Füstbe ment terv?

Egy távoli nagybátyám a családi legenda szerint még húsz évvel aztán is, hogy leszokott a dohányzásról, mindig hordott a mellényzsebében egy pakli cigarettát. „Dohányos vagyok, csak most épp nem gyújtok rá” – mondta a kíváncsiskodóknak. Nem járt messze az igazságtól.

A füst kell vagy a nikotin?
A szakirodalom a dohányzás két alapvető típusát különíti el, bár természetesen sokan az átmeneti zónába sorolhatók. Az egyik típus a nikotinista, akinek a nikotinéhség csillapítása adja a legfőbb motivációt. Percekkel a reggeli ébredés után rágyújt, és az első fél órában még egy-két szálat elszív, hogy az éjjel kiürült szert pótolja. Betegség, súlyosabb esetben terhesség esetén sem tud lemondani a dohányról, legfeljebb valamivel ritkábban gyújt rá. Hosszú előadás, repülőút során szenvedést okoz neki a cigaretta hiánya.
A másik típus a habituális dohányos. Őt inkább a beidegződés, a megszokott helyzetek késztetik füstölésre. A munkahelyi cigarettaszünetekben a többiekkel tart, de hétvégén nem szükséges rágyújtania. Alkalmanként órák, napok is kimaradhatnak nála, de egy megfelelő hangulati helyzetben akár több szálat is elszív, mint a rendszeresebben pöfékelő nikotinista.
A két csoport közül látszólag a nikotinisták kötődnek erősebben a dohányhoz, mégis az ő körükben nagyobb a sikeres leszokási kísérletek aránya. A nikotinfüggőket ugyanis annyira megviselik az elvonási tünetek, hogy erre emlékezve legközelebb jobban meggondolják, rágyújtsanak-e, és ezáltal hiábavalóvá tegyék addigi erőfeszítéseiket. A habituális dohányosok amúgy is könnyen kihagynak egy-két napot, emiatt az ő életükbe könnyebben visszaszivárog a cigaretta, mondjuk egy kellemes társasági borozás közben.

Tervezett leszokás
Számos leszokást segítő módszer ismeretes, ami azt mutatja, hogy egyik sem tökéletes igazán. Sőt, be kell vallanunk, hogy a dohányosok leszokási kísérletei még annál is kisebb százalékban sikerülnek, mint a keménydrogfüggőkéi. Ebben szerepet játszik a dohányzás társadalmi megítélése, mely ugyan sokat romlott az elmúlt húsz évben, de még mindig alapvetően a tolerancia jellemzi. Emellett az is nehezíti a leszokást, hogy a káros következmények kevéssé kézzelfoghatók: a súlyos szövődmények egyszer valamikor talán ki fognak alakulni, ám a cigi MOST kell.
A sikeres leszokás első és legfontosabb feltétele az a vágy, hogy az illető megszabaduljon a dohányzástól. Sajnos sokan a már kialakult betegségek hatására döntik csak el, hogy hátat akarnak fordítani káros szenvedélyüknek – kevesen vannak, akiket az egyébként egyre színesebb tájékoztatás győz meg. Motiváló tényező lehet a dohány ára és a higiénés következmények. Ingadozó, bátortalan embertársainkat a veszélyek hangsúlyozásával, pozitív példák bemutatásával győzködhetjük. Valószínűleg a legtöbb sikeres leszokó szívesen beszél élményeiről a még dohányzóknak.

A leszokás ritkán spontán elhatározás következménye, érdemes előre megtervezni.
1. Tűzzük ki a leszokás napját. Ez ne legyen túl közeli időpont, hogy fel tudjunk rá készülni, de túl távoli sem, nehogy komolytalanná váljon a dolog. Nagyjából egy hónap tűnik ideálisnak. Ettől a naptól kezdve nem dohányzunk. A fokozatos leszokás nem szokott sikerülni, egyik napról a másikra kell letennünk a cigarettát.
2. Az egy háztartásban élők törekedjenek összehangolni a leszokást. Ám ha nem sikerül meggyőzni a másikat, vágjunk bele egyedül.
3. Jelentsük be környezetünkben jó előre, hogy felhagyunk a dohányzással. Sokan nem merik ezt a lépést megtenni, félvén az esetleges kudarcot követő elnéző mosolyoktól, pedig rengeteget használ, ha a barátok, munkatársak nem kínálnak, és a drukkerek is a segítségünkre lehetnek.
4. Távolítsunk el minden segédeszközt (hamutartó, öngyújtó, dohánymárka-feliratos tárgyak) a környezetünkből.
5. Gondoljuk át a leggyakoribb helyzeteket, ahol dohányozni szoktunk, és kerüljük őket. Talán pont egycigarettányira van az első buszmegálló – menjünk másik úton egy másik megállóhoz. Talán megvan a jó öreg hokedli a konyhasarokban, ahol mindig pöfékelni szoktunk – ne restelljük akár átrendezni a konyhát, hogy ne jusson eszünkbe rágyújtani (amúgy is eleget fogunk gondolni rá). Egy lakásfelújítás, egy költözés, egy munkahelyváltás, egy új autó kiváló apropó lehet.
6. Jutalmazzuk magunkat. Tegyük félre a cigarettára szánt pénzt, tervezzük meg, hogy milyen régen vágyott dolgokra fogjuk költeni. Hosszú listát írhatunk, hiszen fejenként évi 100–200 ezer forintról van szó!

Más örömforrások keresése
Ha a dohányos rágyújt, agyában endorfinok képződnek, illetve a nucleus accumbens nevű területen dopamin szabadul fel. Ezek a kémiai történések az örömérzet fontos elemei. Ám az endorfinok, a dopamin termelését más módszerekkel is elő lehet idézni. Az evéssel vigyázni kell, a gyakoribbá váló nassolás miatt a leszokók egy része meghízik. Célszerű a rendszeres testmozgásra, a szabadidős tevékenységekre, a kiegyensúlyozott szexuális életre alapozni. Mindebből következik, hogy a leszokást érdemes viszonylag nyugalmasabb magánéleti helyzetben (például nyaraláskor) elkezdeni.

Mágneses rezonancia
Bár a módszer tudományos alapjait nem fektették le megnyugtatóan, és az eredmények statisztikai feldolgozása is hagy kívánnivalót maga után, sokan szoknak le mágneses terápia segítségével. Nem tudjuk, ebben mekkora része van a hitnek, a placebo-effektusnak, de siker esetén ez mindegy is: a fő a füstmentes élet.

Fülakupunktúra
A több ezer éves távol-keleti módszert függőségek kezelésére is használják. Több adat szól a módszer hatásossága mellett kokain- és heroinelvonás esetén, és dohányosok kezelésére is vannak próbálkozások. Perdöntő tudományos bizonyítékok itt sincsenek, de mivel kevés a mellékhatás, a jó akupunktúrás szakemberre nyugodtan rábízhatjuk magunkat.

Gyógyszeres segítség
A nikotinpótlást elsősorban a nikotinista típusba tartozóknak ajánljuk, az ő körükben mintegy másfélszeresére növeli a siker esélyét. A módszer lényege, hogy két részre bontjuk a leszokást: az első fázisban a füstöt hagyjuk el, de rágógumi, cukorka vagy tapasz formájában fenntartjuk a nikotinszintet, majd a gyógyszert fokozatosan elhagyva megszabadulunk attól is. A nikotinpótló szerek megfelelő adagját nehéz meghatározni, egy rágógumi mintegy 4–6 szál cigarettának felel meg, emiatt akár nikotinmérgezést is lehet tőle kapni. (Nem baj, az undor segíteni fog.) A nikotinpótlókkal, főleg a tapasszal az a baj, hogy sokkal lassabban szabadul fel a nikotin belőlük, mint a cigarettából, emiatt az elsősorban reggel tapasztalt katartikus kielégülésérzés elmaradhat.
Az elvonási tünetek ideje alatt hetekig levert, kedvetlen lehet az érintett, gondolatai a cigaretta hiánya körül forognak. Nem szabad restelkedni, ha orvos segítségét kérjük: antidepresszáns átmeneti szedése ugyanis átlendítheti a szenvedőt a legnehezebb időszakon.
2007 elején új gyógyszer került a hazai piacra. Hatóanyaga, a vareniciklin a nikotinreceptorokat ingerli, ezáltal cigaretta hiányában sincsenek elvonási tünetek. Emiatt jelentős testi szenvedés nélkül száműzhetjük az életünkből a cigarettát a körülbelül három hónapos kezelés során. Magyarországon még kevés tapasztalat van a gyógyszerrel, de a külföldi adatok igen biztatóak.

Testünk szereti, ha kényeztetjük
Minden pozitív irányú életmódváltoztatás egy nehéz átmeneti időszakkal kezdődik, de biológiai funkcióink hamar alkalmazkodnak az új helyzethez. A dohányzás elhagyásakor hamarosan felszabadulnak csaknem elfelejtett képességeink. Szaglásunk, ízlelésünk kifinomul, a szűnni nem akaró köhögés pár hét alatt elmúlik. Fizikai teljesítőképességünk hamarosan növekedni kezd, légzésünk megtisztul. Önbecsülésünk, hangulatunk is javulhat, hiszen tényleg nagy próbát álltunk meg.

HASZNOS HONLAPOK
ı www.oefi.hu/color
A legnagyobb hazai, leszokást támogató programot az Országos Egészségfejlesztő Intézet szervezi. Érdemes a kiadványaikat is olvasni.
ı www.tudobeteg.hu
ı www.tudobeteg.hu/kiemelt/dohanyzas/leszokas.html
ı www.dohanyzas.lap.hu
ı www.tudogyogyasz.lap.hu
A legnagyobb – szakmai anyagokat, személyes élményeket is tartalmazó – gyűjtemény a leszokásról.

MEGDÖBBENTŐ TÉNYEK
ı A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente közel 30 000 ember hal meg Magyarországon. (Ez az összes haláleset 20 százaléka.)
ı A dohányosok átlagosan nyolc évvel hamarabb halnak meg, mint nemdohányzó társaik.
ı A kardiovaszkuláris megbetegedések (szívinfarktus, stroke, perifériás érbetegségek) és a légzőszervi betegségek (elsősorban a tüdőrák és a COPD, vagyis a  krónikus obstruktív tüdőbetegség) az összes, dohány­zás okozta megbetegedés háromnegyedét teszik ki.

Szöveg: Dr. Eörsi Dániel, fotó: Safa. Ez a cikk az Éva 2007. decemberi számában jelent meg először. Minden jog fenntartva.

« vissza

Kommentek