Randikrónikák: Hogyan lehet fiúzni fiúval?

Borítókép: Randikrónikák: Hogyan lehet fiúzni fiúval? Forrás: Europress
Így (ne) pasizz be manapság: sokat látott, hallott és tapasztalt barátnőnk elképesztő fiúzós kalandjairól mesél. 28. rész

Most jól összevesztem Gergővel, akivel pedig sose szoktam, ugyanis ő a legjobb fiúbarátom, bár ezzel talán nem mondok olyan sokat, mert nincs másik… Akárhogy is, az eset úgy történt, hogy a péntek esti sörözgetésünket kivételesen mindenki passzolta valami miatt, Elvirának családi programja volt, Zsuzsának randija, amiről kivételesen nem is akart egy óra után elmenekülni, így maradtunk ketten. Ez persze nem jelentett akadályt, végre elmehettünk minimálra, ez ugyanis az a zenei stílus, amit mindenki megrögzötten gyűlöl a csapatban rajtunk kívül, akik viszont odáig vagyunk érte. Ki is néztünk egy helyre kis partit a város közepén. Még a csetben említette is Gergő, hogy egyébként se baj, hogy bulizunk, mert eléggé kivan a csaja miatt, aki már nem is a csaja, hagyjuk… menjünk és csapassuk. Hát nekem legyen mondva. Kipattintottuk magunkat, és beültünk egy bemelegítő körre a közeli kocsmába, mivel a buli csak tizenegykor indult, és rutinos vén rókákként tudtuk, hogy az első órában úgysem éri meg benézni.
Gergő valóban kivolt egy kicsit, és ő az a típus, aki nem nagyon szeret róla beszélni. Kérdezgettem egy kicsit, de nem mondott semmi érdemit. Hát, hogy nem nagyon működik, meg nagyon más világ voltak ők ketten… hm hm… hát sajnálja mert pont kezdte a csaj nagyon megszeretni, ő viszont egyre kevésbé, és hát bűntudata van, de végül dobta, mielőtt túlságosan belementek volna az egészbe. Én inkább hallgattam, mert nekem már az elején sem tetszett a köztük lévő korkülönbség, de végülis szurkoltam nekik. Whatever. Megesik az ilyen. Hozok is egy kört, mondtam Gergőnek, azzal leugrottam a székről és odasétáltam a pulthoz.

"Elvégre mégsem írhatjuk ki magunkra, hogy ő nem a pasim/csajom, igaz? Akkor pedig megette a fene."

Hát ti, akik nem éltek kő alatt gondolom, azért tudjátok, hogy odamenni a pulthoz azt jelenti, hogy egyben fel is mérnjük a terepet. Amíg az ember vár a sorára, kikéri az italokat, elkészítik, fizet, addig pont van idő arra, hogy ráérősen megszemléljük a felhozatalt. Oké, mi menni akartunk tovább, de hát ki tudja. Ki is szúrtam magamnak egy szép magas srácot, rögtön a pultnál, rámosolyogtam, mire ő értetlenül végigmért, és félig elfordult. Mit mondjak, nem erre számítottam. Amikor legutóbb csekkoltam magam a tükörben, még jól néztem ki. Vállat vontam, kivittem az italainkat.
Gergő már durva bevetésben volt. Egy csajjal beszélgetett, aki az asztalánál állt, még sálban, nagykabátban, látszott, hogy most jött be az ajtón. Gergő közel hajolt hozzá, csak úgy vigyorgott, nagyon bejött neki a csaj, és ahogy a lány a haját csavargatta, az érdeklődés kölcsönösnek tűnt. Elmosolyodtam. Odaléptem hozzájuk, és letettem a söröket az asztalra. Ekkor a csaj felnézett rám, kicsit zavarba jött, majd mondott valami gyors szöveget a beszélgetés lezárására, és ezzel ott is hagyott minket. Gergő döbbenten bámult utána, én pedig elnevettem magam. Akkor esett le a szitu.
Most min nevetsz? – kérdezte Gergő kissé sértetten.
Te, ez a csaj azt hiszi, hogy a barátnőd vagyok – feleltem, és belekortyoltam a sörbe.
Ááááá… – morfondírozott el Gergő is, majd gyors pillantást vetett rám. Te hallod Rebi, ezzel a ma estével így bajok lesznek.
Vállat vontam. Elvégre mégsem írhatjuk ki magunkra, hogy ő nem a pasim/csajom, igaz? Akkor pedig megette a fene. Inkább csak bulizzunk egyet. Gergő arca elkomorult, de nem szólt semmit. Megittuk a sört, aztán átmentünk a buliba.
Nem is tudom, szerintem mi még sosem voltunk csak kettesben partizni. Vagy túl rég volt, és már nem emlékeztünk, hogy ez egy kicsit kínos. A gond valójában az lehetett, hogy igazán egyikőnk sem tudta eldönteni mit akar – felszedni valakit, vagy egymással lenni, ezért aztán ide-oda lézengtünk, és bámultunk egymásra. A pultnál kettesben álldogálltunk, nem jött oda senki, aztán a táncparketten is, hiába táncoltunk elképesztően szexin (az alkoholmennyiség növekedésével egyre szexibben), nyilvánvaló volt, hogy mindenki párnak hisz minket. Gergő sóhajtozott, én unatkoztam. Aztán végre valahogy már sikerült annyira orcátlanra innia magát, hogy leszólított egy csajt a pultnál, és rögtön azzal is kezdte, hogy hallod-de szép vagy-meghívhatlak egy sörre-ő amúgy nem a barátnőm-csak egy haverom Rebi, amit nagyon gyorsan hadart el, és olyan cuki módon csinálta, hogy a csaj az első elképedés után elröhögte magát, kezet fogott velünk, és megitta a sört. El is tűntek a táncparkett felé. Én pedig ott maradtam, teljesen egyedül.

"Azt mondtam Gergőnek, hogy szedje össze magát, én most hazamegyek ezzel a fiúval, és majd beszélünk másnap."

Nem tudtam hirtelen, mit csináljak. Most akkor hagyjam itt? Menjek haza? Táncoljak egyedül? Nem szoktam egyedül táncolni. Vagy igyak magamban, mint valami szomorú dizőz? Szopogattam a búzasört, és álltam hülyén pár percig, ami annyira feltűnő lehetett, hogy nagy szerencsémre oda is jött egy szép fekete hajú srác, és megkérdezte, mi van a pasimmal. Az estém meg volt mentve. Az nem a pasim volt-hanem csak egy jó haverom, Gergő, hadartam el a Gergőtől tanult frázist, majd ránevettem a srácra. Táncolunk?
Persze nem kellett neki kétszer mondani. De jó is volt! Aztán ittunk még egy kört… kettőt, megegyeztünk, hogy hazamegyünk hozzá teázni (teázni :)). Körbenéztem, de sehol sem láttam Gergőt. Megnéztem messengeren, órák óta nem volt aktív. Vállat vontam, hagytam neki egy üzit, hogy lépek, és elindultam a ruhatárba, elvégre felnőtt emberek vagyunk, nem vagyunk összekötve.
Ekkor persze rögtön megjelent, és azonnal felelősségre is vont. Mert hogy neki nem jött össze a csaj, meg nem is jött be, és hogy milyen barát vagyok én, miért nem tartok ki mellette. Maradjunk már és táncoljunk még, pattintsam le én is a fiút. Én meg álltam értetlenül, hogy ha Zsuzsával lennék kettesben, ő megértené. Hol az egyikünk lép le, hol a másikunk, és a legritkább esetben csak, hogy ketten együtt. Azt mondtam Gergőnek, hogy szedje össze magát, én most hazamegyek ezzel a fiúval, és majd beszélünk másnap. Azóta is meg van sértődve, pedig ennek már vagy két napja. Fogalmam sincs igaza van-e… valószínűleg inkább az egész világmindenségre dühös, mert éppen nem jött össze neki a csaj, nem csak rám. Ti mit gondoltok a pasizós-csajozós-haver-etikettről?