Az ember meglepően sok mindennel nincs tisztában a húsmentes életmód tekintetében – most összegyűjtöttem a leggyakoribb mítoszokat a vegetarianizmusról, amelyek talán segítenek vegaként is egészségesnek maradni (ami – mint alább kiderül – egyáltalán nem magától értetődő).

1. vega mítosz: Azért lesz valaki vega, mert sajnálja az állatokat
A valóság: Nagyon sokféle okból válthat valaki életmódot. A magam részéről akkor lettem vegetáriánus, amikor úgy 6-7 évvel ezelőtt azon kaptam magam, hogy rendre rosszul leszek a hústól. Először nem hittem el, hogy ettől van. („Most mit csináljak… tényleg ne egyek húst?”) A háziorvosom azt mondta, hogy mindez pszichés okokra vezethető vissza, de mivel ő gasztroenterológus szakorvos is, nagyon szívesen beledug különböző csöveket a testembe, hogy megvizsgálja, nincs-e valami baj a tápanyagokat lebontó enzimekkel. Ettől a nagylelkű ajánlattól köszönettel elálltam, és azóta sem tudom pontosan, mi a problémám a hússal. (Amúgy: igen, nagyon-nagyon sajnálom az állatokat. Ti nem? Lásd még alább.)

2. vega mítosz: Aki vega lesz, lefogy
A valóság: Ennek nagyon sok esetben pont az ellenkezője igaz: tipikus kezdő vegetáriánus balfogás, amikor hús helyett az ember kenyeret kezd el nagyobb mennyiségben fogyasztani. Igen, magam is beleestem ebbe a hibába. A következményekről pontosan nem tudok beszámolni, mert akkoriban nagy ívben kerültem a mérleget és a tükröket.

3. vega mítosz: Aki húst nem eszik, de például halat igen, az nem is igazi vega
A valóság: A „vegetáriánus” gyűjtőfogalom. Rengeteg mindent jelenthet. A leggyakrabban olyan embert értünk rajta, aki nem eszi meg semmilyen állat húsát. Számos „megnyugtató” szakkifejezés létezik azonban a vegetarianizmus különböző válfajaira. „Szemivegetáriánus” az, aki halat vagy akár szárnyasokat is eszik (ez lennék én, mínusz a szárnyasok), „ovo-lakto-vegetáriánus” az, aki a tojást és a tejterméket nem zárta ki az étrendjéből és így tovább. Ahány ház, annyi szokás: egy ismerősöm, Szilvi csak a háztáji húst eszi meg, és ha ilyen nem áll rendelkezésére, akkor a húsmentességet választja. Gábor barátomnál a vega életmód fázisokban jelentkezik: amikor úgy érzi, elege van, pár hónapra vegetáriánussá válik, aztán vissza. És persze vannak a vegánok, akik semmilyen állati eredetű élelmiszert nem esznek; a legszigorúbbak még mézet sem, hiszen azt a méhek állítják elő.

4. vega mítosz: Hús nélkül nem lehet jóllakni.
A valóság: Minden életmódváltásnál jelentkezik az a tünet, amikor egy addig alapvetőnek tartott élelmiszer hiánya éhségérzetben nyilvánul meg. Ezt rendszerint akkor is tapasztaljuk, amikor az addiginál alacsonyabb kalóriatartalmú étrendre állunk át. Az ilyen állapot normál esetben – személyes tapasztalatom szerint – körülbelül 4 napig tart; ha túllendültünk ezen, utána a szervezetünk és az agyunk is „belenyugszik”. Sajnos nem állíthatom, hogy a kritikus időszak után nem fog hiányozni, amiről lemondtunk, csak nem fogjuk éhesnek érezni magunkat a hiányától. (Mivel én korábban sem ettem mindennap húst, annak elhagyásakor nem volt ilyen problémám, sőt, azonnal elmúlt a rosszullétem.)

5. vega mítosz: A vega életmód egészséges
A valóság: Csak annyit mondok: sült krumpli. Franciakrémes. Vattacukor. Egyikben sincs hús, és a felelőtlen vega gyakran ilyenekkel jutalmazza magát. Viszonylag ritka, amikor valaki egyik napról a másikra lesz vega, tér át a zöldségekben gazdag étrendre és fogad személyi edzőt.

Amúgy pedig: a hagyományos magyar konyha köztudottan nem kedvez különösebben az egészséges életmódnak, és nincs groteszkebb, mint amikor az átlag magyar vendéglátóegység megpróbál húsmentes ételekkel kedveskedni a „reformtáplálkozás” híveinek. (Általában a rántott gomba és a rántott sajt közül lehet választani. Tisztelet és elegáns pukedli a kivételnek.)

6. vega mítosz: Vegaként nehezebb diétázni.
A valóság: Sajnos ebben van valami. A legtöbb diétaiskola húsevőkre van kitalálva, például kedvenc diétás könyvem – a Bread Is The Devil című opusz Heather Bauertől, magyarul tudtommal nem jelent meg – ajánlott heti menüjében sűrűn található teljes kiőrlésű szendvics pulykával és hasonló ínyencségek. A sovány hús fontos eleme szokott lenni főként azoknak a diétáknak, amelyek szerint (mint a fenti könyv szerint is) minden főétkezésnek tartalmaznia kell egy kis fehérjét. Na most egy átlagos szelet grillezett csirkemell kb. 100 kalóriát tartalmaz, 10 deka trappista sajt pedig 300-at. Tehát az alakjukra kényes vegák még akkor is nehéz helyzetben vannak (főleg Magyarországon), ha pontosan tudjuk, hogy a bab, a lencse vagy a mandula szintén fehérjedús. Nálam az a stratégia vált be (sok-sok kudarc és újrakezdés után írom ezt), hogy a világon semmit sem zárok ki az étrendemből, de egy idő után azért szinte magától kialakul egyfajta „gyakorisági sorrend”, többek közt a hagyományos fehérjeforrások esetében is, ami az én esetemben körülbelül: 1. tojás, 2. natúr joghurt 3. tengeri halak, 4. cottage cheese és így tovább. A zsírosabb sajtok valahol 10-nél kezdődnek, de simán szoktam olyan trükköket is bevetni, mint például az egészen finomra reszelt parmezán, ami jóval kalóriadúsabb a túrónál, viszont karakteres íze miatt egy evőkanál is bőven elég belőle.

7. vega mítosz: A vegetáriánusok mind radikális környezetvédő aktivisták
A valóság: Természetesen rengeteg a húsevő környezetvédő és ugyanez igaz pepitában is. Másfelől muszáj rámutatnom, hogy a túlnépesedés és a pusztuló esőerdők korában nagyon kevés környezetvédő aktivistát lehet radikálisnak nevezni.
Az állattenyésztés rendkívül költséges és környezetszennyező mulatság, márpedig a föld (továbbra is exponenciálisan növekvő) lakosságának csak 5-6%-a vega – vagyis a 7 milliárdból mindössze úgy 3-400 millió ember nem tartozik a húsipar felvevőpiacába.
Pár hónappal azután, hogy felhagytam a húsevéssel, olvastam egy újsághírt arról, hogy muszáj volt levágni 50 ezer viselős tehenet, mert az importáló ország mégsem tudta fogadni azokat. A cikk arra volt kihegyezve, hogy mekkora kárt szenvedett most a magyar mezőgazdaság; arról nemigen esett említés, hogy elpusztult 50 ezer állat és magzata. Helyben vagyunk, jó döntést hozott helyettem a gyomrom – gondoltam akkor.

8. vega mítosz: A vega étrend nagy kihívása, hogy valamivel pótolni kell a húst
A valóság: A tofu, a falafel vagy a jó öreg sajt nem érdemlik meg, hogy mint húspótlékra tekintsünk rájuk. Természetesen létezik szójafasírt, növényi alapanyagokból készült hamburgerhús és egyéb trükkök. Én mindent kipróbálok, ugyanakkor mindig elolvasom az apró betűs részt a csomagoláson, mert a túl sok, földi halandó számára értelmezhetetlen adalékanyag nekem gyanús.

9. vega mítosz: A vegetáriánus étrend túlontúl egyhangú
A valóság: Amikor az ember lemond az étkezésének egy alapvető szereplőjéről, nyilvánvalóan tart attól, hogy mostantól salátalevélen és zellerszáron kell élnie. Ehelyett jellemzően az történik, hogy szinte napról napra újabb és újabb lehetőségeket fedez fel. Egy hasonló példa: amikor először tartottam liszt- és cukorböjtöt, és nem tudtam, mit vacsorázzam lekváros kenyér helyett, akkor spontán egy tányérra tettem mindenfélét, amit a hűtőben találtam: camembert sajtot őszibarackkal, pesztóval és retekkel. Másnap füstölt lazac volt a menü uborkával, feta sajttal, valamint pesztóval, mert abból még maradt az előző napról – és akkor még el se kezdtem főzni. Kiderült, hogy amint kiiktatom az étkezés addigi főelemét (a kenyeret), igazából majdnem végtelen lesz a variációk száma. A nyers zöldségek és gyümölcsök szinte mindenhez mennek, nagyon kevés kivétellel.

10. vega mítosz: A vegetáriánus életmód nem biztosítja ugyanazt az energiát, mint a húsevés, ezért például edzésterv tekintetében is lájtosabbra kell váltani
A valóság: Ez így nem igaz. Ugyanakkor az első napokban – amíg az agyunk és a szervezetünk többi része túl nem teszi magát a „sokkon” – visszafoghatjuk magunkat egy kicsit, de utána simán lehet folytatni a korábbi rezsimet, ha volt ilyen. Ha nem volt, akkor viszont érdemes egy kicsit várni vele. Megint tapasztalatból beszélek: eddig mindig rosszul jártam, valahányszor egyszerre több változást próbáltam bevezetni. Ha tehát valaki most hagyja abba a húsevést és nem sportol, akkor egy darabig még ne is kezdjen neki; várjon akár 2-3 hetet; amikor már a marhapörkölt a múlt ködébe vész, akkor lehet fitneszbérletet vásárolni.

Itt van néhány gyors vega recept is, amelyeket képtelen vagyok megunni: