Az egyik – mindegyik! – szerv működése hat a másikra. Akkor is, ha rosszul funkcionál. Hiszen a betegségek sem korlátozódnak egyetlen testrészre, sőt, a patológiás folyamatok erősíthetik, súlyosbíthatják egymást. A tüdőgyulladás megterheli a szívet és az érrendszert, a vesekővel járó étvágytalanság, hányás miatt kiszáradhatunk. Ha a szív koszorúerei meszesednek, nagy valószínűséggel károsodik a vérellátás más szervekben is, például az agy verőereiben, ahol ennek következménye akár sztrók, agyvérzés is lehet.
Azért akadnak furcsa, néha kifejezetten talányos egybeesések. A laikus közvélemény még csak most kezd rádöbbenni arra a szakmában több évtizede ismert tényre, hogy az emésztőrendszer egyik leggyakoribb megbetegedése, a GOR (gastrooesophagealis reflux), magyarítva: refluxbetegség, azaz a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása, kiválthatja vagy súlyosbíthatja az asztma tüneteit.
Hogy megértsük ezt a tudományosan máig sem teljes mértékben feltárt ok-okozati összefüggést, foglaljuk össze röviden, mit tudunk-e két betegségről.

Asztma
Ahhoz képest, hogy milyen gyakori, meglepően hiányosak az ismereteink a kórról. Pedig igazi népbetegség, hisz felmérések szerint a felnőtt amerikai lakosság 5 százaléka, a magyar gyerekeknek pedig 2,5 százaléka asztmás. A betegek száma világszerte nő, különösen a fejlett országokban, ahol egyre több az allergén, azaz az allergiás reakciót kiváltó anyag. Statisztikák szerint a gyermekkori asztmások száma tíz év alatt 50 százalékkal nőtt (ebben persze az is közrejátszhat, hogy egyre pontosabb a diagnózis, tehát egyre több beteg kerül orvoshoz, de az asztma terjedésének üteme így is ijesztő).
Jellemző, hogy még a betegség meghatározása körül is viták dúlnak, ami arra utal, hogy ennél a fulladással járó tüdőbetegségnél még most sem vagyunk teljesen tisztában a kiváltó kórélettani mechanizmussal. Abban azért szakmai konszenzus alakult ki, hogy az asztma krónikus gyulladásos kór, mely a hörgők fokozott légúti érzékenységéhez vezet. Ennek következménye a különböző mértékű légúti szűkület, a főleg éjszaka vagy kora hajnalban fellépő fulladás. A hörgők beszűkülését több kórélettani folyamat együtt váltja ki. Ezek, némileg leegyszerűsítve: a légutak nyálkahártyájának duzzanata, simaizmának görcsös összehúzódása, a sűrűbb nyák, valamint ezek együttes hatása.
Bár a betegség (ma még) nem gyógyítható meg, szerencsére a beteg tünet- és panaszmentessé tehető, mert kitűnő gyógyszereket, helyi hatású spray-ket, elnyújtott hatású tablettákat fejlesztettek ki. Azt is tudni kell, hogy ezek csak akkor hatásosak, ha folyamatosan szedik őket.

Reflux
A GOR még gyakoribb, mint az asztma. Magyarországon minden harmadik embernek, a precíz statisztikák hazájában, az Egyesült Államokban pedig a lakosság 35 százalékának volt már gyomorégése, amelyet az okozott, hogy gyomorsava visszaáramlott a nyelőcsőbe. A nyelőcső záróizma nem működik tökéletesen, a savas gyomornedv a nyelőcső alsó harmadába kerül, és irritálja, súlyosabb esetben kimarja az adott területet, amivel égő fájdalmat okoz.
A gyomorégés, a reflux, önmagában még nem betegség, hisz mindenkivel, még egészségeseknél is előfordul néha. Ám ha rendszeresen visszatér és más tünetek is kísérik – émelygés, savas büfögés, gyomortáji fájdalom, de akár megmagyarázhatatlan köhögés, mellkasi szorítóérzés, rekedtség stb. is –, akkor bizony komolyabban kell venni. Annál is inkább, mert ez a betegség (is) életre szóló kezelést, törődést igényel.
Tudjuk, hogy vannak hajlamosító tényezők: a panaszokat nemcsak a nehéz, bőséges gyomorsavtermelést beindító étkezés (többek között zsír, alkohol, csokoládé fogyasztása), de az elhízás, a terhesség, sőt még a túl szűk öltözet is súlyosbíthatja. Viszont jól gyógyítható: bázisterápiának gyomorsavképződést csökkentő, úgynevezett H2 blokkolókat adnak, de legalább ilyen fontos, hogy gyakran együnk keveset, és kerüljük a fűszeres, zsíros ételeket. Az éjjel ránk törő panaszokat mechanikusan is csökkenteni lehet – például nagyobb párnákkal, a fejrész megemelésével.

Asztma + reflux
És akkor térjünk rá az esetek 50–90 százalékában egyszerre fellépő két kórra, és arra, hogy a GOR hogyan befolyásolja az asztmát. Úgy tűnik, nem olyan egyszerűen, mint korábban gondolták. Logikus volna minden bajt a visszaáramló, majd apránként és hosszasan a légutakba kerülő gyomorsavra visszavezetni – a jelenséget orvosi kifejezéssel mikroaspirációnak nevezik –, amely erősíti az asztma gyulladásos folyamatait, fokozza a hörgők görcskészségét, és ezzel súlyosbítja nehézlégzést. Ám a képlet nem ilyen egyszerű.
Számos állatkísérlet bizonyította, hogy asztmásoknál a GOR a teljes immunrendszerre is hat. Egy bizonyos Dr. Shu Lin, az amerikai Duke Egyetem sebészeti és immunológus adjunktusa egerek tüdejét mesterségesen allergizálta, asztmássá tette őket. A szerencsétlen kísérleti állatok tüdejébe aztán – a kontrollcsoportként szolgáló egészséges rágcsálókkal egyetemben – kis mennyiségű gyomorsavat lélegeztetett be, méghozzá folyamatosan, két hónapon keresztül. Azaz még „GOR-ossá” is tette az állatokat. Kiderült, hogy a tüdőbeteg csoportban markáns immunválasz is fellépett (megnőtt az úgynevezett 2-es típusú T-helper immunsejtek száma), a kontrollcsoport példányaiban viszont nem. Azaz a GOR nemcsak mechanikusan hat az asztmások légútjaira, de súlyosabb immunreakciót is beindít. Ám maguk a kutatók is óvatosságra intettek. Csak annyit mondtak, hogy egereknél a GOR súlyosbíthatja a tüdőbetegséget. Az információ azonban megerősítette azt a nézetet – és pozitív gyakorlati tapasztalatot –, hogy ha jól gyógyítjuk a GOR-t, az asztma is javulni fog!

Mit mond a gyerekgyógyász?
Dr. Uhereczky Gábor gyermek-tüdőgyógyász főorvos ennél is tovább megy. Azt hangsúlyozza, hogy maga a jól megválasztott GOR elleni kezelés, az úgynevezett antireflux-terápia megerősítheti (vagy éppen elvetheti) a diagnózist és a két kórkép kapcsolatát. Ehhez tudni kell, hogy kisgyerekeknél normálisan is előfordul egy kevés gyomortartalom-visszaáramlás, amit ruminációnak neveznek. Ez még nem GOR. Ha azonban egy fulladós gyereknek a GOR elleni kezelés jelentősen csökkenti a légúti panaszait, és hatására ritkábban, enyhébb formában lép fel nehézlégzés, az perdöntő lehet, és megerősíti azt a nézetet, hogy ilyenkor nemcsak a tüdőre, de az emésztőrendszerre is ható szerekkel érdemes gyógyítani az asztmát.

Persze az asztmát egyébként is illik optimálisan, személyre szabottan gyógyítani, illetve a gyógyszereket individuálisan megválasztani. Ha ugyanis figyelmetlenül, rosszul kezeljük a nehézlégzést, az a GOR-ra, a refluxbetegségre is visszahat, mert fokozza a visszaáramlásos panaszokat. Ennek fő oka az, hogy a fulladás ellen használt szerek egy része nemcsak a hörgők simaizmát ernyeszti el, de óhatatlanul ellazítja a nyelőcső záróizmait is. Minél gyakrabban szorulunk erre a típusú gyógyszerre az asztmás roham kezelésénél, annál gyakrabban kerül(het) gyomorsav a nyelőcsőbe. Ezzel szemben ha jól állítottuk be az asztmát megelőzni képes gyógyszereket, akkor ritkábban lesz szükség a nehézlégzést azonnal csökkentő – de a GOR-os panaszokat fokozó – asztmaellenes gyógyszerekre.
Ugye milyen dialektikusan összefügg minden mindennel? Ezért szép és nehéz feladat a gyógyítás. Sohasem egy szervet, még csak nem is egy betegséget – hanem az egész embert gyógyítjuk. Ha kell, gyomorsavcsökkentő szerekkel az asztmát.

Szöveg: Dr. Nemes János. Éva, 2008. november. Minden jog fenntartva.