Az olaj-, energia-, földgázvállalatokról az a közkeletű vélekedés járja, hogy nem nőknek való vidék. „Túl magas a versenyszellem”, „Ahogy a fiamat nem adnám ápolónőnek, a lányomat se mérnöknek”, sőt, „Fehér blúzban és magas sarkúban nehéz lenne ellátogatni az olajmezőre”, idézi gyakori ellenvetéseket a nők jelenlétét illetően Beck Zsófia, a Boston Consulting Group budapesti igazgatója előadásában. A közép-kelet európai régióban kisebb a nyitottság arra, hogy nőket is elismerjenek a magasabb pozíciókban; Beck Zsófia egy mondást is idézett, miszerint...

A pesti Mariott hotelben rendezett konferencián, amelynek a Budapest Energy Summit rendezvénysorozat külön napot szentelt december 6-án, az is kiderült, hogy az energiaiparban a vezető posztokon ülő nők aránya még csak egy-két országban haladja meg a 30%-ot Közép-Kelet-Európában. Ez azért is feltűnő, mert az oktatásban nagyon jók a mutatók a nemek arányát illetően a térségben. Pedig a női munkavállalók általában keményebben dolgoznak, rugalmasabbak és nyitottak az innovációra, hangsúlyozta egy másik előadó, Harmati György, az Energen igazgatója. Valahogy mégis nehezen jutnak előre, nem mernek igent mondani a kínálkozó lehetőségekre, nem mernek kellő mértékben előléptetésért folyamodni vagy fizetésemelést kérni, pedig a képességeik és a kvalifikációjuk meglenne hozzá. Ezt már Emília Mamajová, egy cseh befektetőcég, az Equity Investments igazgatója mondta. Az sem teszi kedvezőbbé a női munkavállalók helyzetét, hogy a közép-kelet-európai munkaerőpiac kevésbé flexibilis, mint a nyugati, ritkábban biztosítják például a munkaadók a részmunkaidő lehetőségét.

Olajvállalatból energiavállalat

A vezető beosztású nők nagyobb jelenlétére az energiaiparban azért is nagy szükség lenne, mert az energiaszektor óriási támadásoknak van kitéve a globális felmelegedéssel összefüggésben, és gyökeres kihívások előtt áll. Egy magára valamit adó energiavállalat elkötelezett a párizsi klímaegyezmény, a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett és több területen is komoly áldozatokat kell hoznia például a megújuló energiaforrásokra való átállás érdekében, magyarázta Bujdosó Andrea, aki az első nő a Schell Hungary igazgatósági elnöki székében. A Schell például már nem is olaj-, hanem energiaipari vállalatként definiálja magát, és évek óta buzgón igyekszik felhívni a figyelmet az alternatív energiaforrások jelentőségére. Például ebben a videóban, amely Jennifer Hudson, Pixie Lott, Luan Santana, Yemi Alade és Monali Thakur közreműködésével készült.

Sokféleségre szükség van, de hogy érjük el?

A konferencián többen is hangsúlyozták, hogy nem csak a nők és a férfiak nagyobb esélyegyenlőségére van szükség ebben az iparágban, hanem általános diverzitásra, hogy a vállalatok irányító testületeiben különböző korú, származású, bőrszínű, testi adottságú és nemű emberek egyaránt helyet kapjanak. Ugyanakkor a nemek közötti egyenlőség ezen a téren egy fontos első lépés lenne. Iain Lindsay, Britannia magyarországi nagykövete például arról számolt be, hogy az Egyesült Királyságban milyen kormányzati lépéseket tettek a nők és a férfiak esélyegyenlőségéért: többek közt kötelezővé tette, hogy a nemek közti bérszakadékkal kapcsolatos adatokat rendszeresen közzétegyék a vállalatok. „Ami mérhető, az menedzselhető és ami közzétehető, az még jobban menedzselhető” – állapította meg a nagykövet, aki szerint hazájában fontos lépések történtek Emma Watson és az UN Women #heforshe kampánya mellett olyan erőfeszítések formájában is, amelyek a tudományokat népszerűsítették kifejezetten az általános iskolás lányok körében, hogy a nők bátrabban orientálódjanak a mérnöki és/vagy informatikai pályák felé.