A 15 leggyakoribb kérdés a válóperes ügyvédhez

A 15 leggyakoribb kérdés a válóperes ügyvédhez

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

Aki egyszer is elvált, annak az időszámítása válás előtti és a válás utáni évekre szakad. Jó válás nem létezik, ám a felek sok felesleges sérülést elkerülhetnek, ha felkészülten, az indulatokat félretéve vágnak bele a procedúrába.

A legtöbb válóper csendesen zajlik, de sajnos ellenpélda is bőven akad: sosem felejtem el, amikor egy sértett férj úgy akarta bizonyítani felesége alkalmatlanságát a gyermeknevelésre, hogy fiatalkori, meztelen, bulizós képeit próbálta bemutatni. A bíróságot és a másik felet ez nemcsak meglepetésként, de kellemetlenül is érte” – meséli Dr. Krepsz Edina, a Dr. Krepsz Edina Ügyvédi Iroda válóperekben jártas ügyvédje. Az ügyvédnő azt is elárulta, melyek a válással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések – és rögtön meg is válaszolta őket.

1. Mennyi időt vesz igénybe egy válás?
Páronként és házasságonként változó, hogy milyen hosszúra nyúlik a folyamat, attól is függ, hogy hogyan viselkednek a felek, együttműködnek-e egymással és a bírósággal. Ha a válás előtt mindenben meg tudtak egyezni, akkor két tárgyalás, három–hat hónap is elég a szétválasztáshoz. Ha viszont a felek nem működnek együtt, vagy nem tudnak a közös kiskorú gyermek felügyeletéről, a kapcsolattartásról vagy a vagyonról megegyezni, a bontóper akár egy-másfél évig is elhúzódhat. Sajnos az úgynevezett tényállásos bontás esetén – amikor nincs megegyezés a felek között – a bíróságnak kötelessége feltárni a kapcsolat megromláshoz vezető okokat, valamint minden olyan tényt, amelyekből a felmerülő kérdések tisztázhatóak – ez bizony nagyon kínos lehet és hosszú időbe telhet.

2. Milyen költségei vannak egy válásnak, mennyibe kerül az ügyvéd?
A házassági bontóper illetéke 30 000 forint, ezt annak is meg kell fizetni, akinek nincs jogi képviselője. Az ügyvédi munkadíj különböző, de aki nem tud fizetni érte, az igénybe veheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot (amit a köznyelv csak „a nép ügyvédjeként” emleget).

3. Mi álljon a keresetlevélben?
A válást a válókereset benyújtása indítja el. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a két fél személyi adatait, meg kell jelölni, hogy ki a felperes (vagyis ki kezdeményezi a válást) és ki az alperes: még a közös megegyezéssel elválóknak is választaniuk kell a szerepek között. Meg kell nevezni az eljáró bíróságot, a feleket képviselő személyeket, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint az adott bíróság hatáskörét és illetékességét. A keresetlevél legfontosabb eleme a határozott kérelem: részletezni kell, hogy konkrétan mit akarunk elérni. A válókereset speciális részét alkotják a házasság megkötésére és a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatok. A keresetlevélhez az adatokat igazoló okiratok másolatát is mellékelni kell, kivéve, ha személyi igazolvánnyal is igazolhatók.


4. Mi történik, ha csak az egyik fél akar elválni?
A bontópert akkor is meg lehet indítani, ha kizárólag az egyik fél akarja a válást.

5. Mi menete egy válásnak?
A felperes benyújtja a válókeresetet, majd értesítik az alperest a bontóper megindításáról. A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a házastársakat és megpróbálja kibékíteni őket. Amennyiben a békítés eredményes, a bíróság értelemszerűen megszünteti a pert. Ha az első tárgyaláson nem sikerül megbékélni egymással, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Még ekkor is lehet visszakozni: ha a felek három hónapon belül nem kérik írásban az eljárás folytatását, a procedúra abbamarad. Az eljárás folytatását az alperes és a felperes egyaránt kérheti. A bontóper során rendelkezni kell a házastársak vagyonának felosztásáról, a gyermekek szülői felügyeletéről és egyéb szükséges kérdésekről. A közös megegyezéses válások a legrövidebb lefolyásúak: ha nincs a házasságból származó közös gyermek, akkor az első tárgyaláson a bíró végzésbe foglalja az egyezséget és kimondja a válást. Ugyanez történik, ha a házastársak már három éve bizonyítottan egymástól különélnek. Ha a párnak van közös gyermeke, de közös megegyezéssel válnak, a második tárgyaláson az egyezség végzésbe foglalásával mondják ki a házasság felbontását. Tényállásos bontáskor azonban lehetetlen ilyen rövid idő alatt feltárni a házasság felbomlásához vezető okokat és rendezni a vagyonmegosztást, illetve a gyermekelhelyezést.

6. Mi történik, ha valaki nem jelenik meg a válóperes tárgyaláson?
Ha a felperes (aki a házasság felbontását kérelmezte) nem jelenik meg az első tárgyaláson, akkor a bíróság megszünteti a pert. Tegyük fel, hogy a folytatólagos tárgyalást mulasztja el valamelyik házastárs: a bíróság a tárgyalást a jelenlévő ellenfél (alperes), illetve a távol levő felperes előzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, ezek hiányában új tárgyalási napot tűz ki.

7. Mi számít közös és mi különvagyonnak?
A házasság megkötésével nemcsak életközösség, hanem vagyonközösség is létrejön, és ez addig tart, ameddig maga a házasság. A férj és feleség közös vagyona mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek. Közös vagyon továbbá a külön vagyonnak az a haszna is, amely a házasság alatt keletkezett. Különvagyonnak számít az a rész, ami a házasságkötéskor megvolt; amit a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott a házastárs; a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy, illetve az a vagyon, amit a különvagyon eladásából szerzett a házastárs. Figyelem: a különvagyon részét képező, mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válnak!
Vagyonmegosztásnál érdemes előzetesen tájékozódni arról, hogy érinteni fogja-e valamelyik felet a vagyonszerzési illeték kötelezettsége: erre nézve ugyanis bonyolult szabályok vonatkoznak.

8. Mennyire tudja átírni a válás kimenetelét a házassági szerződés?
Inkább a kellemetlen meglepetéseknek veszi elejét. A házassági szerződést a házastársak a házasságkötés előtt, de akár a házasság alatt is megköthetik. Ebben meghatározhatják, hogy a törvénytől eltérően mely vagyontárgyak tartoznak közös-, illetve különvagyonukba. Így a bontóperben könnyebben meg tudnak egyezni a vagyonjogi kérdésekben, illetve a bíróság bizonyítás nélkül tud dönteni az adott kérdésekben.

9. Automatikusan az anyánál helyezik-e el a gyermekeket?
Nem automatikusan, de valóban ez a gyakoribb, a megszokott. A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek fejlődése szempontjából kedvezőbbnek ítélik a feltételeket. Ennek felmérése gyámügyi szakértők, esetenként gyermekpszichológus bevonásával történik.

10. A gyermekeknek van-e beleszólásuk abba, hogy kinél szeretnének élni?
14 év feletti gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést csak az ő egyetértésével lehet meghozni. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az általa választott szülőnél bizonyíthatóan veszélyben lenne az egészséges fejlődése.

11. A tapasztalatok szerint milyen láthatási rend az, amivel az apák és az anyák egyaránt elégedettek?
Sajnos nincs ilyen varázsrecept. A kapcsolattartás szabályait a bíróság az ítéletben rögzíti. Megszokott rend, hogy a különélő szülő minden második hétvégén találkozhat a gyermekével, az iskolai szüneteket, valamint az ünnepeket pedig egymás között megosztják a szülők. Fontos tudni, hogy a házassági bontóper esetén a bíróság a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról akkor is dönt, ha erről nem terjesztettek elő kérelmet a felek.

12. Az általános gyakorlat szerint mekkora a gyermektartás szokásos mértéke?
A törvény szerint a szülő a saját szükségleteinek rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, amije van, ezért az alacsony kereset nem kifogás a gyermektartás ellen. Ha nem sikerül a szülőknek megegyezniük, a tartásdíj összegéről a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek szükségleteit, a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyait, illetve azt, hogy a gyermeknek van-e saját jövedelme. A tartásdíj mértéke ezek alapján a jövedelem 15-25%-a lehet – de nem haladhatja meg az 50%-át. A bíróság azonban nem mindig ismeri a valós anyagi viszonyokat, hiszen az igazolt jövedelem és a tényleges bevétel eltérhet egymástól. A bíróság mérlegel, és vitás esetben úgy dönt, hogy a nagyobb teherbírású szülő vállaljon nagyobb részt a gyermektartásból.

13. Mi a gyakorlat, ha a férj vagy a feleség nem magyar állampolgár, esetleg a házasságot is más országban kötötték?
Abban az esetben, ha valamelyik fél nem magyar állampolgár, a házasság felbontásakor dönthetnek, hogy melyik joggyakorlatot válasszák: magyar bírósághoz forduljanak, vagy a külföldi házastárs állampolgársága szerinti jogrendet kövessék.

14. Mennyi ideig vannak érvényben a válás végén lefektetett megállapodások? Lehet-e kérni a felülvizsgálatukat egy idő után?
A jelenleg hatályos rendszer szerint az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól felülvizsgálatot lehet kérni, ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása miatt a megállapodás súlyosan sérti valamelyik fél érdekét. 2014-től azonban ez az időlimit megszűnik, és akár már a válás utáni hónapokban is lehet változtatásért folyamodni.

15. Hova forduljunk, ha nem jutunk dűlőre, de a hosszas pereskedéstől is vonakodunk?
Erre találták ki a mediátori szolgáltatást, a peren kívüli asszisztált konfliktuskezelést. Sok ügyvédi irodában kínálnak ilyet, de önálló vállalkozások is foglalkoznak vele. A mediátor tulajdonképpen hivatalos békítő-közbenjáró. Segít kívülről nézni az ügyet, képes lehántani az ellentétekről az indulat mázát, ugyanakkor a jogi környezettel is tisztában van. A mediátor jelenlétében történő egyezkedésen mindkét félnek részt kell vennie. Néha ezek a beszélgetések olyan jól sikerülnek, hogy párterápiába fordulnak át, és akár a házasság is megmenekül.

Törvényi változások
2014-től az új Ptk. életbe lépő módosításai lényegében megkönnyítették a válás folyamatát. Például nem kell megegyezni a vagyonmegosztás kérdéseiben, hogy közös megegyezéssel válhasson el a pár – a jelenlegi szabályozás szerint, a közös megegyezés feltétele az ingó vagyon megosztásában való megegyezés, itt az egyezségnek az ingatlanvagyont nem kell érintenie. Az új Ptk. az ingóvagyonban való megegyezést is kiveszi a közös megegyezés létrejöttének feltételei közül. Emellett nem vizsgálja a bíróság, hogy a felek házasélete valóban helyrehozhatatlanul elromlott-e, és megszűnik a válás kimondását követő kétéves időkorlát a fellebbezést terén.

Ez a cikk az Éva magazin egy régebbi lapszámában jelent meg.

12 karikatúra a felnőttkorról, amellyel mindannyian azonosulni tudunk

Szeretjük az ilyen sokértelmű, duplafenekű, jelentőségteljes rajzokat...

Amikor beszólnak a gyerekedre a boltban – a legkiakasztóbb történetek olvasóinktól

Egy korábbi cikkünkre, amely arról értekezett, hogyan szóltak be egy anyukának a hipermarketben, számos felháborodott olvasói reakció érkezett.

7 tipp, hogyan szúrd ki a hamisítvány sminkterméket!

Ezen jellegzetességekre való odafigyeléssel elkerülhető, hogy hamisított terméket vásárolj!

Tanácsok, hogy ne szenvedj annyira a futópadon

Gyűlölök padon futni. Mondjuk soha nem szoktam, mert esőben, hóban, fagyban, 50 fokban is inkább odakint edzem, nem igazán zavarnak a különböző környezeti tényezők.

Ajándék apának: 1 éves előfizetés 30% kedvezménnyel
Borító

Kövess minket

Előfizetés

Előfizetés

Előfizetek

15 lapszám 10 áráért! Az Éva magazin több, mint gondolnád. Ha most rendeled meg az Éva magazint, 15 lapszámot kapsz 10 áráért! Az előfizetési díj így 10 425 Ft helyett most csak 6950 Ft. Jól hangzik, igaz?

Csak 6950 Ft