5 dolog, amiért örökké hálás leszek a fiatalabb önmagamnak

Szinte mindenki életében vannak olyan dolgok, amelyeket megbánt – vagy ma már kicsit másképp csinálna. De olyasmi is bőven akadnak szerencsére, amire évek távlatából visszatekintve azt gondoljuk: megérte, hogy megtettem! Ha lenne időgépem, amivel visszarepülhetnék a saját múltamba, és esetleg interakcióba is kerülhetnék magammal, biztosan nem hezitálnék, hogy adjak-e egy kis ösztönzést, biztatást a fiatalabb verziómnak. Merthogy néha elgondolkozom, mennyi mindenen mentem keresztül azért, hogy most az lehessek, aki, és hogy ezért igazán megérdemelnék egy vállveregetést akkor régen, az "ő korában". 5 dolog, amiért örökké hálás leszek a fiatalabb önmagamnak 1# Akkor sem engedtem el az álmaimat, amikor úgy tűnt, nagyon más irányba megy az életem Ezeréves sztori, de még az egyetem alatt jelentkeztem egy újságíró suliba. Nem vettek fel, amitől persze pocsékul éreztem magam egy darabig, még akkor is, ha nem ez lett volna a fő irány az életemben. Meg kellett tanulnom – és ez a pillanat is sokat segített ebben –, hogy nem mindig nyílnak ki az ajtók az ember előtt, legalábbis nem feltétlenül ott és akkor, amikor először gondolja. Végül teljesen más területen keresztül kapcsolódtam az újságíráshoz, és örülök, hogy így, érettebbrn, felnőttfejjel történhetett ez meg. Sokat tanultam eddigi életemben a türelemről és a kitartásról, hiszek benne, hogy ha elég jók vagyunk ebben, beérik a gyümölcse. 2# Rájöttem, hogyan tudok felállni a sikertelenség után is Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, boldog és sikeres felnőtté váljak, elég sok kudarcon, sikertelenségen is keresztül kellett mennem. Azzal, hogy néha a képembe vágott az élet egy-egy kellemetlenebb pillanatot, megtanultam meglátni a saját értékeimet, kiemelni a jókat és háttérbe sorolni azokat a tulajdonságokat, amelyek eddig sem vittek előrébb. 3# Szoros köteléket alakítottam ki a szüleimmel, még ha néha más is volt az elképzelésünk a világról A szüleim igazi modern, felvilágosult emberek. De ez még nem jelenti azt, hogy mindig üdvözölték a pályaválasztással, párválasztással kapcsolatos vagy az élet más területén megfogalmazott ötleteimet. Mindig támogatóan léptek fel, és terelgettek az általuk vélt jó irányba, és azzal is napirendre tértek, ha épp szakítottam ezzel az elképzeléssel. Nélkülük nem lennék az, aki vagyok, s büszke vagyok magamra, hogy mindig ilyen harmóniában sikerült élnem velük. 4# Megtanultam egyedül (is) lenni Megtapasztaltam, hogy milyen egyedül eltartani magamat, egymagam felelni minden életvezetéshez szükséges dologért. Nyilván voltak buktatók, és bőven akadtak kihívások, de úgy hiszem, hogy az ilyen, először megtapasztalt akadályokból nagyon sokat okul az ember. Jó volt, hogy egyedül éltem egy darabig, és nem osztottam meg mással az albérletemet, és hogy aztán a párkapcsolati válságom után sem ugrottam fejest egy másik, élhetetlen kapcsolatba, csak azért, hogy ne legyek egyedül. 5# Mertem nagyot lépni, váltani Megtettem magamnak azt a szívességet, hogy amint lehetett, eljöttem egy mérgező munkahelyről, ahol sem szakmailag, sem emberileg nem fejlődhettem volna már tovább. Merész, ám utólag nézve is remek lépés volt, hogy vállalkozóvá avanzsáltam, s a magam ura lettem. Ha visszamehetnék az időben, egészen biztosan odaszaladnék a fiatalabb önmagamhoz, hogy még inkább erre a döntésre bíztassam magam.