A Fahrenheit mértékegységet ma már csak az Amerikai Egyesült Államok, valamint néhány aprócska szigetország (például a Bahama-szigetek vagy Palau) használják. Ez a helyzet számtalan nehézséget, megnövekedett költséget és veszélyt rejt magában az amerikaiaknak éppúgy, mint a világ többi részének.

Nekünk például nehézségekbe ütközik egy interneten talált recept elkészítése,vagy ha valamiért meg akarjuk tudni, milyen idő van Floridában. Egy amerikai pedig teljesen el van veszve, ha külföldön az időjárásról próbál tájékozódni. De súlyos anyagi és környezetvédelmi kárt is okozott már a mértékegységek közti különbség, amikor például 1999-ben egy 125 millió dollár értékű műholdat lőttek fel a Marsra, amely aztán eltűnt valahol útközben. Mindezt egy mértékegység-átváltásból eredő apró navigációs hiba okozta.

Szóval miért van ez? Mi az oka annak, hogy a világ egyik részén így mérik a hőmérsékletet, a másikon pedig amúgy? Miért nem lehet ez egységes mindenütt?

Nos, az ok a történelem alakulásában és a tudomány fejlődésében keresendő. A Fahrenheit-skálát a 18. század elején állította fel Daniel Fahrenheit német fizikus, a higanyalapú hőmérővel együtt. A jelenlegi hipotézis szerint jég, víz és ammóniasó keverékének a fagyáspontját (ezt nevezte 0 foknak) hasonlította össze a víz fagypontjával, amely a sós vegyületnél magasabb, és ezt 32 fokra kalibrálta, az emberi test átlaghőmérsékletét pedig 96 fokra (amely igazából 98,6 Fahrenheit). A víz forráspontját 212 fokban állapította meg.

Később, 1724-ben a mester egységesítette ezt a skálát és bevezette a Brit Királyi Társaságnál, ahol lelkes fogadtatásra lelt, mert végre egységes hőmérsékletmérési rendszerhez jutottak. Amikor a britek a fél világot gyarmatosították a 18-19. században, mindenütt bevezették a Fahrenheit-rendszert, más birodalmi mértékegységek, például a láb vagy az uncia használatával együtt.

Ezzel egyidőben komoly lépéseket tettek Franciaországban azért, hogy a forradalom kitörését követően mindent egységesítsenek. Itt a metrikus rendszert vezették be, benne a Celsius-skála használatát, amelyet Anders Celsius svéd természettudós alkotott meg 1737-ben. A metrikus rendszer terjedt el mindenütt, ahova nem tette be a lábát a Brit Birodalom – ennek köszönhető a kétféle rendszer használata.

Na mármost a láb és a font és az uncia és a mérföld sok angol nyelvű országban még mindig használatban van, de a Fahrenheitet a 20. század végére szinte minden országból száműzték az Egyesült Államokon kívül. Volt, hogy megpróbáltak átállni: 1975-ben az amerikai kongresszus törvényt fogadott el a metrikus rendszer bevezetéséről. Ám ezt választhatóvá tették, nem volt kötelező, így végül senki nem állt át, és pár évvel később vissza is vonták a törvényt.

Akkor miért nem állnak át a Celsiusra végre?

Most újra és újra felmerül az USA-ban, hogy hanyagolni kellene a Fahrenheit-skálát végre, de ez túl sok pénzbe kerülne, és az előzetes számítások alapján nincs bizonyíték arra, hogy megtérülne a befektetés.

Így aztán az amerikai iskolákban, legalábbis a komolyabb természettudományos kurzusokon ma is kétféle mértékegységet kell elsajátítaniuk a diákoknak. Ez persze csak egy apró kellemetlenség az egészségügyi problémákhoz képest: egy kimutatás szerint évente 3-4000 amerikai gyereket kell sürgősségi osztályra szállítani gyógyszer-túladagolás következtében, s ennek szintén átváltási hibák állnak a hátterében.

Mindez kiderül ebből a szemléletes ismeretterjesztő videóból is!

19 tudományos tény, ami túl furcsa ahhoz, hogy elhidd, pedig igaz – kattints a galériára!