Miért harap a gyerek?

Miért harap a gyerek?

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

V

Vidám családi hancúrozás közben a 17 hónapos Liza jól beleharapott a papája arcába. Mintha ebben lelné örömét. A papának pedig fájt. Játék, agresszió? Bárdos Katalin pszichológussal beszélgettünk a témáról.

Egészen biztos vagyok benne, hogy a családban játékosan, tréfából rendszeresen harapdálják a gyerek kezét, lábát, ennivaló kis testét. Ezt tükrözi vissza a kislány viselkedése.
De a szülők nyilván nem okoznak fájdalmat. Egyrészt eszükben sincs, másrészt a kislány nagy nevetésekkel honorálja a dolgot.
Na igen. A felnőttek különbséget tesznek a játékharapás és az igazi között. A gyereknek meg kell tanulnia, miben tér el a „mintha csinálnám” és a tényleges cselekedet. Ez egy általános tanulási folyamat. A csecsemő is kezdetben mellényúl a tárgyaknak, majd megtanulja betájolni és pontosan elérni őket.


Nem lehetséges, hogy a beszédet helyettesíti a harapás? A gyereknek valami mondandója van, de még nem tudja szavakkal kifejezni?
Sokféle oka lehet. A beszéd, a száj, a nyelv (mindkét értelemben) közel van egymáshoz. Azok a gyerekek például, akik kétnyelvű környezetben nevelkednek, mindig produkálnak valamilyen tünetet a szájuk körül. A harapás is egy ilyen lehetséges tünet. Ismertem egy angol-magyar kisfiút, aki óvodába kerülve vált olyan agresszívvé, hogy szándékosan harapdálta a többi gyereket, de meg se szólalt. Próbáltuk feloldani játékosan a benne levő feszültséget, s bábjátékot játszottunk vele. Úgy megharapta a vattával kitömött bábukat, hogy lehetetlen volt utána kisimítani őket.
Lehet ok az is, hogy a gyerek közösségbe kerül?
Nem kizárt, hiszen azzal, hogy bölcsibe vagy oviba kezd járni, megváltoznak körülötte az erőviszonyok. Eddig otthon megkapta a teljes figyelmet, most a csoportban egy a sok közül. Otthon minden az övé, itt közösek a játékok, a saját terébe behatolnak mások is. Egyszerre éri a leválás és a beilleszkedés élménye.
Visszatérve a harapdálós játékra, ne is játsszunk a gyerekkel ilyesmit?
Nem biztos, hogy olyan jó játék, az „úgy szeretlek, majd megeszlek”. Könnyen bekövetkezhet a bumeránghatás. Most mi csupa szeretetből, de viccből harapunk, aztán ő szintén csupa szeretetből, de komolyan visszaharap. Olyan helyzet ez, mint amikor a pillanatnyi kényelem kedvéért éjjel magunk mellé vesszük a síró gyereket az ágyunkba: egy idő után már nem a szülő, hanem a gyerek irányít.
Hogyan tanulja meg, hogy mi fáj a másiknak, ha mi csak mímeljük a harapást?
Pontosan erről van szó. Meg kell tanítani mímelni. Amikor azt játsszuk, hogy főzünk a babának, a macinak, akkor sem vesszük a szájunkba, amit kotyvasztunk (homokot, kavicsot, gyurmát), vagy amikor orvosost játszunk, akkor sem adunk valódi injekciót egymásnak (sem a babának). Mutassuk meg, hogy csak puhán az ajkunkkal „harapunk”, nem a fogunkkal, mert az fáj.
És ha a gyerek mégis fájdalmat okoz? Hogyan reagáljunk?
Határozottan. Kérdezzük meg, hogy haragszik-e. Van-e valami baj? Ez most nekem fáj, rosszul esik, szomorú vagyok. Ebben a kérdésben is következetesnek kell lenni, és kívül-belül egyformán kommunikálni. Ha nevetve mondjuk azt, hogy juj de fáj, azt a gyerek nem fogja elhinni. Akkor sem, ha tényleg fáj. És ne is csupán színleljük a haragot, mert azt is megérzi. Legyünk mindig hitelesek.




Mit csinálj, ha elakadtál valamiben? - 6 jótanács

Ne idegeskedj, ilyen mindenkivel megesik! Mi ezeket tanácsoljuk...

20 fotó, amely bizonyítja, hogy apának lenni ma már teljesen mást jelent, mint amit gyerekkorunk sztereotípiái diktálnak

Az olyan férfiatlan dolog, ha egy apa sír, amikor először látja újszülöttjét, a kisbabáját átölelve alszik el vagy babahordozót használ, nem? Hát nem.

A távmunka sem fenékig tejfel: 5 nehezítő körülmény, ha otthonról dolgozol

Hiszitek vagy sem, az otthoni munkának is vannak bőven hátrányai!

Kövess minket

Előfizetés

Előfizetés

Előfizetek

Fizess elő most egy évre! Ajándék Éva Utazót kapsz 10 Éva magazin mellé!

Csak 3950 Ft