Tényleg igaz, hogy hétévente cserélődnek ki a sejtjeink?

Borítókép: Tényleg igaz, hogy hétévente cserélődnek ki a sejtjeink? Forrás: Getty Images
Úgy gondolod, szervezeted építőkövei pont annyi idősek, mint te? Vagy abban hiszel, hogy hétévente varázsütésre megújul a tested? A sejtjeid birodalmában nem éppen ez a helyzet – ott minden napra jut pár szülinap, hiszen testünk a folyamatos megújulás mestere. De vajon melyek a legfiatalabb sejtjeink? És van-e olyan, amely egész életünkben velünk tart?

Ez a cikk az Éva egy korábbi lapszámában jelent meg.

Az örökmozgók

Egy kisbaba esetében még szembetűnő a folyamatos növekedés, hiszen centikben mérhetően hagyja maga mögött előző napi méreteit. Ez a tempó ugyan jócskán lecsökken idővel – de nem minden sejtünkben!

Haj: 0,35 mm/nap

Egy-egy növekedési fázisban lévő hajszálunk ilyen eszelős sebességgel, sőt, van, akiknek még ennél is gyorsabban növekszik. Ez azt jelenti, hogy havonta körülbelül egy centivel lesz hosszabb a sörényünk. A növekedés az idő múlásával sem áll le, csak a hajszálak mennyisége kezd megfogyatkozni.

Köröm: 1–3 mm/hónap

A mátrixsejteknek köszönhetően körmünk a kéz és lábujjakon is megállás nélkül nődögél – a lábunkon kicsit lassabban, mint a kezünkön, ezért fordulhat elő, hogy eltérő időpontokban válik esedékessé a manikűr és pedikűr.

Bélhám: 4-5 nap

A vékony- és vastagbelet borító teljes hámszövet szintén villámgyorsan, kevesebb, mint egy hét alatt újul meg – szerencsére, hiszen óriási szerepe van az emésztés és az immunrendszer működésében.

Csereszavatos sejtek

Sejtjeink egy része, ha kevésbé látványos módon is, mint az előbb említettek, de óriási megújulásra képes – akár teljes szerveket is képes néhány havonta újjáépíteni.

Májsejtek: 300–500 nap

Egy-másfél évenként májunk teljesen megújul – ez persze nem azt jelenti, hogy a máj egyik nap „elromlik” és testünk kidobja, majd a 301. napon újat épít helyette. Ez ciklikus folyamat, de egy év alatt nagyjából kicserélődik a máj összes sejtje, majd kezdődik minden elölről.

Bőr: 28 nap

A fizikai és kémiai hatásoknak (kopás, sérülés, tisztálkodás) köszönhetően naponta körülbelül 10 gramm elhalt hámsejtet veszítünk, így ezt a mennyiséget kell szervezetünknek pótolnia, amelyet az alsóbb rétegekben folyamatosan termelődő sejtekkel tesz meg. Ez a sebesség annyit jelent, hogy a kültakarónk 2–4 hét alatt képes teljes mértékben megújulni.

Vörösvérsejt: 120 nap

Létfenntartó szerepe van, hiszen a vörösvérsejt szállítja az oxigént a sejtekhez és távolítja el onnan a szén-dioxidot. A csontvelőben képződik, fejlődése hét napig tart, így történik, hogy alig négyhavonta teljesen új garnitúra kering az ereinkben.

A pótolhatatlanok

Bizonyos testrészeink soha vagy csak nagyon hosszú idő után regenerálódnak, cserélődnek ki sejtszinten, így nem árt rájuk fokozottan vigyázni.

Csontváz: 10 év

Tízévente ugyan kicserélődik a csontszövetet alkotó teljes sejtállomány, de tekintetbe véve, hogy testünk vázát alkotja és alapos fizikai igénybevételnek van kitéve, adottságait szívesen kicserélnénk körmeink megújulási képességével.

Zsírsejtek: 10 év

Csontjainkhoz hasonlóan lassan cserélődnek zsírsejtjeink is. A zsírsejtek egyik jellemző tulajdonsága ráadásul, hogy ha egyszer megnőnek, nagyon nehéz csökkenteni a méretüket. Ha fogyunk, tulajdonképpen csak leeresztenek, mint a lufi, de nem mennek össze, így egy következő súlygyarapodásnál még gyorsabban töltődnek fel. Az ideális testsúly fenntartása tehát ezért is fontos.

Petesejt: annyi idős, mint mi

Ellentétben a férfiakkal, akik életük végéig képesek hímivarsejtet termelni, a nők véges számú petesejttel jönnek a világra – születéskor kb. kétmillió érésre kész petesejttel rendelkezünk, ami a harmincas évek közepére rohamosan csökken és már csak huszonötezer marad belőlük, a menopauza idejére pedig teljesen elfogynak.

Hogyan látja egy fotográfus az emberi test és a természet hasonlóságait?