Házi hulladékgazdálkodás

Mire jó a komposztálás?
Nagyapáink idejében ez nem volt kérdés. Tudták, hogy a komposzt fokozza a talaj aktivitását, javítja víz-, hő- és levegőgazdálkodását, növeli tápanyagtároló képességét. Ugyancsak tapasztalták, hogy a komposzt hormon hatású anyagai serkentik a növényi növekedést, és erősítik a növények ellenálló képességét a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben. A komposztálás emellett arra is jó, hogy ne kelljen elégetni a fölöslegessé vált ágakat, illetve kukába dobni a zöldségek fogyasztásra nem alkalmas részeit, a rothadásnak indult gyümölcsöket. A háztartási hulladék körülbelül egyharmada szerves anyag: ha ez a komposztálóba kerül, akár a kukádat is kisebb méretűre cserélheted, és a szemétszállítási díjon is spórolhatsz. Nem kell pénzt kiadnod vegyszerekre, műtrágyára sem.

Ami költséges, az jó is?
Azok előtt, akik a komposztálást választják, két út áll. Vagy kialakítanak a saját kertjükben egy elkülönített komposztáló területet akár egy egyszerű fakeret felállításával, vagy vásárolnak egy zárható, mégis megfelelő szellőzést nyújtó, esztétikusabb komposztáló edényt, s ezt helyezik el a kert sarkában. Sokan esküsznek ezekre az edényekre, de érdemes meggondolni, hogy nem alkalmasabb-e az olcsóbb megoldás. Egy műanyag láda előállítása (még ha újrafeldolgozott hulladékból készül is), majd idővel eltüntetése is károsítja a természetet.

Mérlegeld, mennyit dobsz ki
Mielőtt nekiállnál komposztálni, és már szaladnál is a legközelebbi barkácsáruház kertészeti osztályára vagy komposztálóedényt rendelnél az interneten, egy pillanatra állj meg és gondolkodj. Amennyiben a kerted kicsi és csak fű nő benne, akkor viszonylag kevés hasznos zöld hulladékkal kell számolnod – leginkább csak a családi zöldség- és gyümölcsfogyasztás maradékával. Persze még így is érdemes belevágni, de ebben az esetben igazán fölösleges drága eszközöket beszerezni. Elég a kert egyik részében a talajra állítani egy 1x1 méteres (akár raklapból készülő) deszkakeretet, abban már jól megforgathatod a szerves hulladékot. Ha viszont nagyobb mennyiségű szerves anyagra van kilátásod, akkor hasznos lehet zárt komposztáló edényt vásárolni. A 300 litereshez 5–7 ezer forintért juthatsz hozzá, a nagyobbak (a 600–800 literesek) ára viszont már jóval tízezer forint fölött van. A fémből készült, hálós, jól szellőző komposztálókereteket főleg azoknak ajánlják, akiknél sok zöld és nedves hulladék keletkezik (fű, levelek, konyhai szemét). Egy rozsdamentes, 800 literes fémkeret több mint 20 ezer forint.

Mi kellhet még?
Általában 6–10 hónap szükséges ahhoz, hogy a komposzt megérjen és trágyázásra alkalmas legyen. A folyamatot úgy gyorsíthatod fel, hogy földet, vagy ha van, már meglévő komposztot adsz hozzá: ezek beindítják a komposztban munkálkodó mikroorganizmusok tevékenységét. Takarónak használj természetes anyagokat – szalmát, lombot, vékony földréteget, akár zsákvásznat is –, amelyek megvédik a komposztot a kiszáradástól és visszatartják a benne képződött hőt. Az ásványianyag-tartalom növelésétől jobb minőségű lesz a trágya, amit úgy érhetsz el, ha agyagos talajt adsz a komposzthoz.

Szerző: Szabó Bea, Illusztráció: László Zsuzsi
Ez a cikk Házi hulladékgazdálkodás címmel az Éva magazin 2010. évi áprilisi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.

« vissza

Kommentek