A stressz ártalmas dolog, nem igaz? Gyengíti az immunrendszert, károsan hat a fizikai és mentális egészségünkre, hosszabb távon még krónikus, esetleg daganatos betegségeket okozhat. De rövid távon sem használ túl sokat: károsan befolyásolja a döntéshozó és ítélőképességünket. Mindezt számtalan kutatásban mutatták ki orvosok, pszichológusok és más szakemberek.

Csakhogy most egyikük azt állítja, hogy bármilyen rossz hatással van is ránk a stressz, a megoldás nem az, hogy elfutunk előle vagy úgy teszünk, mintha nem létezne, hanem az, hogy energiaforrássá alakítjuk át annak érdekében, hogy javuljon a teljesítményünk.

magyarázza Kelly McGonigal pszichológus híres TED-előadásában, amelynek lényege, hogy a nem a stressz, hanem a stressztudat az, ami a betegségeket okozhatja.

Ha túl sokáig töprengünk egyetlen problémán, ez nem csak több energiát emészt fel a szükságesnél, de az egészségünkre és a közérzetünkre is kártékonyan hat. Ez a fajta „rágódás” további negatív érzéseket is kiválthat a testünkben, vagyis kihathat az egész idegrendszerünkre.

Így érzékeli az agyunk a stresszt

A stressz az evolúció során fejlődött ki az emberben; évezredekkel ezelőtt ez tette lehetővé, hogy az agyunk készenlétben álljon az esetleges veszélyhelyzetekre. Hogy ez az éber állapot fennmaradjon, a szívünk ilyenkor hevesebben ver, a vérkeringésünk felgyorsul, ami energiát biztosít az izmainknak. A kortizol nevű stresszhormon ilyen felfokozott állapotban szabadul fel a testünkben, ami nagyon hasznos jól behatárolható, rövid időszakokban. De ha a kelleténél hosszabb időre növekszik meg a kortizolszint agysejteket pusztíthat el és gyengítheti az immunrendszerünket, ami változatos betegségekhez vezethet.

A stressz valódi természete, amiről kevesen beszélnek

Jó néhány kutatás tanúskodik arról, hogy sikeres sportolók és alkotó emberek, akik nyomás alatt teljesítenek a legjobban, kifejezetten keresik a stresszes szituációkat.

1934-ben Selye János fiatal magyar endokrinológusként patkánykísérletei során felfedezte, hogy egyes patkányok különböző, egyéni módszerekkel tudnak alkalmazkodni a stresszhez, illetve az azt kiváltó traumákhoz. Ez a kreatív stresszválasz tulajdonképpen azt jelenti, hogy ezek a patkányok – ahogy az emberek is – elfogadják és ily módon hasznosítani tudják a stresszhelyzetet, amely ily módon segít az agynak a fókuszálásban.

Egy másik magyar tudós, Csíkszentmihályi Mihály, a Flow-elmélet megalkotója azt állítja, hogy a kreatív embereket két alapvető tulajdonság köti össze:

– Mindannyian stressznövelő tevékenységeket végeznek, amelyek kihívás elé állítják őket és ily módon növelik a teljesítményüket,

– és ha ez megtörtént, akkor időt hagynak maguknak a regenerálódásra. Ez megelőzi, hogy kiégjenek, illetve teret ad új ötletek, felfedezések gyűjtésére.

A stressz tehát Csíkszentmihályi szerint motiváló hatással van a tanulási folyamatra, és ugyanúgy edzi az agyat, mint a testmozgás az izmokat. Sőt, maga a sport is a stresszes és pihenős szakaszok váltakozásán alapul, ideális esetben mármint. Az igazán sikeres sportolók, illetve edzőik tudatosan használják ezeket az időszakokat a teljesítmény optimalizálása érdekében.

A lényeg a lényeg: tekintsd a stresszhelyzeteket kihívásnak, feküdj rá, mint a szörfös a tarajos hullámra és aztán ne felejts el pihenőt tartani!

Azért nézd meg ezt a galériát is: