolyabb kárt.
Ha észreveszünk egy kirajzó méhcsaládot, szóljunk egy közeli méhésznek, vagy jelentsük az önkormányzatnál. Megijedni nem kell tőlük. Rajzás közben a méhek teljesen ártalmatlanok, nem támadnak, és biztosak lehetünk benne, hogy befogásuk nagy örömet szerez egy tenyésztőnek.
Vásároljunk magyar mézet, és nem pusztán a helyi méhészek támogatása miatt, hanem mert az esetleges fertőzések behurcolását így tudjuk a legegyszerűbben megelőzni.
Igyekezzünk megismerni a méhek társadalmát, melynek szervezettsége és összetettsége csodálatra méltó. Ha az ember ismer valamit, könnyebben megszereti, és ha megszerette a kis mézkészítőket, nem fogja lecsapni őket, ha útjába kerülnek.

A meglepetések elkerülése végett
1. Az első tavaszi napokban nem érdemes a frissen mosott ruhát a kertben szárítani. A méhek ugyanis egész télen folyamatosan táplálkoznak, és mint minden tiszta állat, ők sem piszkolnak az otthonukba. Első repüléseik alkalmával könnyítenek magukon, ennek pedig afehér lepedők láthatják kárát.
2. Bár améhek nem agresszívek, az erős illatú kozmetikumokat nem szeretik, a szagok felidegesíthetik őket.

Ha baj történik
A méhszúrás allergiás reakciót vált ki. Helyi allergia esetén a csípés helye fáj, piros, feszül, de nagyobb baj nem lesz belőle. A tünetek enyhítésében kalciuminjekció, Fenistil csepp vagy gél segíthet.
A szisztémás allergiás reakciónak más a biológiája, mint a helyinek. Legsúlyosabb változata az anafilaxia, ez azonnali életveszélyt jelent. Akinek ismert, hogy hajlama van erre, az előretöltött fecskendőt hord magánál, amelynek beadására megtanították. Ha a hajlam nem ismert, mentőt kell hívni, mert adrenalin hiányában az illető elveszítheti az eszméletét, leállhat avérkeringése, újjáélesztésre lehet szükség.
Szisztémás reakció (például testszerte megjelenő csalánkiütések) esetén allergológushoz kell fordulni akkor is, ha elmúltakapanaszok.

Szöveg: Horváth Zsuzsa, fotó: Europress, Profimedia.hu
Ez a cikk az Éva egy régebbi számában jelent meg.