Ez a legfontosabb készség, amivel egy 21. századi tanulónak rendelkeznie kell
A világ felgyorsult, az információkat lehetetlen követni, minden automatizálódik, mire lediplomázik a gyerek, megszűnik a szakma, amit épp tanul, lassan elmosódnak az országok közti határok és egy nagy, globális társadalom az, amiben valahogyan érvényesülni kell. Utópia? Vagy valóság? Valószínűleg mindkettő.
Akárhogy is, egy mai diáknak – igazából attól a pillanattól kezdve, hogy először átlépte az iskola küszöbét – egészen másmilyen követelményrendszerbe kell beilleszkednie, s abban megmutatnia, mit tud, miben értékesebb, mint bárki más, mint mondjuk egy X vagy Y generációs. Fareed Zakaria, a CNN indiai származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő sztárriportere, akinek már három nemzetközi bestsellere is megjelent a globalizáció, az oktatás és a demokrácia versenyképessége témájában, azt állítja, hogy mindehhez egyetlen alapvető készségre van szüksége annak, aki a 21. században készül fel az életre, és ez pedig
Felidézni megtanult adatokat? Ugyan már, ott a Google. Előhúzni a kalapból népszerű témákat? Közegenként változó, hogy mi számít népszerűnek, és ez különben sem tesz téged egyedivé és felismerhetővé. A diákoknak arra van szükségük, hogy a hangjuk áthallatsszon a zajon, elemezzék a lehetőségeiket és kialakítsák a saját, senki máséval nem egyező szakterületüket.
Zakaria mindezt egy oktatási konferencián mondta el Katarban, és aztán rögtön ki is tért arra, hogy mit ért intellektuális fegyelmen pontosan.
Indiában nőttem fel, tévé nélkül. A tévé 1975 körül jött be Indiába. s akkor 10 éves voltam, egyetlen csatornát tudtunk fogni fekete-fehérben, azon is leginkább az indiai mezőgazdaságról szóló műsorok mentek, amelyeket senki sem nézett. Vasárnap esténként adtak egy-egy bollywoodi filmet.
A világ, amelyben a gyerekeim felnőnek, az ellenkezője annak, amiben én felnőttem: millió lehetőség közül választhatnak.“
Az összpontosítás képessége nem egyszerűen abban áll, hogy kevesebb appot használsz vagy csökkented a rendelkezésedre álló kütyük számát. Hanem abban, hogy a gyerekeknek szigorúan szabályozniuk és ellenőrizniük kell az információforrásokat, amelyekhez hozzáférnek.
A tizenévesek többsége a Twitteren és a Snapchaten keresztül jut hozzá a hírekhez, ahol a felhasználók által megosztott tudósítások hitelessége nincs igazolva. A Stanford Egyetem egy 2016-os kutatása azt mutatta ki, hogy a középiskolás és egyetemista diákok túlnyomó többsége nem tudta megkülönböztetni a híreket a szponzorált tartalmaktól, illetve nem volt képes megnevezni vagy értékelni a közösségi médiában megjelenő állítások forrásait.
Szóval az intellektuális fegyelem, amelyre Zakaria utalt, ennyit jelent: kiválasztani a legmegbízhatóbb információforrásokat, azokra hagyatkozni és minél mélyebb tudást szerezni a minket érdeklő területeken. A többi impulzusra pedig muszáj nemet mondani annak érdekében, hogy a diák valóban értékes szakértelemre tehessen szert.