Miért eszünk túl sokat? Most összefoglaljuk a legismertebb étkezési zavarok definícióit. Ezek közül csak az anorexia nervosa, a bulímia nervosa és a binge eating disorder számít hivatalosan pszichiátriai betegségnek, de mindegyikre jellemző, hogy pszichoterápiával és/vagy gyógyszeres kezeléssel gyógyítható. Az ilyen viselkedési rendellenességek mögött általában pszichés problémák állnak.

Anorexia nervosa (AN)

Azokat szokták anorexia nervosával diagnosztizálni, akik túl keveset esznek, és legalább 15%-kal kevesebb kilót nyomnak, mint az a testmagasságuknál fogva elvárható lenne. Az anorexiában érintettek egy része rengeteget edz. Az anorexia kísérőtünetei lehetnek menstruációs zavarok, száraz bőr, levertség.

Binge eating disorder (BED)

Ezt a kb. 10 éve leírt étkezési zavart akkor állapítják meg egy páciensnél, ha az hetente legalább egyszer rövid időn belül extrém ételmennyiséget fogyaszt és utána bűntudatot érez. A BED elhízáshoz vezethet, hovatovább olyan következményei is lehetnek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szívbetegségek.

Bulimia Nervosa (BM)

Az anorexiával ellentétben a bulímiában szenvedő betegek lehetnek alultápláltak, túlsúlyosak vagy elhízottak is. A bulímiás páciensek jellemzően nagy mennyiségű, esetenként akár több ezer kalóriát tartalmazó ételt nyelnek le egyszerre, és mivel félnek az elhízástól, ezért később rendszerint hánytatják is magukat. A bulímiában szenvedők arról számolnak be, hogy ilyenkor teljesen elvesztik a kontrollt.

Kényszeres túlevés (Compulsive overeating, COE)

A kényszeres túlevés nincs konkrét betegségként osztályozva, inkább egy "szokást" neveznek így. Tág fogalom – a BED-ben szenvedőket is szokták kényszeres túlevőknek nevezni, de fordítva nem igaz.

Ortorexia nervosa

Kizárólag egészséges ételek fogyasztása. Az ortorexia nervosa szintén nincs "hivatalosan" betegségnek nyilvánítva, mindenesetre néhány pszichiáter úgy gondolja, hogy rendellenes viselkedésnek tekinthető ez is.