Légy képben az olimpiákról!

Légy képben az olimpiákról!

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

M

Megjelent a Magyar olimpiai sikerek 1896-2012 Athéntól Londonig!

168 olimpiai bajnoki cím – 486 olimpiai érmes helyezés – 295 olimpiai bajnok!

A labdarúgó Európa-bajnokság már megalapozta a hangulatot az augusztus 6.-án, magyar idő szerint éjfélkor kezdődő XXXI. Nyári Olimpiai Játékokra, amelyet idén Rio de Janeiróban, a Maracanã Stadionban rendeznek meg. Magyarország egyike a modern kori olimpizmus alapítóinak. Az érmetáblázaton pedig a legsikeresebb tíz nemzet között van, jelenleg a nyolcadik.

Mi magyarok rendkívül büszkék vagyunk az olimpiai sikereinkre, azokra a nagyszerű sportemberekre, akik mindezeket elérték, akik példaképül szolgálnak a jövő felnövekvő ifjúság számára.
Ez a kiadvány nekik adózik, az ő sikereiket kívánja bemutatni.
Nagyon bízunk abban, hogy Rióban lányaink és fiaink újabb sikerekkel örvendeztetnek meg bennünket, újabb aranyoldalakat írva e kiadvány következő kiadásához.

(Szabó Lajos)

Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos és Horváth Gábor a kajak négyes eredményhirdetése után (Sydney, 2000.)
Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos és Horváth Gábor a kajak négyes eredményhirdetése után (Sydney, 2000.)

A 144 oldalon megjelenő bookazine az újkori olimpiai játékok kezdetétől a legutóbbi, londoni olimpiáig ad közel 250 képpel illusztrált keresztmetszetet a magyar sportolok részvételéről.

Szemléletesen tekinti át és foglalja össze a magyar nemzet 20. századi történetének egyik kiemelkedő „siker ágazatát”, a sportot.

A kiadványból megismerhetők az egyes olimpiák legfontosabb sport- és politikatörténeti vonatkozásai, a játékokról egybe gyűjtött érdekes történetek és a legfontosabb összegező adatok.

A kötet kronologikusan követi az olimpiai játékokat.

A figyelmes olvasó majd észreveszi, hogy az olimpiák sorszámozása nem folyamatos. Ennek az az oka, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a háborúk miatt kimaradó olimpiák is kapnak számot. A NOB filozófiája az volt, hogy olimpia nem maradhat el, de lehet nem megrendezni.

Fejezetcímek:
Olimpiák az ókortól napjainkig
Az első világháború alatt gyakorlatilag a Magyar Olimpiai Bizottság működése szünetelt.
1. Olimpiai játékok – Athén (1896. április 6. - április 15.)
A maratoni futást „eredeti” terepen – a Marathón és az Athén közötti, kb. 40 km-es távolságon – bonyolították le.
2. Olimpiai játékok – Párizs (1900. május 14. - szeptember 13.)
Párizs rosszul vizsgázott, Coubertin elkeseredetten és csalódottan szemlélte az eseményeket.
3. Olimpiai játékok – Saint Louis (1904. július 1. - november 23.)
A tengerentúli olimpia sajnos megint egy világkiállítás megtűrt és kihasznált szereplője lett.
4. Olimpiai játékok – London (1908. április 27. - október 31.)
A műsor érdekessége, hogy téli sportok is szerepeltek a nyári versenyek között.
5. Olimpiai játékok – Stockholm (1912. május 5. - július 27.)
A svéd fővárosban jelent meg először az olimpiai porondon a művészeti verseny.
7. Olimpiai játékok – Antwerpen (1920. április 20. - szeptember 12.)
Ezen a békétlen és csonka olimpián húzták fel először a békés egységet jelző ötkarikás olimpiai zászlót.
8. Olimpiai játékok – Párizs (1924. május 4. - július 27.)
A háború után ellenünk felállított „sportblokádot” végleg sikerült felszámolni.
9. Olimpiai játékok – Amszterdam (1928. május 17. - augusztus 12.)
Kardvívóink amatőr státusban végigverték az egész mezőnyt, csapatban visszavágtunk az olaszoknak.
10. Olimpiai játékok – Los Angeles (1932. július 30. - augusztus 14.)
Itt építettek először igazi olimpiai falut, több mint ötszáz kétszobás házacskában helyezték el a versenyzőket.
11. Olimpiai játékok – Berlin (1936. augusztus 1. - augusztus 16.)
Az újdonság erejével hatott az első olimpiai rádióközvetítés, sőt kísérleti tévéadás is volt. Olimpiai gárdánk még sohasem szerepelt ilyen jól, Németország és Amerika után a harmadik helyen végeztünk.
14. Olimpiai játékok – London (1948. július 29. - augusztus 14.)
1936-ban körülbelül 21 versenyzőnkre jutott egy aranyérem, míg 1948-ban minden 12-ikre. Az újkori olimpiai játékokon utoljára szerepeltek a szellemi vagy művészeti versenyek.
15. Olimpiai játékok – Helsinki (1952. július 19. - augusztus 3.)
A háború miatt 1940-ben a finnek elveszítették olimpiai rendezési jogukat, amit 12 év után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszaadott. Jönnek, pontosabban aranyat érően úsznak a magyar lányok, „zsinórban” hozzák az aranyérmeket.
16. Olimpiai játékok – Melbourne (1956. november 22. - december 8.)
Rendkívüli rokonszenvvel kísérték szabadságharcunkat, melyben érmek helyett golyót lehetett kapni…
17. Olimpiai játékok – Róma (1960. augusztus 25. - szeptember 11.)
A teljesítménynövekedés megállíthatatlanul ívelt fölfelé és átlépte a tiltott eszközök határait.
18. Olimpiai játékok – Tokió (1964. október 10. - október 24.)
A győzelmi dobogó tetején újra a magyaroknak készíthették a helyet, aranyérmes ismét a vízilabdacsapat!
19. Olimpiai játékok – Mexikóváros (1968. október 12. - október 27.)
A Bulgária elleni botrányos döntő után labdarúgóink megérdemelten foglalhatták el újra a dobogó legmagasabb fokát.
20. Olimpiai játékok – München (1972. augusztus 26. - szeptember 11.)
Hegedűs Csaba, a „Mister Tus” szerezte meg Magyarországnak a századik (!) olimpiai bajnokságot.
21. Olimpiai játékok – Montreal (1976. július 17. - augusztus 1.)
A súlyos szervezési és anyagi problémák, valamint az afrikai országok bojkottja ellenére a québeciek sikeres olimpiát rendeztek, bár a hatalmas befektetés egyetlen kanadai győzelmet sem hozott.
22. Olimpiai játékok – Moszkva (1980. július 9. - augusztus 3.)
Moszkva nemigen tudott igazi olimpiai légkört teremteni, ennek egyedül a bojkott volt az oka.
23. Olimpiai játékok – Los Angeles (1984. július 28. - augusztus 12.)
A „távolmaradó” országok sportolói részére rendezték meg az ún. Barátság versenyeket. A vívásra Budapesten került sor.
24. Olimpiai játékok – Szöul (1988. szeptember 17. - október 2.)
Tizenegy magyar aranyérem!
Ennyi győzelmünk sem Helsinki előtt, sem utána még nem volt.
25. Olimpiai játékok – Barcelona (1992. július 25. - augusztus 9.)
A volt szocialista országok közül csak mi őriztük meg addigi helyünket: az első hat között maradtunk.
26. Olimpiai játékok – Atlanta (1996. július 19. - augusztus 4.)
Janus-arcú volt ez az olimpia: rendezési hibák, bosszantó dilettantizmus és színvonalas sportversenyek.
27. Olimpiai játékok – Sydney (2000. szeptember 16. - október 1.)
A vízen mindig fújt egy kis szél, de a döntő napján kora reggel orkán pusztított.
28. Olimpiai játékok – Athén (2004. augusztus 13. - augusztus 29.)
Cseh László törött lábbal úszott Athénban, de akaraterejét dicséri, hogy így is harmadik lett!
29. Olimpiai játékok – Peking (2008. augusztus 8. - augusztus 24.)
A nyolcas szám a kínaiak kabalaszáma, ezért 2008. 8. hónapjának 8. napján 8 óra 8 perckor nyitották meg.
30. Olimpiai játékok – London (2012. július 27. - augusztus 12.)
Mi némán várjuk a döntést. Idegölő percek után végre kiírják: Hungary.

Online rendelés ITT

1690 Ft

Egerszegi Krisztina nemcsak ott folytatta, ahol abbahagyta Szöulban, hanem alaposan túl is teljesített. A 200 hát mellé megnyerte a 100 méteres hátúszást és a 400 méteres vegyes távot is (Barcelona, 1992.)
Egerszegi Krisztina nemcsak ott folytatta, ahol abbahagyta Szöulban, hanem alaposan túl is teljesített. A 200 hát mellé megnyerte a 100 méteres hátúszást és a 400 méteres vegyes távot is (Barcelona, 1992.)
Fotókkal tudjuk bizonyítani! Íme 18 sztár, aki leggingben szállt repülőre

Vajon Rachel McAdams vagy Eva Longoria színésznőket is kitiltaná a megjelenésre kényes légitársaság? Nem járna jól.

Vidéki ház 4 keréken: ott lehet, ahol csak akarod!

Mini farmház csodás belsővel, ami nem mellesleg gurul...

Kövess minket

Előfizetés

Előfizetés

Előfizetek

Fizess elő most egy évre! Ajándék Éva Utazót kapsz 10 Éva magazin mellé!

Csak 3950 Ft