Hibrid autón az élhető jövőbe

Borítókép: Hibrid autón az élhető jövőbe
Ha a környezetünk érdekeit is szem előtt tartjuk, akkor tudnunk kell mi fán terem a hibrid autó.


Nyüzsgünk egyik helyről a másikra. Áruféleségeket szállítunk az őserdőből a metropoliszba. Utazunk a Föld körül, közben rontjuk a levegőt, nyűjük a környezetet, benzingőzzel telítjük tulajdon tüdőnket. Autózunk és egy romhalmazt hagyunk az utódainkra. Vagyis hagynánk, ha nem járna az agyunk. De jár, és mindenfélét kitalál. Például a hibrid autót. Blastik Noémi írása


Egyre többen vagyunk, akik nemcsak a saját érdekeinkre figyelünk, hanem arra is, hogy a környezetünkkel mi történik. Nagyszerű tervezők munkálkodnak azon, hogy csökkentsék az autózás káros hatásait és összeegyeztessék a közlekedést a környezetvédelemmel. Az ugyanis a gyakorlatban elképzelhetetlen, hogy az autók eltűnjenek – a tendencia azt mutatja, inkább egyre több van belőlük. Egyes előrejelzések szerint 2020-ra megduplázódik az autók jelenlegi száma, vagyis nagyjából 1,2 milliárd kocsi fut majd az utakon. Ebből persze még nem következik, hogy az autógyártók nyugodtan hátradőlhetnek, és elégedetten számolhatják a bevételt. Ha jövőt, azon belül is élhető jövőt szeretnének a cégüknek és magánember mivoltukban önmaguknak, akkor újabb és újabb kutatásokkal, fejlesztésekkel kell keresniük, hogyan egyeztethető össze az autógyártás a fenntartható fejlődéssel. Hosszú távon megoldást adhat például az üzemanyagcellák (vagy hidrogéncellák) megjelenése, addig azonban, amíg nincs a benzinkutakhoz hasonlóan kiterjedt töltőhálózat, nem tudnak elterjedni. A jelenlegi körülmények között leginkább a benzines vagy dízel hibrid autóknak van esélyük, hiszen ezek a ma bárhol elérhető üzemanyagokkal futnak. Ráadásul egyre jelentősebb részük már nem csak kiállítási darab, koncepcióautó, hanem sorozatgyártott, megvásárolható kocsi. Hibrid az a jármű, amely minimum két különböző energiaforrást használ egy rendszerben. Ilyen eszköz például a moped, amely motorral és emberi erővel is hajtható. Autók esetében az emberi erő legfeljebb a Flintstone családnak jelenthet megoldást, számunkra az eredmény nyitja a benzin- vagy dízelüzemű motorok és az elektromos energia kombinációja.

Toyota
A Toyota Prius, az első sorozatgyártott hibrid autó 1997 óta kapható. Kezdetben csak a japán piacra készítették, majd bemutatták a hibrid autók talán legjelentősebb piacán, Észak-Amerikában, 2005-ben pedig Európában kapta meg az Év Autója Díjat. Mára az egész világon eladott hibrid autók 90 százaléka Prius. A cég szerint a hibrid technológia attól függetlenül hatékony, hogy a kocsi milyen üzemanyagot (benzin, gázolaj, alternatív üzemanyagok, illetve üzemanyagcella) használ. Jelenlegi megoldásuk egy nulla károsanyag-kibocsátású villanymotor (amely nikkel-fém hidrid akkumulátorból nyeri energiáját) és egy csökkentett fogyasztásra hangolt benzinmotor kombinációja. A lehető leghatékonyabb működés érdekében mindkét erőforrás egy kifinomult teljesítményszabályozó rendszer felügyelete alatt dolgozik. A kisebb károsanyag-kibocsátáson kívül fontos szempont az alacsony fogyasztás mellett is kiváló menetteljesítmény, s ha éppen a villanymotor hajtja a kocsit, akkor teljes csendben halad. Ráadásul a Prius 90 százalékban újrahasznosítható. A következő években pedig a Toyota szélesíteni akarja hibrid termékpalettáját.

Honda
Már a Honda is továbbfejlesztette elsőgenerációs hibridjét. Az új, hibrid rendszerű Civic 20 százalékkal nagyobb teljesítményre képes, mint az elődje, hatékonyabb az energia-visszanyerő fékezés, és az intelligens vezérlőrendszer automatikusan váltogat a szelepvezérlés három állása között, illetve a vezetési körülményektől függően meghatározza a segédhajtóműként működő villanymotor teljesítményének arányát. A gyártó minden lehetőséget megragad a súrlódási veszteségek csökkentésére; többek között nagy nyomáson öntött alumínium dugattyúkat használnak, amelyeknek nagy hőterhelésnél kisebb a hőtágulásuk, így kisebb súrlódást keltenek. A márka saját fejlesztésű villanymotorjában nagy sűrűségű tekercsek és nagy teljesítményű mágnesek találhatók, így az első generációssal megegyező méretű szerkezet teljesítménye a másfélszeresére nőtt. Ha gyors hűtésre van szükség, a klímaberendezés hibrid kompresszorát mindkét motor hajtja, amikor pedig a hőmérséklet stabilizálódott az utastérben, a kompresszort csak a villanymotor működteti.

Smart / Mercedes
A DaimlerChrysler csoport termékpalettáján 2007 őszén jelent meg a smart fortwo micro hybrid drive. A kisautó rendszerének lelke egy speciális szíjmeghajtású indítógenerátor, amely ellátja a jármű elektromos hálózatát feszültséggel, és indítómotorként is üzemel. Ez a rendszer, kombinálva egy némileg módosított váltóáttétellel, mintegy 8 százalékkal alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást tesz lehetővé. Üresjáratban leállítja a belső égésű motort, sőt a gazdaságos üzemanyag-fogyasztás és a komfort érdekében az elektronika már óránként 8 kilométeres sebességnél lassabb haladáskor is leállítja a motort, ha a vezető a fékpedálra lépve azt jelzi, hogy megállásra készül. Amint lelép a fékről, újból indul a motor. A start-stop funkció szükség szerint kiiktatható a középkonzolon, a váltókar előtt elhelyezett kapcsolóval a következő járműmotor-beindításig. A cégcsoporthoz tartozó Mercedes-Benz a 2007-es Frankfurti Autószalonon mutatta be új fejlesztésű, Dies-Otto (dízel-Otto)- és hibrid hajtású, futurisztikus sziluettű F 700 tanulmányautóját. Az S 300 Bluetec Hybrid luxuslimuzin és a tisztán elektromos futást lehetővé tevő ML 450 Hybrid szabadidő-autó hamarosan piacra kerül.

BMW

A BMW 2007 szeptemberében mutatta be az X6 ActiveHybrid koncepcióautót, 2008 márciusában pedig előrukkol az egyelőre szintén csak koncepció formájában létező, X5 alapjaira épített, Vision EfficientDynamics hibrid autóval. Az eddig főleg kis- és középméretű kocsik uralta hibrid piacon új kategória jelenhet meg, ha elkezdődik az X6 ActiveHybrid sorozatgyártása. Ez ugyanis terepjáró méretű, de kupé vonalvezetésű szabadidő-autó. Ráadásul az ActiveHybrid rendszerben első ízben kombinálják a belső égésű motort két nagy teljesítményű elektromotorral, így a hibrid technika gazdaságosságát még szélesebb sebességtartományban lehet kihasználni. Az összes fedélzeti rendszer működtetéséhez szükséges elektromos áram kizárólag fékezés közben termelődik. Újdonság a kettős üzemű aktív sebességváltó is: három nagy autógyártó együttműködésének eredménye. A General Motors Corpo-ration, a DaimlerChrysler és a BMW csoport hozta létre a Global Hybrid Coope-rationt, amely a hibrid hajtásrendszerek következő generációját fejleszti. Rugalmas rendszert alakítottak ki, az eredményeket mindhárom vállalat a saját márkájára jellemző követelmények figyelembevételével, egyénileg integrálhatja járművei konstrukciójába.

Érdekesség:

A világ első hibrid autóját 1899-ben építette meg a Jacob Lohner & Co ifjú mérnöke, Ferdinand Porsche. Benzinmotorral működött, ez menet közben meghajtott egy dinamót, amely folyamatosan töltötte az akkumulátorokat. Ez utóbbiak látták el energiával a közvetlenül az első kerékagyaknál elhelyezett elektromotorokat. Az Eulália néninek becézett kocsit az 1900-as párizsi világkiállításon mutatták be a nagyközönségnek. 1920-ig több ezer hibrid autót adtak el olyan cégek, mint a Krieger, a Lohner-Porsche és az Auto-Mixte. Akkor azonban a Ford bevezette a sokkal hatékonyabb gyártást eredményező szerelőszalagot, majd megjelent az önindítós motor is – ezzel vége lett az első hibrid autók népszerűségének.

Az autóknál nagyobb járművek esetében már ma is jóval elterjedtebb a hibrid meghajtás. Seattle-ben egy ideje olyan buszok futnak, amelyek felsővezetékekből áramot kapnak, de bizonyos szakaszokon dízelmotorral mennek. A legtöbb mozdony is dízel-elektromos hibrid. A tengeralattjárók egy része az elektromos meghajtást nukleárissal kombinálja, más részük pedig dízellel.


A cikk az Éva 2008. áprilisi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.