Mikroműanyag-szennyezés: 8 kérdés és 8 válasz

műanyag,mikroszemcse,műanyagszemcse,környezetszennyezés Forrás: flickr
Használsz mikroszemcsés bőrradírt? Mekkora a poliészter-tartalma a ruhának, ami rajtad van? Milyen gyakran rágózol? A legtöbben nem is tudják, hogy milyen veszélynek van kitéve az egészségük és a környezetük; a sok-sok apró műanyag gyöngyöcske mindenhol jelen van. A Greenpeace szakértőjét is kérdeztük.

A műanyag mikroszemcsék apró, színes, gyöngyre emlékeztető bigyók. Megtalálhatók kozmetikumokban – bőrápoló készítményekben, fogkrémben –, műszálas ruhákban és az ipari folyamatok során is keletkezhetnek műanyag szemcsék. Egyetlen zuhanyzás során 100 ezer kerülhet a lefolyókba, hovatovább a természetes vizeinkbe. Egyre több van belőlük a folyókban, tengerekben, óceánokban is és persze sokkal nehezebben eltávolíthatók, mint egy-egy palack vagy nejlonzacskó. Ezért világszerte számos országban betiltották már a műanyag mikroszemcsék forgalmazását, de ez nem „szünteti meg” az eddig gyártott több millió gyöngyöcske létezését.

mi köze egyáltalán a műanyag gyöngyöcskéknek a kozmetikumokhoz?

Néhány kozmetikai multicég a mikrogyöngyök bőrradírozó, hámlasztó hatását felismerve rengeteg mikroszemcsét tartalmazó terméket gyártott. Néhány nyugat-európai országban már beszüntették a műanyag mikroszemcséket tartalmazó kenőcsök gyártását, vagy megkezdték a kivezetésüket. Magyarországon sajnos még mindig sok szépségtermék tartalmaz mikroműanyagot.

Miért jelentenek egész pontosan problémát?

Évente kábé nyolc–tizenkétmillió tonna műanyag kerül az óceánokba, és a mikroszemcsék ennek a számnak csak kis százalékáért felelősek. Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a jelenlétük a New York Times egy nemrégi cikke szerint. A szennyvíztisztító üzemekben általában nincs lehetőség a kiszűrésükre, így sokszor kerülnek halak és más vízi állatok gyomrába, kihatva ezzel az egész táplálékláncra.

luffa,luffa szivacs,bőrradír,hámlasztás
Forrás: wikimedia commons
Az elhalt hámsejtek eltávolításához nincs szükségünk műanyagszemcsés kozmetikumokra; egy luffaszivacs is tökéletesen megteszi.

Hogyan lehet “rendszerszinten” védekezni ellenük?

Mint említettük, több országban már betiltották a műanyag mikroszemcsék használatát: az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában. Folyamatban van lebomló mikroműanyagok kifejlesztése is.

Mit tehetünk azért, hogy minél kevesebb mikroműanyag kerüljön a háztartásunkba?

A műszálas ruhák a legproblémásabbak, ezen belül is a műszőrme okoz jelentős szennyezést, mondta kérésünkre Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Érdemes tehát kerülni a poliészter-, nejlon- vagy akriltartalmú ruhák vásárlását. A kozmetikumokban mindig nézzük meg, hogy az összetevők közt szerepel-e a polietilén (valószínűleg polyethylene helyesírással szerepel a címkén) és kerüljük ezeket. Ne szemeteljünk soha és fogyasszunk kevesebb műanyagot.

De ettől még a már létrehozott mikroműanyagok örökre velünk maradnak?

A szakértő nem túl derűlátó.

Ha megszüntetjük a szennyezés kibocsátását, előbb-utóbb lecsökken a mennyiség a környezetben, de sajnos a sok kijutott műanyagszemét aprózódásából még igen sok mikroműanyag kerül majd a környezetbe
mondja Simon Gergely.

Egész pontosan milyen káros hatással vannak a mikroműanyagok az emberi szervezetre?

Erre még nincs egzakt válasz. Az Egészségügyi Világszervezet pár hónappal ezelőtt jelentette be, hogy átfogó kutatást indít a témában, de ennek még nincs eredménye, állítja Simon Gergely, így pontos egészségügyi határértéket sem lehet megállapítani. „Azt tudjuk, hogy sok műanyag adalék, mint például a ftalát lágyítószerek károsítják az egészségünket, például hormonkárosítóak. Ilyen adalékok a mikroműanyagokból is kimutathatóak” – szögezi le a szakértő.

Van esélyünk olyan halhoz hozzájutni, amelynek a szervezete nem tartalmaz műanyagokat? Távol tartható-e egyáltalán a mikroműanyag bármilyen vízből?

„Elvben a tengerek és a folyók szennyezettek mikroműanyagokkal” – hangoztatja Simon Gergely. A halastavakban elvileg nincs ilyen szennyezettség, bár az is igaz, hogy nem igazán tudunk erre vonatkozó vizsgálatokról.

Megelégedhetünk azzal, hogy minden eszközzel megpróbáljuk kivédeni a mikroműanyagokat?

Nyilván nem. A műanyag fontos szereplője a mindennapjainknak, de evidens módon ügyelnünk kell arra, hogy minél kevesebb eldobható műanyag holmi kerüljön a kezünk ügyébe. Ezért könnyen tehetünk is, ha kimérve vagy nagyobb kiszerelésben vásárolunk; mindig magunkkal hordjuk a saját kulacsunkat és vászonszatyrunkat; szólunk a pultosnak, hogy nem kérünk szívószálat. Ezek egyszerű változtatások, amelyekkel egy év alatt rengeteg műanyagot spórolhatunk meg. Itt van még több.

És azzal is sokat tehetünk egyes emberként az esztelen mértékű műanyaggyártás megállításáért, hogy csatlakozunk ahhoz a több mint 100 000 emberhez, akik már aláírták a Greenpeace petícióját. A kampányuk célja, hogy 2020. január 1-től ne lehessen Magyarországon egyszer használatos, eldobható műanyag szatyrokat forgalmazni. Ide kattintva írhatjátok alá a petíciót.

Nézd meg ezt a galériát is: