Test és lélek
Nem mumus már a „lyukas szív”
Lyukas szív: laikusok hívják így az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenességet. Talán nem is helyes ezzel a végtelenül ijesztő névvel illetni ezt az általában igen jól gyógyítható kórt.
2009. 01. 18. 21:49
|
A szülő megrémül, ha a gyereke beteg lesz, hát még, ha a kilyukad a szervezet motorja. Az a képzete támad, hogy végzetesen elromlik, s a nyíláson elfolyik az olaj, akarom mondani, a vér.
Pedig orvosi szempontból egyszerű és többnyire jól gyógyítható betegségről van szó. Azaz kettőről, hisz „lyuk” a szív két fontos részén: a pitvarokat, illetve a kamrákat elválasztó sövényen keletkezhet.
Mindjárt tisztázzunk néhány alapfogalmat.
A tökéletesség ára
Az emberi szív, a természet alkotta csoda, bőven lepipálja a civilizáció jelképének, egyben gyakorlati hajtóerejének nevezhető gépmotort. Tökéletességében felveheti a versenyt a klasszikus négyütemű robbanómotorral, de az atomerővel meghajtott gépekkel is. Vajon melyik motor képes akár egy évszázadon keresztül folyamatosan és mintaszerűen működni, minden „nagygenerál” nélkül, állandóan alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez? Ha kell, lassít, ha kell, belehúz, pont annyira, amennyire a szervezet igényli. Ráadásul a legkisebb energiával és a legjobb hatásfokkal működik, mint szakemberek már számtalanul bebizonyították.
Ám a tökéletességnek ára van. Miközben e bonyolult, érzékeny és sérülékeny gépezet kialakul – vagyis a magzatban fokozatosan kifejlődnek a szívüregek, a sövények és billentyűk, az aorta, a tüdőerek, a szív vérellátását biztosító koszorúserek, na meg a „drótok”: a szívben futó elektromos ingert közvetítő sejtek, szinte minden lépésnél becsúszhatnak hibák.
Talán ez az oka annak is, hogy a szívben fordul elő a leggyakrabban fejlődési rendellenesség: minden ezer újszülöttre nyolc veleszületett szívbeteg esik. Ez igen rosszul hangzik, ám a gyakorlatban a szívhibáknak csupán elenyésző része okoz valóban bajt – többségüket csak ellenőrizni és nem gyógyítani kell. Ez a „lyukas szívre” is vonatkozik.
Egy kis anatómia
Elevenítsük fel, amit az iskolai biológiaórán tanultunk a szív szerkezetéről. A szívnek négy ürege van: jobb és bal pitvar, illetve kamra. A pitvarok és kamrák ellenoldali párját falak – az úgynevezett pitvari és kamrai sövények – választják el. Ugye rémlik már? A szív akkor lesz lyukas, ha a két szívfélt – és ezzel a kis- és nagyvérkört – elválasztó a sövényeken folytonossági hiány van. Ilyenkor a vér egy része (feleslegben és feleslegesen) a balból átjut az alacsonyabb nyomású jobb szívfélbe, onnan pedig a tüdőereken át a tüdőbe. A kamrák közötti kóros összeköttetést kamrai sövényhiánynak, a pitvarok közötti kóros összeköttetést pedig pitvari sövényhiánynak nevezzük.
E betegségek súlyossága, lefolyása sok mindentől függ. Elsősorban a lyuk méretétől, helyétől és a szövődő egyéb szívhibáktól. A fejlődési rendellenességek gyakran halmozódnak, nemcsak egy szerven belül, de az egész szervezetben is. Ezért vizsgálják nagyon alaposan például ajakhasadéknál vagy vesefejlődési hibánál a szervezet egyéb részeit is. Bizonyos komplex fejlődési rendellenességeknél szinte szabályszerű a szív érintettsége. A Down-kór nevű kromoszóma-betegségben szenvedők felénél alakul ki valamilyen szívbetegség, például „lyukas szív”, sövényhiány.
A két „lyukfajta”, a kamrai és a pitvari, gyökeresen különbözik egymástól. Csak annyi bennük a közös, hogy mindkét esetben a jobb és a bal szívfél vére keveredik egymással.
VSD: kamrai sövényhiány
A VSD (ventricularis septum defektus) a leggyakoribb veleszületett szívbaj. Ezer újszülött közül kettőnél-háromnál kell kamrai sövényhiánnyal számolni.
Ellentétben alattomosabb szívbetegségekkel ezt többnyire már születéskor felfedezik. Na nem azért, mert látszik a gyereken – általában olyan kicsi az elváltozás, hogy semmilyen tünettel sem jár –, hanem mert a gyermekgyógyász szinte mindig észreveszi. Magyarországon minden újszülöttet megvizsgál orvos, így meghallják a kamrai sövényhiányra jellemző, többnyire hangos szívzörejt.
Azért nem ilyen szép a menyasszony. Sajnos a zörej nem mindig hallható a születés után azonnal. A szíven belül a végleges nyomásviszonyok csak néhány nap, esetleg egy-két hét alatt alakulnak ki, néha tehát el kell telnie ennyi időnek, mire egyértelművé válik a zörej jellege. Ezt a hangot, amit fülhallgatóval, fonendoszkóppal hall meg a gyermekorvos, a két kamra közti lyukon átáramló vér surrogása okozza. Ahogy a szíven belüli nyomásviszonyok megváltoznak, a kóros nyíláson át egyre gyorsabb – és hangosabb – lesz az áramlás.
A betegség súlyosságára és típusára utaló következtetésekhez már több szaktudás és tapasztalat kell, mert a zörej hangossága nem mindig áll egyenes arányban a súlyossággal: kis lyukon, kevés vér is áramolhat hangosan. Bármennyire durva az ilyen szívzörej, ez nyilván jobb indulatú elváltozás, és valószínűleg nem kell gyógyítani. Ugyanakkor jelentős nagyságú nyíláson néha szinte hangtalanul bugyog át sok vér, és a zörej halksága ellenére is kezelni kell a VSD-t.
A probléma észlelése után az újszülött- vagy gyermekorvos gyermekkardiológushoz irányítja a gyereket. Többnyire nem kell rohanni, mert az elváltozás nem igényel azonnali beavatkozást.
A kardiológus az EKG, esetleg a röntgen, de főleg az ultrahangvizsgálat alapján dönt. A gyakori ellenőrzéseken, a keringést támogató gyógyszer adásán kívül többnyire akkor sem tesz semmit, ha igazolódik a kamrai sövényhiány. Erre jó oka van: a kamrai sövényhiány egy része szerencsés kimenetelű, és fajtájától, méretétől, elhelyezkedésétől függően magától is beforr, de legalábbis jóval kisebb lesz. Hogy pontosan mikor, azt senki sem képes megjósolni. Lehet néhány hét-hónap, de akár év is, míg magától megoldódik a probléma.
A kamrai sövényhiányos gyerekek másik része nem ilyen szerencsés, náluk a nyílás nyitva marad. Ekkor sincs ok pánikra. Ha a lyuk nagyon kicsi, sosem kell megműteni, de általában a jelentőseb nyílásokkal is várunk, amíg a gyerek megerősödik, és a beavatkozás már nem viseli meg annyira. Ritkán, de előfordul, hogy heteknél-hónapoknál többet nem szabad várni, mert a szívhiba veszélyezteti a szívet és a tüdőt, a szervezet egészét.
A tünetek kevésbé feltűnőek, mint a felnőttkori szívbetegségekben. A csecsemők általában gyengébben etethetők, lassabban fejlődnek, gyakrabban kapnak légúti megbetegedést, tüdőgyulladást. Nem tipikus szívpanaszok ezek, de az orvosnak fel kell figyelni rájuk.
Maga a szívműtét – bár vannak veszélyei és megterheli a szervezetet –ma már rutin beavatkozásnak számít. Úgynevezett extracorporalis keringésben, szív-tüdő gép segítségével végzik. A mellkast és a szívet felnyitják, a szívverést rövid időre leállítják, a kóros összeköttetést bezárják. A néhány órás beavatkozás eredményei igen jók, a gyerekek többsége szövődmény nélkül gyógyul.
ASD: pitvari sövényhiány
Az ASD (atrialis septum defektus) újszülött korban csak akkor nem marad rejtve, ha más betegség miatt ultrahangvizsgálatot végeznek, a kamrai sövényhiánynál jóval enyhébb tüneteit ugyanis még az orvos is nehezen ismeri fel. Diagnózisa ezért néha a felnőttkorra marad. Ellentétben a kamrai sövényhiánnyal, szinte sohasem okoz keringési elégtelenséget vagy testi fejlődésben elmaradást. Az is igaz, hogy csak igen ritkán záródik magától.
A gyakori légúti fertőzés, a fejlődés lelassulása az elváltozás súlyosságára utal. Ilyenkor az orvosok korábban szánják el magukat a beavatkozásra. A pitvari sövényhiány bizonyos formáit ma már katéteres úton, tehát nyitott szívműtét nélkül zárják. A bőrön ejtett apró szúráson át az érbe vezetett katéterrel juttatják a szívbe a nyílást elzáró vékony, kinyitható fémlemezkét, az úgynevezett Amplatzer-occludert, melynek speciális összetétele hadititok: űrhajókban is alkalmazzák, és méregdrága.
Bizonyos pitvari sövényhiányt mégiscsak meg kell operálni. A műtét körülbelül annyira megterhelő, mint a kamrai sövényhiány operációja, ám műtéttechnikailag egész más. Műtét után gyakoriak a ritmuszavarok, különösen, ha a sövényhiányon kívül más szívelváltozást is meg kell oldani.
Szívzörej
A kamrai sövényhiány lehet része összetettebb szívbetegségnek, de pitvari sövényhiánnyal is szövődhet. Minden beteg elbírálása egyedi, a tennivalók a páciens aktuális státuszától függenek. Ha a diagnózis azonos a szomszéd Pistikéével, a terápia mégis más, a szülőnek nem kell reklamálnia.
A zörej egyáltalán nem jelent sövényhiányt. Sőt, lehet, hogy semmilyen szívbetegséget sem jelent. Továbbmegyek: a gyerekek felénél-harmadánál az orvosok előbb-utóbb meghallanak valamilyen szívzörejt, de ez többnyire ártalmatlan.
Egészségeseknél ezeket a zörejeket nem szervi ok, csupán a véráramlás megváltozása, a szívfalhoz, erekhez ütődése, súrlódása okozza. Ártalmatlannak, szakkifejezéssel akcidentálisnak nevezi őket a szakirodalom. De ez már egy másik történet. A lényeg, hogy már rég nem mumus a „lyukas szív”. Csupán egyike a jól gyógyuló és jól gyógyítható betegségeknek.
Pedig orvosi szempontból egyszerű és többnyire jól gyógyítható betegségről van szó. Azaz kettőről, hisz „lyuk” a szív két fontos részén: a pitvarokat, illetve a kamrákat elválasztó sövényen keletkezhet.
Mindjárt tisztázzunk néhány alapfogalmat.
A tökéletesség ára
Az emberi szív, a természet alkotta csoda, bőven lepipálja a civilizáció jelképének, egyben gyakorlati hajtóerejének nevezhető gépmotort. Tökéletességében felveheti a versenyt a klasszikus négyütemű robbanómotorral, de az atomerővel meghajtott gépekkel is. Vajon melyik motor képes akár egy évszázadon keresztül folyamatosan és mintaszerűen működni, minden „nagygenerál” nélkül, állandóan alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez? Ha kell, lassít, ha kell, belehúz, pont annyira, amennyire a szervezet igényli. Ráadásul a legkisebb energiával és a legjobb hatásfokkal működik, mint szakemberek már számtalanul bebizonyították.
Ám a tökéletességnek ára van. Miközben e bonyolult, érzékeny és sérülékeny gépezet kialakul – vagyis a magzatban fokozatosan kifejlődnek a szívüregek, a sövények és billentyűk, az aorta, a tüdőerek, a szív vérellátását biztosító koszorúserek, na meg a „drótok”: a szívben futó elektromos ingert közvetítő sejtek, szinte minden lépésnél becsúszhatnak hibák.
Talán ez az oka annak is, hogy a szívben fordul elő a leggyakrabban fejlődési rendellenesség: minden ezer újszülöttre nyolc veleszületett szívbeteg esik. Ez igen rosszul hangzik, ám a gyakorlatban a szívhibáknak csupán elenyésző része okoz valóban bajt – többségüket csak ellenőrizni és nem gyógyítani kell. Ez a „lyukas szívre” is vonatkozik.
Egy kis anatómia
Elevenítsük fel, amit az iskolai biológiaórán tanultunk a szív szerkezetéről. A szívnek négy ürege van: jobb és bal pitvar, illetve kamra. A pitvarok és kamrák ellenoldali párját falak – az úgynevezett pitvari és kamrai sövények – választják el. Ugye rémlik már? A szív akkor lesz lyukas, ha a két szívfélt – és ezzel a kis- és nagyvérkört – elválasztó a sövényeken folytonossági hiány van. Ilyenkor a vér egy része (feleslegben és feleslegesen) a balból átjut az alacsonyabb nyomású jobb szívfélbe, onnan pedig a tüdőereken át a tüdőbe. A kamrák közötti kóros összeköttetést kamrai sövényhiánynak, a pitvarok közötti kóros összeköttetést pedig pitvari sövényhiánynak nevezzük.
E betegségek súlyossága, lefolyása sok mindentől függ. Elsősorban a lyuk méretétől, helyétől és a szövődő egyéb szívhibáktól. A fejlődési rendellenességek gyakran halmozódnak, nemcsak egy szerven belül, de az egész szervezetben is. Ezért vizsgálják nagyon alaposan például ajakhasadéknál vagy vesefejlődési hibánál a szervezet egyéb részeit is. Bizonyos komplex fejlődési rendellenességeknél szinte szabályszerű a szív érintettsége. A Down-kór nevű kromoszóma-betegségben szenvedők felénél alakul ki valamilyen szívbetegség, például „lyukas szív”, sövényhiány.
A két „lyukfajta”, a kamrai és a pitvari, gyökeresen különbözik egymástól. Csak annyi bennük a közös, hogy mindkét esetben a jobb és a bal szívfél vére keveredik egymással.
VSD: kamrai sövényhiány
A VSD (ventricularis septum defektus) a leggyakoribb veleszületett szívbaj. Ezer újszülött közül kettőnél-háromnál kell kamrai sövényhiánnyal számolni.
Ellentétben alattomosabb szívbetegségekkel ezt többnyire már születéskor felfedezik. Na nem azért, mert látszik a gyereken – általában olyan kicsi az elváltozás, hogy semmilyen tünettel sem jár –, hanem mert a gyermekgyógyász szinte mindig észreveszi. Magyarországon minden újszülöttet megvizsgál orvos, így meghallják a kamrai sövényhiányra jellemző, többnyire hangos szívzörejt.
Azért nem ilyen szép a menyasszony. Sajnos a zörej nem mindig hallható a születés után azonnal. A szíven belül a végleges nyomásviszonyok csak néhány nap, esetleg egy-két hét alatt alakulnak ki, néha tehát el kell telnie ennyi időnek, mire egyértelművé válik a zörej jellege. Ezt a hangot, amit fülhallgatóval, fonendoszkóppal hall meg a gyermekorvos, a két kamra közti lyukon átáramló vér surrogása okozza. Ahogy a szíven belüli nyomásviszonyok megváltoznak, a kóros nyíláson át egyre gyorsabb – és hangosabb – lesz az áramlás.
A betegség súlyosságára és típusára utaló következtetésekhez már több szaktudás és tapasztalat kell, mert a zörej hangossága nem mindig áll egyenes arányban a súlyossággal: kis lyukon, kevés vér is áramolhat hangosan. Bármennyire durva az ilyen szívzörej, ez nyilván jobb indulatú elváltozás, és valószínűleg nem kell gyógyítani. Ugyanakkor jelentős nagyságú nyíláson néha szinte hangtalanul bugyog át sok vér, és a zörej halksága ellenére is kezelni kell a VSD-t.
A probléma észlelése után az újszülött- vagy gyermekorvos gyermekkardiológushoz irányítja a gyereket. Többnyire nem kell rohanni, mert az elváltozás nem igényel azonnali beavatkozást.
A kardiológus az EKG, esetleg a röntgen, de főleg az ultrahangvizsgálat alapján dönt. A gyakori ellenőrzéseken, a keringést támogató gyógyszer adásán kívül többnyire akkor sem tesz semmit, ha igazolódik a kamrai sövényhiány. Erre jó oka van: a kamrai sövényhiány egy része szerencsés kimenetelű, és fajtájától, méretétől, elhelyezkedésétől függően magától is beforr, de legalábbis jóval kisebb lesz. Hogy pontosan mikor, azt senki sem képes megjósolni. Lehet néhány hét-hónap, de akár év is, míg magától megoldódik a probléma.
A kamrai sövényhiányos gyerekek másik része nem ilyen szerencsés, náluk a nyílás nyitva marad. Ekkor sincs ok pánikra. Ha a lyuk nagyon kicsi, sosem kell megműteni, de általában a jelentőseb nyílásokkal is várunk, amíg a gyerek megerősödik, és a beavatkozás már nem viseli meg annyira. Ritkán, de előfordul, hogy heteknél-hónapoknál többet nem szabad várni, mert a szívhiba veszélyezteti a szívet és a tüdőt, a szervezet egészét.
A tünetek kevésbé feltűnőek, mint a felnőttkori szívbetegségekben. A csecsemők általában gyengébben etethetők, lassabban fejlődnek, gyakrabban kapnak légúti megbetegedést, tüdőgyulladást. Nem tipikus szívpanaszok ezek, de az orvosnak fel kell figyelni rájuk.
Maga a szívműtét – bár vannak veszélyei és megterheli a szervezetet –ma már rutin beavatkozásnak számít. Úgynevezett extracorporalis keringésben, szív-tüdő gép segítségével végzik. A mellkast és a szívet felnyitják, a szívverést rövid időre leállítják, a kóros összeköttetést bezárják. A néhány órás beavatkozás eredményei igen jók, a gyerekek többsége szövődmény nélkül gyógyul.
ASD: pitvari sövényhiány
Az ASD (atrialis septum defektus) újszülött korban csak akkor nem marad rejtve, ha más betegség miatt ultrahangvizsgálatot végeznek, a kamrai sövényhiánynál jóval enyhébb tüneteit ugyanis még az orvos is nehezen ismeri fel. Diagnózisa ezért néha a felnőttkorra marad. Ellentétben a kamrai sövényhiánnyal, szinte sohasem okoz keringési elégtelenséget vagy testi fejlődésben elmaradást. Az is igaz, hogy csak igen ritkán záródik magától.
A gyakori légúti fertőzés, a fejlődés lelassulása az elváltozás súlyosságára utal. Ilyenkor az orvosok korábban szánják el magukat a beavatkozásra. A pitvari sövényhiány bizonyos formáit ma már katéteres úton, tehát nyitott szívműtét nélkül zárják. A bőrön ejtett apró szúráson át az érbe vezetett katéterrel juttatják a szívbe a nyílást elzáró vékony, kinyitható fémlemezkét, az úgynevezett Amplatzer-occludert, melynek speciális összetétele hadititok: űrhajókban is alkalmazzák, és méregdrága.
Bizonyos pitvari sövényhiányt mégiscsak meg kell operálni. A műtét körülbelül annyira megterhelő, mint a kamrai sövényhiány operációja, ám műtéttechnikailag egész más. Műtét után gyakoriak a ritmuszavarok, különösen, ha a sövényhiányon kívül más szívelváltozást is meg kell oldani.
Szívzörej
A kamrai sövényhiány lehet része összetettebb szívbetegségnek, de pitvari sövényhiánnyal is szövődhet. Minden beteg elbírálása egyedi, a tennivalók a páciens aktuális státuszától függenek. Ha a diagnózis azonos a szomszéd Pistikéével, a terápia mégis más, a szülőnek nem kell reklamálnia.
A zörej egyáltalán nem jelent sövényhiányt. Sőt, lehet, hogy semmilyen szívbetegséget sem jelent. Továbbmegyek: a gyerekek felénél-harmadánál az orvosok előbb-utóbb meghallanak valamilyen szívzörejt, de ez többnyire ártalmatlan.
Egészségeseknél ezeket a zörejeket nem szervi ok, csupán a véráramlás megváltozása, a szívfalhoz, erekhez ütődése, súrlódása okozza. Ártalmatlannak, szakkifejezéssel akcidentálisnak nevezi őket a szakirodalom. De ez már egy másik történet. A lényeg, hogy már rég nem mumus a „lyukas szív”. Csupán egyike a jól gyógyuló és jól gyógyítható betegségeknek.
|
Kommentek
Ajánlott cikkek ebben a témában
Állítólag hatalmas pénzekért tervezik elárverezni a moszkvai cirkusz csimpánzának a 90-es években készült polaroid fotóit.
2013. 05. 21. 12:21A HEROSZ Budapesti Állatotthona szeretettel vár minden két- és négylábú érdeklődőt június 1-jén a már hagyományosnak számító nyílt napjára.
2013. 05. 21. 12:04Interjú Dr. Dank Magdolnával, a Semmelweis Egyetem docensével.
2013. 05. 21. 10:512013. 05. 21. 10:51
Mi volt Angelina döntésének hátterében?Interjú Dr. Dank Magdolnával, a Semmelweis Egyetem docensével.
2013. 05. 16. 14:20
Lendülj formába a bikiniszezonra!Összegyűjtöttük a legjobb és leghatékonyabb kényeztető testkezeléseket!
2013. 05. 15. 09:05
Gombóc Artúr, gyere, fogyjunk együtt!Soha annyi túlsúlyos gyerek és kövér ember nem élt még a Föld gazdagabb felén, mint manapság.
2013. 05. 10. 15:30
Nassolj bűntudat nélkül!Olyan finomságokat mutatunk, amelyektől garantáltan nem ugrik ki a mérleg nyelve.
2013. 05. 06. 12:52
Eddz velünk tricepszre!Szakértőnk szerint a tricepsz látványos szépítéséhez már heti háromszor 15 perc gyakorlatozás is elég lehet.
