5 érv, hogy idén ellátogass Németországba egy igazi adventi vásárra!

Borítókép: 5 érv, hogy idén ellátogass Németországba egy igazi adventi vásárra!
Ínycsiklandozó illatok, ünnepélyes ragyogás, karácsonyi hangok és kulináris nyalánkságok – Németország karácsonyi vásárai így hatnak minden érzékszervére.

Feldíszített bódékban a kereskedők kézműves árukat kínálnak, ízlelőbimbóinkat a karácsonyi sütemények, a forralt bor és a helyi specialitások kényeztetik, a zenei hátteret pedig a kórusok és fúvós zenekarok ünnepi hangzása biztosítja.

NYEREMÉNYJÁTÉK!

Szeretnél eegy csodás, három éjszakás repülőutas üdülést nyerni Münchenbe?
Német Turisztikai Hivatal (DZT) támogatásával zajló játékban akár meg is nyerheted ezt az utat!

KLIKK IDE, HA MÁRIS INDULNÁL!

A német adventi vásárokon a helyi szokásokat és tradíciókat hangulatos, történelmi környezetben ismerheti meg – a tengerparttól az Alpokig.

A legnevesebbek a nürnbergi (Christkindlesmarkt) és a drezdai (Striezelmarkt) adventi vásár.
Válogasson Németország több mint 150 legszebb adventi vására között. A helyszíneket képpel, nyitva tartással és a vonatkozó oldalra mutató hivatkozással a Németország térképen található szimbólumokra kattintva nézheti meg.

Íme öt érv, hogy idén ellátogass Németországba:

1. Hogy megtudd, mik ezek a kis forgó piramisok amiket eddig – talán – csak a képeken láttál.
Az érchegységi faragott portékák karácsonyi hangulatot árasztanak – a piramisok gyakran bibliai figurákkal díszítettek, amelyek körben forognak egy korongon. Hagyományosan a piramis a gyertyák felszálló melege által forgatja a felső kereket. A világ legnagyobb érchegységi piramisa Berlinben található: az egyedi készítésű építmény az Alexanderplatzon 21,63 méteres – a tetején pedig egy toronyétterem trónol, ahol a vendégek karácsonyiasan elkényeztethetik magukat, és kényelmesen elnézegethetik a tévétorony lábánál
vásárolgató tömeget a magasból.

2. Hogy megismerd a karácsonyfa állítás történetét
A karácsonyfa-állítás hagyománya a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, mikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát. A német reformátor éppen hazafelé tartott egy téli estén, mikor az egyik fenyőn egyszer csak ragyogó csillagfényekre lett figyelmes; Luthert annyira magával ragadta a látvány, hogy mikor hazaért, mindenáron be akart számolni családjának a jelenségről, s jobb ötlete nem lévén, elővett egy fát és gyertyákat helyezett rá.

3. Hogy egyszer végignézd, ahogy az igazi, fúvott üveg karácsonyfadíz készül
Az üveg, gömb alakú karácsonyfadíszek bölcsője a türingiai Lauscha. Az üvegfúvó üzemekben a látogatók bemutatókon vehetnek részt és persze vásárolhatnak is.

4. Hogy végre megkóstolhasd az igazi német karácsonyi finomságokat!

- Az Aacheni printent
Aacheni printennek csak azok a mézeskalácsok nevezhetik magukat, amelyek Aachenben és a
környező falvakban készülnek. Pedig a mai receptet nem is egy aacheninek köszönhetjük. Sokkal inkább Napóleonnak, aki azáltal, hogy elzárta a régiót a cukorutánpótlástól, arra kényszerítette a helyieket, hogy cukorrépa-sziruppal készítsék édességeiket. Aachenben már 1820 óta sütik a fűszeres barna mézeskalácsot.


- A drezdai Christstollent Szászországban
A drezdai Christstollen első írásos említése 1474-ből származik. Az egykoron böjti süteményként készült gyümölcskenyér manapság igazi karácsonyi ínyencség. ITT TALÁLOD A RECEPTJÉT! Minthogy a németek alapos népek, a stollen történetét is becsülettel belistázták. Az már más lapra tartozik, hogy ahány forrás, annyi variáció. Abban azonban nagyjából megegyeznek, hogy a sütemény középkori eredetű, először egy 1329-es irat említi. A mai, kandírozott gyümölcsökkel gazdagított, porcukorfelhőbe burkolt vajas kelt tésztának azonban nem sok köze van a korabeli olajos „Krisztuskenyérhez”.
Akkoriban a stollen ugyanis böjti eledelnek számított, s mint ilyen, sem vajat, sem tojást, de még tejet sem tartalmazhatott. Az eredeti tészta zablisztből, vízből és repceolajból készült. Lássuk be, nem kifejezetten karácsonyi dőzsöléshez találták ki. Nem lehetett ezt annyiban hagyni. A jobb ételekhez szokott szász választófejedelmeknek sem volt különösebben ínyére, ezért aztán több levélben ostromolták a pápát, hogy oldja fel a vajfogyasztás tilalmát. A kedvező válaszra egészen 1491-ig kellett várniuk. VIII. Ince pápa ebben az évben bocsátotta ki a vajbullát, amelyben a megfelelő búcsúcédula megvásárlóinak engedélyezte, hogy böjt idején is fogyasszanak vajat és más tejtermékeket. A búcsúcédulákért beszedett pénz egy részét a freiburgi dóm építésére fordították. Az üzlet tehát megköttetett, az egykor puritán böjti kenyér megtette az első lépést a dekadens süteménnyé válás útján.


- A türingiai sült kolbászt
Disznóhús, majoranna, kömény és fokhagyma – ezeken a hozzávalókon kívül a türingiai hentesek már 600 éve tartják titokban a híres türingiai sült kolbász eredeti összetevőit.

A német regionális konyhával leginkább a vidéki régiókban ismerkedhetünk meg. Aki utazása során egy vendégfogadóban száll meg, rögtön felfedezheti az adott régió hagyományos étel- és italkultúráját. A hagyományos regionális konyha sokszínűsége mellett nem elhanyagolható az ínyencéttermek száma sem, amely folyamatosan nő: 2014-ben a Guide Michelin Németországban 11 három csillagos 37 két csillagos és 226 egy csillagos éttermet tartott nyilván – ez 19 ínyenc-fellegvárral több, mint egy évvel korábban.

Az emelkedett konyhában egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a regionális és szezonális
termékek, és a hagyományos ételek új interpretációja kulináris csúcsteljesítményre sarkallja a csillagos séfeket.

5. Bónusz!
Szilveszter a Brandenburgikapunál Berlinban
Az év igazán méltó lezárása Európa legnagyobb szilveszteri partija a Brandenburgi-kapunál: a két kilométeres partisétányon minden megtalálható a show-színpadoktól a bulisátrakon és a kulináris finomságokon át egészen a fény-, illetve lézerbemutatókig.