Koraszülés fenyeget

Ismert tény, hogy minél korábban jön egy bébi a világra, annál kisebb az esélye az életben maradásra, és annál nagyobb valószínűséggel szenved valamilyen maradandó károsodást.

Leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy míg a 32. terhességi hét előtti szülések nagyon kockázatosak, az ez utániak alacso­nyabb kockázatúnak minősíthetőek. A közelmúltban komoly média­visszhangot kapott egy 24. héten világra jött koraszülött esete, aki néhány hónapos kórházi kezelés után makkegész­ségesen távozott otthonába. Sajnos ez inkább kivételnek szá­mít. A 24–28. héten bekövetkező esetek jelentős részében a szak­értelem, a gondosság és a kis beteg­re költött milliók, tíz­milliók sem segítenek, a koraszülött nem – vagy csak maradandó károsodásokkal – marad életben. A 32. és különösen a 34. hét után már egész más a helyzet: hála a kor­szerű terápiás eljárások­nak, az újszülött többnyire egészséges tagja lesz a családnak.

Hatékony vizsgálat
A koraszülés jelentősége miatt világszerte intenzív kutatás folyik a korai felismerés, a hatékony megelőzés és kezelés érdekében. Az ok sokszor nem ismert, bár léteznek olyan tényezők, amelyek növelik a kockázatot. Ezek közé sorolható többek között az iker­terhesség vagy a méhszájon végzett korábbi műtét. A korábbi koraszülés is fokozza egy újabb ilyen eset veszélyét.
A magas rizikójú páciensek kiszűrésére egyre finomodó és pon­tosabb módszerek válnak ismertté és elérhetővé. A kórelőzmé­nyen kívül a hüvelyi ultrahangvizsgálat a legfontosabb eszköz. A magyar gyakorlatban még nem terjedt el a magzati fibrino­nectin-vizsgálat, amely a legújabb kutatások szerint a koraszülés előrejelzésének – a hüvelyi ultrahangvizsgálattal együtt – a legha­tékonyabb módja. A magzati fibrinonectin mintegy ragasztóként helyezkedik el a lepény és a méh között, s a terhesség során végig kimutatható a méhnyakváladékban. Alacsony kockázatú terhesség esetén a 22. hét után a szintje 50 nanogramm/milliliter alatt marad, fenyegető koraszülés esetén azonban ez az érték emel­kedik. Így a 22–24. héten végzett magzati fibrinonectin-meg­határozás hasznos eszköz a koraszülés tekintetében.

Megnyugtatás
A magas kockázatú csoportba sorolt pácienseket természetesen érdemes kezelni, illetve alaposan figyelni a terhességük lefolyá­sát. Legalább ilyen fontos azonban, hogy az alacsony kockázatú terheseket ne kezeljük. Ha egy terhes nő méhösszehúzódásokat érez, még egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben szülni fog. Fenyegető koraszülésről csak akkor beszélhetünk, ha a méh­tevékenység méhszájtáguláshoz vagy méhszájrövidüléshez is vezet. Ez utóbbi kettő egy egyszerű hüvelyi ultrahangvizsgálattal kizárható vagy bizonyítható. Ha egy terhes nő méhszája zárt és 1,5 centiméternél hosszabb, akkor az egy héten belül be­következő koraszülés esélye kevesebb egy százaléknál.
A saját gyakorlatomban a hüvelyi ultrahangot nemcsak azért tar­tom lényegesnek, mert korszerű, pontos és nélkülözhetetlen a fe­nye­gető koraszülés diagnosztikájában, hanem azért is, mert a páciens előtt is teljesen egyértelmű. Ha a monitoron meg­muta­tom a zárt, hosszú méhszájat, a kismamák az esetek jelen­tős ré­szében megnyugodnak, a koraszüléstől való szoron­gásuk meg­szűnik és belátják, hogy nincs szükség semmilyen terá­piára.

Ágynyugalom helyett
A fenyegető koraszülés, illetve a koraszülés tekintetében magas kockázatú terhesek kezelése az utóbbi időben jelentősen meg­változott. A korábban gyakran alkalmazott eljárásokról kiderült, hogy teljesen hatástalanok és még veszélyesek is lehetnek. Hadd emeljek ki kettőt. Az egyik a magnézium, amelyről be­bizonyosodott, hogy nem segít megelőzni a koraszülést vagy késleltetni a szülést, ugyanakkor használata anyai és magzati mellékhatásokkal járhat. A másik az ágynyugalom, amely nem csökkenti a koraszülés esélyét, viszont stresszt, vénás trombózist és anyai izomatrófiát (nem használat miatt kialakuló izomsorvadást) okozhat. Ikerterheseknél végzett felmérés szerint az ágynyugalom nemhogy csök­kenti, hanem növeli a koraszülés kockázatát.
A szülészeten belül legprofesszionálisabbnak tartott köz­pont és továbbképző intézet, a Londonban székelő Fetal Medicine Foundation honlapján egy jópofa til­tótábla látha­tó: egy keresztben áthúzott ágy. Azaz fe­nye­gető kora­szülés esetén ne fektesd ágyba a terhest.

Amit tenni kell
Ha nem magnézium és ágynyugalom, akkor mi a helyes el­járás? A terápia szempontjából élesen külön kell választani a nagy kockázatú és a valódi fenyegető koraszülés esetét.
Amikor a koraszülésnek nagy a kockázata, de még nem be­­szél­hetünk fenyegető koraszülésről, eredményes lehet a terhességet védő, úgynevezett progeszteron hormon adá­sa, illetve a terhes gondos megfigyelése, ami a fenyegető koraszülés jeleinek azonnali felismerését teszi lehetővé. Egyéb kiegészítő kezelés – például a méh­összehúzódásokat csökkentő gyógyszer, folsav, vitami­nok – ebben az esetben nem hatásos. Ha a fenyegető kora­szülés gyanúja felmerül, a legfontosabb annak el­döntése, hogy valódi fenyegető koraszüléssel vagy csak fokozott méhaktivitással állunk-e szemben. Erre a megfe­le­lő diagnosztikus eljárás a hüvelyi ultrahang és a magzati fibrino­nectin-vizsgálat. Az utóbbi eset­ben a terhes semmi­lyen kezelést nem igényel.
Valódi fenyegető koraszülés esetén indokolt a beavatkozás. A rendelkezésünkre álló kezelési módok közül egyik sem a koraszülés okát, hanem csak tüneteit ke­zeli. A terápia leg­főbb célja, hogy a magzati tüdő érését – az annak felületén kialakuló, felületaktív anyag ter­melődését – elérjük. Ez az anyag képes arra, hogy az első levegővételek után az újszülött tüdejének léghólyagocskáit kipányvázza, és a gázcsere megkezdődjön. A felületaktív anyag magá­tól csak az érett terhességben jelenik meg, ter­melődését azonban szteroiddal serkenthetjük. A szteroid megfelelő hatásához a beadás után néhány napnak el kell telnie. A fenyegető koraszülés kezelésének legfonto­sabb mo­mentuma, hogy a szülés bekövetkeztét legalább két nap­pal késleltetni tudjuk. Erre vannak hatásos készítményeink, amelyek a méh aktivitásának csökkentésé­vel fejtik ki hatásu­kat. A kezelést kórházi körülmények között kell végezni. Az újszülött egészség- és életkilátásai szempontjából meg­határozó, hogy a koraszülés hol zajlik. Ezek a kilátások azokban az intézetekben a legjobbak, amelyeknek megvan a megfelelő újszülött intenzív terápiás hátterük.

Szerző: Dr. Csemely Gyula, fotó: photolibrary.com
Ez a cikk a 2011. évi áprilisi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.

« vissza

Kommentek