2015-ben egy amerikai nő posztolni kezdte a Twitterre, hogy a barátja miket beszél álmában. Elég furcsa dolgokat.

„Nem érdekel, mit mondasz, tigriseket fogok.”

„Levágtad a lábat?”

„A szemgolyóidnak olyan szaga van, mint a szemgolyóknak.”

„Nem fékezek a kacsák kedvéért.”

„Miért mindig a bohócok?”

Online celeb

2016-ra a férfi celeb lett az online világban – még ha ez nem is állt szándékában. Amit ez a férfi produkált, az egyáltalán nem kivételes jelenség. Majdnem biztos, hogy bizonyos életszakaszainkban mindannyiunkkal előfordul, hogy álmunkban beszélünk.

Na de miről is van szó? Csupán egy vicces furcsaságról, vagy valami olyasmiről, ami bepillantást enged az agyunk működésébe?

Alvási rendellenesség

Ha álmunkban beszélünk, az egy alvási rendellenesség, hasonlóan az alvajáráshoz vagy az éjszakai rettegéshez – mondják a római Sapienza Egyetem kutatói. Álombeszéd minden, alvás közben mondott szöveg vagy bármilyen, jelentéssel bíró hang kiadása, anélkül, hogy az illető közben tudatában lenne annak, hogy mi történik. És bár az „éjszakai hangoskodás” kategóriába más jelenségek is tartoznak, mint például a motyogás, a nyögés, a suttogás vagy a nevetés – jelen esetben a verbális jelentéssel bíró minőség a megkülönböztető faktor.

Az álombeszéd bármikor bekövetkezhet, de leggyakrabban az alvás első három órája alatt fordul elő. REM és nem REM-fázisban is megtörténhet, de a REM alatt előforduló esetek érzelmesebbnek tűnnek, mint a nem-REM alatti epizódok.

100-ból 67 ember

Miután a legtöbb érintett nincs tudatában a történéseknek, a kutatóknak nem éppen könnyű vizsgálniuk a jelenséget. Ennek ellenére egy francia kutatásban megállapították, hogy 67 százalékunk legalább egyszer beszél álmában, és ezzel az adattal elmondható, hogy az álombeszéd a leggyakoribb alvászavar.

Férfiaknál és nőknél is előfordulhat, de a gyerekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél a leggyakoribb.

A rendellenesség oka főként genetikai, de környezeti tényezők is előhívhatják. „Ebben hasonló más, alvással kapcsolatos zavarokhoz – mondja Luigi De Gennaro, a Sapienza Egyetem professzora. A környezeti tényezők kiválthatnak álombeszédes epizódokat, vagy növelhetik a gyakoriságukat. A leggyakoribb okok az érzelmi stressz, a lázas betegség, az alkohol, bizonyos gyógyszerek vagy az alvásmegvonás.”

Az, hogy álmunkban beszélünk, önmagában is előfordulhat, de más alvási rendellenességekhez is társulhat, ahogyan egyes pszichés állapotokhoz, például a poszttraumás stressz-szindrómához.

Mint De Gennaro professzor figyelmeztet, a jelenség váratlan előfordulása azt jelezheti, hogy valamilyen fizikai vagy pszichés stressznek vagyunk kitéve. De önmagában a jelenség ártalmatlan, és magától is eltűnhet.

Nehéz vizsgálni

A jelenség eddig viszonylag kevés tudományos és orvosi figyelmet kapott, mivel nehéz vizsgálni. Az első vizsgálatok az 1960-as években készültek, amelyek elsősorban a jelenség mibenlétét igyekeztek vizsgálni. A további kutakodást azonban lehetetlenné tette az, hogy az agyi aktivitást vizsgáló mérések jelen esetben nem igazán alkalmazhatóak. Ha például fMRI-t próbálnak használni, az álombeszéd megszakad, vagy az illető felébred.

És mivel az epizódok elég ritkák, egy csomó szerencse is kell a kutatáshoz. Egy kutatásban például egy álmában elég gyakran beszélő embert 4 napig kellett monitorozni ahhoz, hogy egyáltalán el lehessen kapni valamit.

De Gennaro jelenlegi projektjében a résztvevők 1309-es létszáma gyorsan 50-re csökkent. És mire a kutatás elkezdődött, csak 13-an mutatkoztak alkalmasnak a vizsgálatra. És közülük is csak néhánynál fordult elő epizód a kutatás alatt.

Álmok és tanulás

A nehézségek ellenére a professzor hisz abban, hogy az álombeszéd tanulmányozásával sok mindent megtudhatunk az agyunk működéséről.

Az egyik vizsgálandó terület az álomkutatás. Az álmokat szintén nehéz tanulmányozni: nem figyelhetők meg direkt módon, és a kutatók rá vannak utalva arra, hogy az alany akkurátusan részletezze az álmait. Az álmok bizonyos részeit ráadásul könnyebb előhívni, míg másokat kifelejtenek vagy önkéntelenül is szelektálnak az álmodók.

De mivel szoros összefüggés mutatkozik a felidézett álmok és a beszédepizódok között, a professzor abban bízik, hogy el lehet csípni azokat az álmokat is, amelyek egyébként eltűnnének a süllyesztőben. „Bár erre kevés empirikus bizonyíték van, úgy tűnik, hogy az alvás közbeni beszéd összefügg az álom tartalmával. Így talán direkt módon hozzáférhetünk az álmokhoz.”

Az álombeszéd-epizódok – mivel visszatükrözik az álom tartalmát – ablakot nyithatnak a kognitív folyamatokra álmodás közben, például a beszédképzésre.

Dr. Anastasia Mangiaruga, a professzor PhD-hallgatója éppen egy olyan kutatáson dolgozik, amely az agy elektromos aktivitását monitorozza az álombeszéd-epizódok során. A korai eredmények azt sugallják, hogy az álombeszéd alatt ugyanazok az agyi területek aktívak, amelyek az ébren való beszédképzés során is. Ez a tudás a beszéd-rendellenességek, például a stroke utáni afázia kezelésében lehet hasznos.

Ez a dal jutott eszünkbe, emlékszel még?

Amit mondunk

Szóval, miről is beszélünk álmunkban?

Hogy rájöjjenek, a kutatók – Dr. Isabelle Arnulf vezetésével, aki a párizsi Sorbonne Egyetem Pitié Salpêtrière Kórházának munkatársa – 232 felnőtt álombeszélőt két egymást követő éjszaka laboratóriumban vizsgáltak. Figyelték az agyi hullámokat, az oxigénszintet, a légzést, a pulzust és a szemmozgást, valamint video- és hangfelvételeket készítettek az alvókról.

Minden verbális mozzanatot feljegyeztek és felvettek – beleértve a beszédet, a sírást, a kiáltást, a suttogást, a fütyülést, a motyogást és a csendes ajakmozgást is.

Káromkodás és dadogás

A csapat 883 hangkiadást rögzített, amelyből 360-ről mondható, hogy „beszéd”, vagyis felismerhető szavak és mondatok összessége. A szövegek 22 százaléka káromkodást tartalmazott, a b betűs szó meglehetősen gyakori használatával. Ami azt illeti, a 360-ból mindössze 12 bizonyult szalonképes szövegnek.

De eltekintve attól, hogy a szavak mocskosak voltak-e vagy sem, az összes mondat nyelvtanilag helyesnek bizonyult volt. A beszélők gyakran mondták, hogy „nem”. Ez volt a legsűrűbben használt szó. Néhányan idegen nyelven beszéltek. Egyvalaki énekelt. És egy férfi, aki ébren dadogott – álmában is dadogott.

Kinek beszélünk?

És ami a legizgalmasabb, az az, hogy amit a beszélők 90 százaléka mondott, azt egy láthatatlan másik személynek címezték. Miközben beszéltek, a mondandójuk után bizonyos szünetet tartottak, mintha fiktív beszélgetőpartnerük válaszát hallgatnák éppen. Ez azt jelenti, hogy az álmodók csak azokat a mondatokat mondták ki, amelyeket álmukban is ők ejtettek ki a szájukon, az álombéli beszélgetőpartnerük szövegét nem. És csak az elhangzottak 10 százaléka mondható „belső beszédnek”. Tehát az álombeszéd nem igazán fedi fel a belső titkos gondolatainkat.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy miket beszélsz álmodban, bizonyos appok a segítségedre lehetnek ebben (Sleep Talk Recorder és Dream Talk Recorder).

Forrás: independent.ie

Nézd meg, milyen viccesek és kedvesek hosszú nyakú kedvenceink alvás közben: