Ki a jobb anya, a kutya vagy az elefánt? Így gondoskodnak kicsinyeikről az állatok a biológus szerint

Ki a jobb anya, a kutya vagy az elefánt? Így gondoskodnak kicsinyeikről az állatok a biológus szerint
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

V

Vajon az állatok mennyire jó anyák? Szakértőnk szerint már maga a kérdés is rossz: biológiai szempontból ugyanis semmi értelme annak, hogy rangsorba állítsuk az állatvilág anyáit. Hiszen a maguk módján mindannyian a legjobbak. Elmondjuk, miért.

Mit jelent az állatvilágban a „jó anya” fogalma?

A cikk az Éva magazin egy régebbi számában jelent meg.

„A legfontosabb azt megérteni, hogy biológiai szempontból az anyai gondoskodás »jóságát« csak ugyanazon a fajon belül lehet és érdemes összehasonlítani – magyarázza Pongrácz Péter biológus. – Tehát két ember, két macska, két nyúl, két hullámos papagáj nőstényének anyai gondoskodó magatartását össze lehet mérni eredményesség, az utódok jólléte stb. szempontjából. Azt állítani viszont, hogy például a patkány jobb anya, mint a nyúl, mert a nyúl naponta egyszer, kb. 3 percre látogatja meg a kölykeit, a patkány viszont szinte egész nap velük van, tisztogatja, gondozza őket – biológiai szempontból hamis.”

Kép

Az ember természetesen a saját értékrendje szerint tekint a szülői gondoskodó viselkedésformákra. Vagyis az idealizált, emberi szempontból maximálisan elvártnak tekintett anyai gondoskodáshoz hasonló esetekre mondjuk, hogy „jó anya”. „Vannak olyan állatfajok, amelyeknél az anyai gondoskodás tényleg rendkívül odaadó, már-már önfeláldozó. Azonban az emberi szemmel nézve »gondatlan«, az utódokkal alig vagy egyáltalán nem törődő állatok is jó anyák abból a szempontból, hogy az adott faj esetében a sikert maximalizáló magatartást mutatják.”

Szakértőnk szerint a sikernek a biológiában nagyon rideg a meghatározása: ezt hívják fitnesznek, ami nem más, mint az adott állat által létrehozott szaporodóképes utódok mennyisége. Az ember esetében az anyai magatartás, amely maximális fitneszt ad, bizonyára a hosszan tartó, rendkívül odaadó, biológiailag és anyagilag is költséges gondozás kevés számú utódra elosztva. Egy ponty esetében más az evolúciós megoldás: rengeteg utód létrehozása egyszerre, amelyeket aztán nem gondoz az anya.

Összességében tehát biológiai szempontból az anya akkor jó, ha a fajra jellemző gondozó magatartást a lehető legmagasabb szinten végzi, ami aztán a lehető legtöbb szaporodásra képes utódot eredményezi.

Kép
forrás: getty

Anyai gondoskodás az állatoknál

„A gondoskodás mindenképpen energiabefektetés az anya részéről” – mutat rá a szakértő. A fajok között erősen eltérő, hogy az utód létrehozása, illetve felnövése során mely szakaszban fekteti be a legtöbb energiát az anya. Az emlősöknek például élve születő utódai vannak (leszámítva a tojásrakó kacsacsőrű emlőst és a hangyászsünt), ezek előállítása máris nagy költséggel jár általában. A megszülető utód fejlettségétől függően aztán az emlősök hosszabb-rövidebb ideig még szoptatják, védik, melengetik is utódaikat. E befektetés mértéke nagyban függ az utódok fejlettségétől, illetve a faj szociális rendszerétől. A magányosan élő, fejlett utódokat ellő mezei nyúl mindössze 10–14 napig szoptatja, látogatja az utódait. Egy farkas teljes önállósulásáig akár 2-3 év is eltelhet.

A madarak a tojásba fektetnek tetemes energiát, az pedig fajtól függ, hogy a költést melyik ivar milyen mértékben végzi. Az utódok gondozásának milyensége (hord-e élelmet az anya vagy sem) és mértéke pedig attól függ, hogy fészekhagyó vagy fészeklakó-e a kikelő fióka.

„A halaknál nagyon szélsőséges gondozási eseteket találni, a már említett pontynál ez minimális, illetve nem létezik (azon túl, hogy az anya az ikrákat egy arra megfelelő helyen rakja le). Sok faj viszont őrzi, gondozza az ikrákat, illetve a kikelő utódokat is (ez lehet a hím vagy a nőstény, vagy mindkét szülő). A szájköltő halak nőstényei az ikrákat és a fiatal ivadékokat a szájukban tartják, védik.”

Kép
forrás: getty

A családi fészek

Sok állat fiataljai élnek a családdal, de ivaréretté válás után aztán a legtöbb esetben távoznak és saját családot alapítanak. Az esetek többségében a szülő érdeke az, hogy minél kisebb energiaráfordítással szaporodóképes utódot röptessen ki, az utód érdeke pedig az, hogy a szülőtől minél nagyobb ráfordítást csikarjon ki. Az utódgondozó fajoknál ez „konfliktust” okoz, a szülő már szabadulna az utódtól, amely viszont még gondozást követel.

Vannak esetek, amikor a szülő számára előnyös, ha a már felnőtt utódok ottmaradnak 1-2 szaporodási szezon erejéig, és segítenek a következő utódgeneráció nevelésében. Ezt megfigyelhetjük aranysakáloknál, farkasoknál, bozótszajkóknál és számos más fajnál. Ilyenkor a már felcseperedett utódoknak ez azért előnyös, mert nehezen találnának maguknak kisajátítható territóriumot, partnert, vagy mert tapasztalatokat szereznek az utódnevelés fortélyairól, miközben élvezik a család nyújtotta relatív létbiztonságot.

Utódnak és szülőnek addig lényeges, hogy felismerjék egymást, amíg a gondozás avagy a nagycsalád együtt maradása tart.

A későbbiekben ennek fontossága csökken, viszont az több fajnál is megfigyelhető, hogy a közeli rokonok kerülik az egymással való párba állást – ami feltételez bizonyos felismerő képességet.

Kép
forrás: getty

Anyai érdekességek az állatvilágból


Gepárd: A türelem az egyik legnagyobb erénye. Általában 4–6 kölyköt szül, azokat aztán közel két éven keresztül tanítja a túlélésre, a vadászatra, a védekezésre.

Orangután: Az igazi „csináld magad” anyuka. Szinte mindig magával cipeli a bébiket és körülbelül 6-7 éves korukig neveli őket, ami igazi rekordnak számít az állatvilágban.

Afrikai elefánt: Ők adnak életet a világ legnagyobb újszülöttjeinek – ez már önmagában is hatalmas teljesítmény. Matriarchális társadalmukban szinte minden nőstény részt vállal a kicsik nevelésében.

Jegesmedve: A nőstény rengeteget hízik a terhesség alatt, hogy elegendő tartaléka maradjon a tápláláshoz. Az újszülöttek vakok és fogatlanok, körülbelül két évig maradnak az anya óvó védelme alatt.

Oroszlánfóka: Tizenegy hónap a várandósság, ami után azonnal a túlélés extrém antarktiszi lehetőségeinek megtanításán fáradoznak. A kicsik már két hét után vízbe merészkednek az anyjukkal, és megkezdik első úszóleckéiket.

Éva magazin archív

Vízesések a Föld körül: 7 szédületes fotó

Esőkabát kötelező! Következzenek a világ legpazarabb vízesései egyetlen képgalériában.

Ezeknek a gyerekeknek nem volt annyira fontos az esküvőd, mint neked... És ez enyhe kifejezés

Bizony, néhányan csont nélkül ellopják a show-t az ifjú pár elől...

Fogyj együtt a kutyáddal/macskáddal, hogy mindketten sokáig egészségesek maradjatok: 5 tipp

A kutya/macska és az ember együttélése jótékony hatással van mindkét fél egészségére. Hát még ha az életmódjukra is figyelnek.

5 jel, amiből észre kell venned, ha valamiben rossz döntést hoztál

Legyen szó akár a karrieredről vagy a párkapcsolatodról: az ösztöneid megsúgják majd, ha valami nem klappol.

Ezt a 3 dolgot add hozzá a salátádhoz, hogy estig már ne legyél éhes

Délben még nagyon fegyelmezetten egy adag salátát ebédelsz, de estére már annyira éhes vagy, hogy legszívesebben az egész hűtőszekrényt elnyelnéd – ismerős? Pedig csak három egyszerű hozzávalón múlik...

Kövess minket

Spórolj ősszel is!

Csak 1185 Ft