Így alakítsd át a stresszt üzemanyaggá a még jobb teljesítményért, 3 lépésben

Így alakítsd át a stresszt üzemanyaggá a még jobb teljesítményért, 3 lépésben

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

M

Mindenhol azt lehet olvasni, hogy a stressz árt az egészségnek és minél sürgősebben meg kéne szabadulnunk tőle. De az ég szerelmére, hogyan? Valószínűleg kifizetődőbb, ha megpróbáljuk inkább a hasznunkra fordítani.

A stressz ártalmas dolog, nem igaz? Gyengíti az immunrendszert, károsan hat a fizikai és mentális egészségünkre, hosszabb távon még krónikus, esetleg daganatos betegségeket okozhat. De rövid távon sem használ túl sokat: károsan befolyásolja a döntéshozó és ítélőképességünket. Mindezt számtalan kutatásban mutatták ki orvosok, pszichológusok és más szakemberek.

Csakhogy most egyikük azt állítja, hogy bármilyen rossz hatással van is ránk a stressz, a megoldás nem az, hogy elfutunk előle vagy úgy teszünk, mintha nem létezne, hanem az, hogy energiaforrássá alakítjuk át annak érdekében, hogy javuljon a teljesítményünk.

Amint megváltoztatjuk a gondolkodásunkat a stresszről, a testünk reakciói is megváltozhatnak

magyarázza Kelly McGonigal pszichológus híres TED-előadásában, amelynek lényege, hogy a nem a stressz, hanem a stressztudat az, ami a betegségeket okozhatja.

Ha túl sokáig töprengünk egyetlen problémán, ez nem csak több energiát emészt fel a szükságesnél, de az egészségünkre és a közérzetünkre is kártékonyan hat. Ez a fajta „rágódás” további negatív érzéseket is kiválthat a testünkben, vagyis kihathat az egész idegrendszerünkre.

Így érzékeli az agyunk a stresszt

A stressz az evolúció során fejlődött ki az emberben; évezredekkel ezelőtt ez tette lehetővé, hogy az agyunk készenlétben álljon az esetleges veszélyhelyzetekre. Hogy ez az éber állapot fennmaradjon, a szívünk ilyenkor hevesebben ver, a vérkeringésünk felgyorsul, ami energiát biztosít az izmainknak. A kortizol nevű stresszhormon ilyen felfokozott állapotban szabadul fel a testünkben, ami nagyon hasznos jól behatárolható, rövid időszakokban. De ha a kelleténél hosszabb időre növekszik meg a kortizolszint agysejteket pusztíthat el és gyengítheti az immunrendszerünket, ami változatos betegségekhez vezethet.

Kép
forrás: Getty Images

A stressz valódi természete, amiről kevesen beszélnek

Jó néhány kutatás tanúskodik arról, hogy sikeres sportolók és alkotó emberek, akik nyomás alatt teljesítenek a legjobban, kifejezetten keresik a stresszes szituációkat.

1934-ben Selye János fiatal magyar endokrinológusként patkánykísérletei során felfedezte, hogy egyes patkányok különböző, egyéni módszerekkel tudnak alkalmazkodni a stresszhez, illetve az azt kiváltó traumákhoz. Ez a kreatív stresszválasz tulajdonképpen azt jelenti, hogy ezek a patkányok – ahogy az emberek is – elfogadják és ily módon hasznosítani tudják a stresszhelyzetet, amely ily módon segít az agynak a fókuszálásban.

Egy másik magyar tudós, Csíkszentmihályi Mihály, a Flow-elmélet megalkotója azt állítja, hogy a kreatív embereket két alapvető tulajdonság köti össze:

– Mindannyian stressznövelő tevékenységeket végeznek, amelyek kihívás elé állítják őket és ily módon növelik a teljesítményüket,

– és ha ez megtörtént, akkor időt hagynak maguknak a regenerálódásra. Ez megelőzi, hogy kiégjenek, illetve teret ad új ötletek, felfedezések gyűjtésére.

A stressz tehát Csíkszentmihályi szerint motiváló hatással van a tanulási folyamatra, és ugyanúgy edzi az agyat, mint a testmozgás az izmokat. Sőt, maga a sport is a stresszes és pihenős szakaszok váltakozásán alapul, ideális esetben mármint. Az igazán sikeres sportolók, illetve edzőik tudatosan használják ezeket az időszakokat a teljesítmény optimalizálása érdekében.

Így tedd a stresszt a szövetségeseddé


...legalábbis ezt írja Brad Stulberg és Steve Magness a Peak Performance című önsegítő könyvükben:

1. Válaszd ki, hogy melyik képességet szeretnéd fejleszteni

Méghozzá pontosan határozd meg azt, ne ködösíts, legalább magad előtt ne.

2. Helyezd magad stressz alá.

Állítsd a fejlesztendő képességeidet kihívás elé. Az edzést (vagy a fejlesztő gyakorlatokat) úgy állítsd össze, hogy az intenzitása „neked való” legyen – ha túl nehéz, kimerülsz tőle, ha túl könnyű, unatkozni fogsz.

3. Iktass be pihenő fázisokat.

Amikor már majdnem feladnád, adj magadnak időt a pihenésre. Kapcsolódj ki teljesen másfajta tevékenységekkel, mint amiben épp fejleszted magad. Ha például zongorázni tanulsz, tarts szüneteket: menj sétálni, és utána térj vissza a gyakorláshoz. Ha félmaratonra készülsz, a futóedzéseket váltsd fel keresztedzésekkel, például jógával.

A lényeg a lényeg: tekintsd a stresszhelyzeteket kihívásnak, feküdj rá, mint a szörfös a tarajos hullámra és aztán ne felejts el pihenőt tartani!



Azért nézd meg ezt a galériát is:

Nézd meg a galériánkat> 5 kép
5 hétvégi szokás, ami segít stresszmentesíteni a következő hetedet

medium.com

Tovább olvasok
Napi horoszkóp január 20.: a Vízöntők racionalitásukról híresek, a Halak másokat szeretnének boldoggá tenni

A hét utolsó napján is érdemes a horoszkópod elolvasni, izgalmas részleteket rejtenek ugyanis az egyes csillagjegyek!

5 érzés, amit bizony a kutyád is képes érezni

Ha van kutyád, biztos tisztában vagy vele, hogy ő is lehet boldog, vagy éppen szomorú, sőt, még félhet is bizonyos dolgoktól.

Kövess minket

60%-os kedvezmény!!! Fizess elő fél évere (5 lapszám) és fél évig az InStyle-t is megkapod!

Csak 3180 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem