10/3 avagy nyílt szerelmes levél a férjemnek

Borítókép: 10/3 avagy nyílt szerelmes levél a férjemnek Forrás: Unsplash/Kelly Sikkema
Olvasónk, Eszter és párja 10 éve vannak együtt. 3 éve házasok. A nő nem tagadja, hogy kettejük közül ő a - ahogy ő írta - "hidegebb". Talán éppen ezért is született meg ez a nyílt levél, mert így könnyebben fogalmazta meg gondolatait, érzéseit a mostról és az elmúlt 10 évről. Éppen ezért örömmel osztjuk meg férjének íródott nyílt levelét. A következőkben Varga-Olajos Eszter levele olvasható.

"In medias res kezdem is Kicsikém, hisz idén már 10 éve lesz, hogy együtt vagyunk és ebből már 3 éve házasságban élünk. Nem titok, hogy kettőnk közül én vagyok a hidegebb. Te mindig körülrajongsz, még ma is udvarolgatsz és állandóan a tudtomra hozod, hogy mennyire szeretsz. Azt hiszem, most rajtam a sor, a nagy vallomással, a nagy gesztussal. Hát íme:

Szeretlek. Ha nem is mondom annyiszor, ahányszor azt hallani akarod. Sokkal jobban és mélyebben semmint azt elképzelni tudnád, vagy szavakban elmondható lenne. Hozzád már nemcsak egy fellángolt érzés köt, aminek az évek alatt izzássá vagy őrlánggá kellett volna a papírforma szerint szelídülni. A sorsom lettél, kiválasztottuk egymást 10 évvel ezelőtt, és 3 éve végérvényesen összekapcsoltuk az életünket.

Közben annyi minden történt. Nem volt mindig tündérmese, volt hogy megpróbált bennünket az élet, de az az érzés, ami igazán a miénk, amit csak mi ismerünk, összetartott, marasztalt, megtartott együtt minket.

Itt állunk 10 évvel később, és annyi minden voltunk mi már egymásnak. Láttalak betegen, elkeseredetten, elesetten, legyőzötten, motiválatlanul. Aggódtam már érted és aggódtam már veled. De bárhányszor is volt már ingoványos a talaj alattunk, tudtam, együtt mindent átvészelünk.

Az évek alatt az is világossá vált, hogy amennyi közös van bennünk, pont annyi különbség is. És bár én nem hiszek az ellentétek vonzzák egymást közhelyben, te tényleg kiegészítesz. Amikor én fortyogok, kiakadok, pattogok, akkor te a nyugalom szobra vagy, a csendesítés, a türelem. Míg én ezerhatszázas fordulatszámon pörgök, addig te fontolva haladsz. S ha húzni, cibálni, ráncigálni kell a terheket, mindig ott vagy mellettem és biztatsz, hogy nekünk együtt menni fog. Néha persze kiidegel ez a nyugalom, hogy míg én ordítok, toporzékolok a problémákon kiadva magamból mindent, addig te a felszín alatt halkan viszed magadban ugyanezt. Ne hidd, hogy nem látom, mert látlak minden pillanatban, olyan kapocs ez, ahol ha akarsz sem tudsz rejtegetni semmit, elrejtőzni mégúgy sem tudsz.

Ismerlek. Mindenkinél jobban ismerlek, mert mindenben ott állok veled: ott vagyok, amikor a görcseidet elfedve magabiztosságot erőltetsz magadra, ott vagyok, ha hazudsz éppen, ha elhallgatsz valamit, ott vagyok, amikor ideges vagy, de nem mondod ki, ott vagyok amikor szárnyalva örülsz, amikor sikered van. Ott vagyok veled éjjel és nappal. Hallak, látlak, szagollak, érezlek, ízlellek, eltöltöd valamennyi érzékszervemet. Olyan egy vagyok veled, hogy nélküled már – túlzás nélkül - megfulladnék.

Nem egy „szimpla” szerelem ez. Biztonság vagy, az otthon, a meghittség, a bizalom, a törődés, a legcinkosabb kötelékem. Kiválasztottál és én kiválasztottalak. Húsom, vérem és minden sejtem kapcsol veled kötelékbe.

Láttalak büszkén, boldogan, győztesen, ujjongva, kibontakozva. Veled örültem és örülök a sikereidben. Értem a csended, hogy olykor milyen tüzek vagy jajok égnek a halkságod mélyén, ki sem kell mondanod. Látom, ha vígságot erőltetsz magadra, pedig valójában sírni tudnál. Sokszor már azelőtt tudom, hogy mit fogsz mondani, mielőtt akár csak önmagadnak megfogalmaznád. Tükröd vagyok: látom és mutatom is a hibáidat kíméletlenül, ugyanakkor minden erényed, szépséged is! Szeretlek. Szeretlek minden egyes porcikámmal, idegszálammal, valamennyi sejtemmel örökre. Ebben az életben és az összes elkövetkezőben is.

A hebrencs, szilaj, bolond lányból melletted lettem megfontolt nő. Ott voltál, ha féltem, ha meghátráltam, ha elbuktam. Támasz voltál a viszontagságok idején, amikor még csak egy távoli lehetőség volt, hogy akár a férjem is lehetsz. Na persze nem sietted el, a magad komótos tempójában hat évet vártam az eljegyzésre, majd a kritikus hetedikben házasodtunk. Öt éve örökül vettünk egy bolond bársony bundát a Noé Állatotthonból, aki családdá alakította a szövetségünk.

Nem hazudok: nem szerettem minden percét az elmúlt 10 évnek. De minden mélységért és magasságért hálás vagyok, mert minden kellett ahhoz, hogy most itt legyünk, hogy azok legyünk, akik ma egymásra néznek. Tudd, hogy történjen bármi, én nem engedem el a kezed, ezen a rövidke sétán, amit életnek hívunk, veled megyek végig. Köszönöm, hogy nekem vagy, hogy társadul kértél és köszönöm, hogy anyává tettél. Ma ha a közös otthonunk folyosójáról bepillantok a gyerekszobába, és a kiságyban ott szuszog a közös gyermekünk, nem lehetnék boldogabb. Veletek megvan mindenem! Életem legszebb és legnagyobb kihívását veled élhetem át, és nem is tudnék jobb férjet választani mindehhez. S bár a házimunkában van még hova fejlődnöd, te vagy a legjobb férj és apa a világon!

Szeretlek legeslegjobban végtelen +1! <3
Forrás: Családi archívum

Íme egy 47. házassági évfordulóját ünneplő pár évfordulós fotói: