A takarékos nyuszi…

Eldönti, mennyi pénzt szán ezekre a napokra, és semmilyen körülmények között sem lépi túl a maga meghúzta limitet. Ez egyébként minden hasonló alkalomra használható alapelv. És mit nem csinál még húsvét előtt?

… nem vásárol az utolsó pillanatban
Nem vesz meg akciós termékeket sem, mert közvetlenül az ünnep előtt észrevétlenül felszöknek az árak, és azért sem, mert ami látszólag drágább, az többnyire gazdaságosabban és hosszabban felhasználható. A hagyományos füstölt sonka akármeddig kitart, és darabokban is megfőzhető; a fejes saláta napokig üde marad, ha újságpapírba csavarva hűvös helyen tartod felhasználásig, és elkészítés után is csak az utolsó pillanatban kevered hozzá az öntetet, de ha jégsalátát veszel, még kevesebb a gond és kevesebb a kidobnivaló: egy hétig vagy még tovább ropogós lesz. Szükséged lesz még sárgarépára és egyéb zöldségfélékre: ha előre megveszed, tartsd a hűtő alsó fiókjában és tisztítás előtt egy-két órára áztasd hideg vízbe – olyan lesz, mint az új. A hónapos reteknek a leveleit lógasd vízbe – mintha egy virágot tennél vázába, csak fejjel lefelé –, de ne érintkezzenek a levelek a retekkel, így friss marad. Vagy alkalmazd a zöldségeknél ajánlott módszert. A petrezselyem laza nejlonzacskóban vagy fóliában sokáig bírja a hűtőben. A lényeg az, hogy ne az ünnep előtti hét végén vásárolj...

… nem költ drága díszekre
A húsvéti dekorációt saját kezűleg készíti, és belevonhatja az egész családot, mert ez nem olyan, mint a karácsony, hogy a gyerekek ne tudhatnának róla. Pár tekercs zöld és sárga krepp-papír, a belőlük kivágott-kialakított ünnepi motívumok, néhány csokor nárcisz, jácint és aranyesőág, saját festésű hímes tojások, zsenge csírázó növények csinos kaspókban – ennyi elég is lehet a húsvéti hangulat megteremtéséhez. (Még több tippet találsz saját készítésű dekorációra, ha továbblapozol.)

… nem kapkodja el a tojásvásárlást
Nem vesz meg leárazva tálcányi tojásokat, mert szinte biztos, hogy napokon belül lejár a szavatosságuk. Ha apránként gyűjtögeted össze, akkor rakd sorba őket. A nagymamák hideg, sós vízbe tették a tojást, és frissességét abból döntötték el, hogy a víz fenekén marad-e, a közepén lebeg vagy a felszínén úszik. Utóbbit már fel sem törték, ment a szemétbe. Hihetünk nekik: ami lebeg a vízben, az még kiválóan alkalmas lehet magas hőmérsékletű felhasználásra, például süteménybe vagy belefőzve valamibe, de kemény tojásnak is – húsvéti festésre különösen, hiszen a festett tojást többnyire úgysem esszük meg. Ami pedig a lábos aljára süllyed, az olyan friss, hogy akár nyersen, akár lágy tojásnak, tükörtojásnak is fogyasztható. (A biztonság kedvéért azért mindig egyenként törd fel őket, nehogy egy záptojás az összeset tönkretegye.) A teszt után gondosan írd rá ceruzával a héjukra, hogy milyen célra fogod őket felhasználni.

… nem szaporítja az állatseregletet
Lebeszéli a nagyszülőket arról, hogy további plüssfigurákkal gyarapítsák a már meglévő állományt. Ha viszont igazi, saját környezetükben boldogan élő nyuszikat és kiscsibéket szeretne mutatni a gyerekeknek, akkor elviszi őket falura, tanyára. A falusi turizmus a legolcsóbb és talán a legizgalmasabb pihenési forma (www.datanet.hu/ftur), és olyan élményeket kínál, amiket a városi gyerekek legfeljebb filmen látnak. De gyerek nélkül is hihetetlenül pihentető, ha szép természeti környezetben, kedves házigazdáknál családias vendéglátásban részesülsz, szó szerint több ezer hely közül válogatva – és nem utolsósorban nagyon pénztárcakímélő módon.

Szerző: Simándi Júlia, Illusztráció: Lukász Eszter. Ez a cikk az Éva Húsvét 2010. különszámában jelent meg.

« vissza

Kommentek