Még hogy fölösleges – 7 hétköznapi élethelyzet, amikor használod a matekórán szerzett tudásodat anélkül, hogy észrevennéd

Még hogy fölösleges – 7 hétköznapi élethelyzet, amikor használod a matekórán szerzett tudásodat anélkül, hogy észrevennéd
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

M

Miért kell heti három-négy matekórát végigszenvednem, ha felnőttként sosem fogok gyököt vonni, de még osztani-szorozni sem? – valószínűleg alig akad olyan háztartás, ahol ne merülne fel ez a kérdés legalább egyszer. Pedig ha bele is törik a diákok bicskája a matektanulásba, általában nem azzal van a probléma, hogy egyáltalán tanulniuk kell matekot, hanem, hogy túl sok előírt anyagot kell bezsúfolni túl kevés időbe, és így a tanulóknak nincs idejük megemészteni, gondolkozni rajta, megtalálni benne az élvezetet és az adott feladatok valódi hasznát. Ez utóbbiban segítünk most.

Na, kinek ez élete utolsó matekórája?! – kurjantotta az egyébként igen szigorú gimnáziumi tanárnőm az érettségi előtti napokban. Nekem valóban az utolsó volt; éppen eleget vesződtem függvénytáblázatokkal meg logaritmusokkal, és mérhetetlenül örültem, hogy végre hátat fordíthatok ennek a tudománynak, amelyet a saját mindennapi életemben nagyjából hasznavehetetlennek tartottam. Mármint minek számításbeli nehézségekkel bajlódom, amikor úgyis használok számológépet, nem igaz? Nos, az azóta eltelt… khm… évtizedek bizonyították, hogy ez nem teljesen így van.

Azt persze nem állíthatom, hogy az érettségi óta egyszer is leültem volna az íróasztalomhoz csak azért, hogy szakaszfelező merőlegest szerkesszek a körzőmmel, de azért észrevettem, hogy a mateknak köszönhetően kialakult a fejemben egy logikus, rendszerszerű gondolkodás, amelynek talán kevésbé venném hasznát, ha nem oldottam volna meg azt a több száz egyenletet az iskolapadban töltött hosszú évek során. – Én ebben hiszek a legjobban – mondta kérdésemre Szász Réka középiskolai matektanár, amikor megmutattam neki ezt a cikket, és rögtön meg is magyarázta:

Emiatt gondolom leginkább, hogy hosszú távon sem hiábavaló, amit mi, matematikatanárok csinálunk. Amikor az igazi matek szóba sem jön, csak ok-okozati összefüggéseket állapítasz meg vagy eldöntöd, hogy melyik politikusnak higgy vagy bármilyen problémát oldasz meg az életben, akkor a matekórán szerzett tudásodat használod.

Vagyis a matematika elvont tudomány, ez igaz, de egy csomó készséget köszönhet neki az, aki tizenkét éven át heti három-négy órát eltöltött számolgatással és méréssel. Lássunk néhány példát arra, amikor a matematikai tudásunk megtérül a hétköznapokban:

Nézd meg a galériánkat> 7 kép
Még hogy fölösleges – 7 hétköznapi élethelyzet, amikor használod a matekórán szerzett tudásodat anélkül, hogy észrevennéd

(A cikk írásában segítségemre volt egy, a mentalfloss.com oldalon talált összeállítás, Szász Réka pontosításai, valamint a saját, matekon edzett, bár annak nagy mértékben ellenálló kútfőm.)

Tovább olvasok
Mostantól törvény tiltja New York államban, hogy átneveljenek melegeket

Hosszú évek kemény munkája előzte meg az átnevelő terápiákat tiltó törvényalkotást.

Vajon ki a nagyobb művész: a természet vagy az organikus szobrász?

Oké, valószínűleg a természet, de amit annak kincseiből – ágakból és gallyakból –alkotott meg ez az úriember, az egészen lenyűgöző, sőt néha még megtévesztő is. Spencer Byles organikus szobraira nemrégiben bukkantunk rá, és annyira elképesztőnek találtuk őket, hogy most veled is megosztjuk!

Kövess minket

60%-os kedvezmény!!! Fizess elő fél évere (5 lapszám) és fél évig az InStyle-t is megkapod!

Csak 3180 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem