1989. február 21-én az akkor 88 éves Márai Sándor San Diegóban egy pisztolylövéssel véget vetett az életének. Ekkor már sokat betegeskedett, feleségét három éve eltemette, fogadott fia is meghalt. Egész életében sokat élt külföldön – Párizsban, Olaszországban, New Yorkban –, fiatalkorában is, aztán 1948-ban örökre elhagyta Magyarországot. Mégis, vagy talán éppen ezért, keservesen kötődött a hazájához, nem kevésbé a magyar nyelvhez.

Ő az egyik legismertebb magyar író külföldön; legendás regénye, A gyertyák csonkig égnek fényes karriert futott be angol, olasz, német és francia kiadásban, és emellett még több tucat művét lefordították olyan nyelvekre, mint a dán, az izlandi vagy az urdu. Szeretett írni, regényt, verset, cikket, naplóbejegyzést, jellegzetes, emelkedett, néha patetikus stílusa ezer közül felismerhető. Most néhány fontos mondatot gyűjtöttünk össze ebbe a galériába Márai életművéből, ezekkel az idézetekkel emlékezünk meg az egyik legkülönlegesebb magyar íróról.