A laktató krumpli

A krumpli hétköznapi és szerény élelmiszerünk. Az idők során kultúrákat teremtett, tartott fenn és hagyott cserben. Hozzájárult ahhoz, hogy a világ általunk ismert képe kialakuljon – és közben maga is változott.

Címkék: 2010. március Orchváry Dorottya krumpli burgonya Éva magazin

Az inkák több ezer fajtáját ismerték. Egy háztartáson belül is több tucat félét termesztettek. Ennek a „polikultúrás” termesztésnek megvolt a maga előnye: ha az egyik fajta abban az évben nem jól termett, még mindig számíthattak a többire. Volt sima és rücskös héjú, volt kisebb és nagyobb, volt sárga, narancssárga, rózsaszín és kékeslila változat.

burgonya

Krumplin és tehéntejen jól meg lehet élni, hiszen ebből az étrendből nem hiányzik egyetlen alapvető tápanyag sem. Van benne szénhidrát és fehérje, a krumpli tartalmaz B- és C-, a tej pedig A-vitamint.
Az írek étrendje szinte csak krumpliból állt, tehéntejjel egészítették ki. A könnyen művelhető, bő hozamú krumpli kis területen is eltartott egy népes családot. Írország lakossága egy évszázad alatt hárommillióról nyolcmillióra duzzadt. A 19. század közepén terjedni kezdett a phytophthora infestans nevű krumplibetegség. Egész Európában pusztított, de Írországban tragédiát okozott.
A burgonya ma is az egyik legelterjedtebb kultúrnövény. A rizs, a búza és a kukorica után a legfontosabb szerepet játssza a népesedő emberiség jóllakatásában. A többi terménnyel ellentétben nem lehet hosszasan tárolni, messzire szállítani, s nem lehet készleteket sem felhalmozni belőle rosszabb időkre. Ettől függetlenül sok helyen nagy mennyiségben termesztik. A mono kultúrás módszer védtelenné teszi a kártevőkkel szemben, ezért a nagy krumpliföldeken sok vegyszerezésre van szükség.
A nyolcvanas években Amerikában feltűnést keltett egy génmanipulált változat, amelyet nem kellett permetezni, mert magában hordozta a rovarirtó vegyszert. A bacillus thuringiensis nevű egysejtű génjeit oltották bele, így a levelein rágcsáló kártevőket megmérgezte. A manipulált gének az egész növényben, így a gumóban is jelen voltak – és kinek volna bizalma egy krumplihoz, amely félig-meddig rovarirtó szer?
A génmanipulált krumplit nem fogadta el a közvélemény, és a fejlesztő cég is felhagyott vele, Európában nem is forgalmazták. Biztosak lehetünk benne, hogy a krumpli, amit megeszünk, csakis burgonyagéneket tartalmaz. Az más kérdés, hogy a burgonya, mint annyi más kultúrnövényünk, genetikailag elszegényedett. Ezernyi variánsát a Peruban kialakított Nemzetközi Burgonyaközpontban őrzik.

Szöveg: Olchváry Dorottya, fotó: Europress

Ez a cikk az Éva 2010. márciusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva!
 

2010. 08. 26. 14:13:12 | Frissítve: 2010. 08. 26. 14:20:58

« vissza

Kommentek

Társadalom

Vörösiszap: előre látható volt a tragédia?

A magyar környezetvédő szervezetek évek óta beszélnek az elöregedett tározókról, a fenyegető ...
elolvasom

Társadalom

Piros pont Amerikának

Sokat szapultuk már ezt az országot. Most az Atlanti-óceán partján élő szerzőnk rávilágít az ...
elolvasom

Test és lélek

Történetek a rendelőből

Családi mediációknál az érintetteknek jó volna egy légtérben tárgyalni, különleges helyzetekben, ...
elolvasom

Otthon

Te hogyan találtad meg a tökéletes fodrászt?

Akinek nincsenek nagy igényei, az alábecsüli a kérdés jelentőségét. Olvasóink meséltek a jó fodrász ...
elolvasom

Család

Budapesti óvodák, I–XII. kerület

2010-ben is összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a budapesti óvodákról. Ez a sehol fel nem ...
elolvasom