Mit kezdjünk a lejárt gyógyszerekkel?

A gyógyszerek csomagolásán feltüntetett úgynevezett felhasználhatósági időtartamot sokan az élelmiszereken megszokott „Minőségét megőrzi” felirattal azonosítjuk. Az amerikai hadsereg 2000-ben az Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Hatóság ellenőrzése alatt végzett tesztsorozatot. A közel 100 termékből álló készlet nagy százalékánál 15 évvel a feltüntetett lejárat után hibátlan hatást tapasztaltak. Francis Flaherty, a program korábbi igazgatója ezt a következtetést vonta le: „Ezeket az időpontokat nem tudományos megfontolások határozzák meg. A gyártóknak az éri meg, ha minél sűrűbben adhatják el a termékeiket.” Egy nemzetközi gyógyszercég vezérigazgatója maga is elismerte, hogy egyes gyógyszerek 2-3 éves felhasználhatósági időtartama „csak tájékoztató jellegű”. Azért nem változtatnak a dátumon, mert az ehhez szükséges felmérési munkálatok túl drágák.

Egy lapunknak nyilatkozó gyógyszerész magánvéleménye szerint a hatóanyag nagyjából a lejáratot követő egy év után kezd el rohamosan csökkenni. Azt is tudni kell, hogy egyes termékekre nem érvényes az amerikai teszt megállapítása: a nitroglicerin, az inzulin, a tetraciklinek vagy egyes folyékony antibiotikumok aktív összetevői nemcsak hatékonyságukat vesztik, hanem még károsítják is a szervezetet. A romlott krémekben baktériumok szaporodhatnak el, a fertőzött szemcsepptől könnyen kötőhártya-gyulladást is kaphatunk. Akkor sem javasolt a takarékoskodás, ha komolyabb gyógyszeres kezelésről van szó, a lejárt termék ugyanis már nem garantál 100 százalékos hatást.
A valóságban persze kevés rá az esély, hogy a nevüket és külsejüket gyakran változtató pirulákra és krémekre évekkel később is ráismerünk. A címke nélküli, ismeretlen vagy elszíneződött, sérült gyógyszerektől mindenképp meg kell szabadulni. A 2005. évi XCV. törvény értelmében a patikák kötelesek minden lejárt vagy már nem használt gyógykészítményt (a kábítószert és más, pszichotróp anyagot jegyzőkönyv felvételével) befogadni. A gyártó/nagykereskedő ezután a még le nem járt termékeket ismételt bevizsgálásra küldi vagy megsemmisíti. Tilos otthon szemétbe dobni őket, mert a háztartási hulladékkal együtt fokozottan természetkárosítóak, nem beszélve arról, hogy a megtalált gyógyszereket esetleg beveszi valaki vagy a piacon tovább értékesíti.

Egy gyógyszer szavatossága nagymértékben függ a tárolástól, erről a beteg­tájékoztatón, illetve a csomagoláson tudhatunk meg többet. A magas hőmérséklet vagy páratartalom általában gyorsítja a hatóanyag lebomlását, így a szer hamar elveszítheti hatékonyságát.

Akármennyire gyanakszunk is arra, hogy a gyógyszeres szekrényünkben lapuló készítmények még évek múlva is hatékonyak lehetnek, menjünk inkább biztosra! A lejárati idő betartása egyrészt minőségbiztosítási, másrészt szakmai-jogi felelősségi kérdés. A lejárati időn túl beszedett gyógyszer, termék nem várt mellékhatásai mindenképp a fogyasztó felelősségét terhelik, még akkor is, ha ugyanolyan színű, állagú a tabletta, szirup, vagyis látszólag semmi baja.

Tippek
• Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az összes gyógyszertár visszaveszi a lejárt gyógyszereket és csomagolásukat.
• Ne kísérletezz a lejárati idővel. Ami lejárt, azt vidd el a gyógyszertárba.
• A gyógyszer fogyasz­tásából származó környezet­szennyezés problémáját vedd komolyan. Ne dobj ki gyógyszert a kommunális szemétbe, ne húzd le a vécén.

Szöveg: kksz, fotó: Europress. Ez a cikk a 2011. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.

« vissza

Kommentek